A szájüregi szűrés költséghatékonysága Magyarországon

Absztrakt Bevezetés: A szájüregi daganatok jelentős betegségterhet jelentenek Magyarországon. Célkitűzés: A szájüregi daganatok potenciális szűrési programjainak magyarországi költséghatékonyságát vizsgálták. Módszer: A 40 éves férfiak körében háziorvosok által éves gyakorisággal végzett szervezett szűrés, illetve a 40 éves férfiak körében az alapellátás által végzett, kockázati csoportokat célzó alkalmi szűrés költséghatékonyságát hasonlították a „Nincs szűrés stratégiához”. Az egyes egészségi állapotokhoz tartozó magyarországi hasznossági értékeket és egészségügyi költségeket, valamint a szűrőprogramok költségét a vizsgálat keretében becsülték. A kutatás főbb eredményei az egyes vizsgált stratégiák összes egészségügyi költsége, a várható életminőséggel korrigált életévek, valamint az inkrementális költséghatékonysági hányadosok. Eredmények: A rákmegelőző állapotok kezelésének hatásossága és a részvételi arány függvényében a vizsgált szűrési stratégiák 15–20 éves időtávon költséghatékonyak. A magas kockázatúakra irányuló alkalmi szűrés költséghatékonyabb, mint más vizsgált stratégiák. Következtetések: Magyarországon a magas kockázatúakra irányuló alkalmi szájüregi szűrés költséghatékony lenne. A rákmegelőző állapotok terápiáinak hatásosságára vonatkozó modellparaméterek azonban igen bizonytalanok, az egészségpolitikai döntések előkészítéséhez további kutatások szükségesek. Orv. Hetil., 2016, 157(29), 1161–1170

Experiences and Lessons Learned from COVID-19 Pandemic Management in South Korea and the V4 Countries

In the first year and a half of the COVID-19 pandemic, South Korea suffered significantly less social and economic damage than the V4 countries (Czech Republic, Hungary, Poland, and Slovakia) despite less stringent restrictive measures. In order to explore the causes of the phenomenon, we examined the public health policies and pandemic management of South Korea and the V4 countries and the social and economic outcomes of the measures. We identified the key factors that contributed to successful public health policies and pandemic management in South Korea by reviewing the international literature. Based on the analysis results, South Korea successfully managed the COVID-19 pandemic thanks to the appropriate combination of non-pharmaceutical measures and its advanced public health system. An important lesson for the V4 countries is that successful pandemic management requires a well-functioning surveillance system, a comprehensive testing strategy, an innovative contact tracing system, transparent government communication, and a coordinated public health system. In addition, to develop pandemic management capabilities and capacities in the V4 countries, continuous training of public health human resources, support for knowledge exchange, encouragement of research on communicable disease management, and collaboration with for-profit and non-governmental organizations are recommended

A társadalmi hatáskötvények szerepe a bűnismétlés megelőzését célzó programok finanszírozásában

Social impact bond (SIB) is a new financial tool, which simultaneously helps to improve public service efficiency, to achieve measurable social benefits and to provide financial return to the investors. In this article, we briefly review the theoretical framework, structure and main actors of the SIB, as well as the advantages and disadvantages of this innovative financial model. We present four case studies to show the practical outcomes of evidence-based recidivism reduction programs operating in SIB structure. This article may help the development and implementation of new types of services and programs in relation to crime prevention in Hungary.A társadalmi hatáskötvény egy újfajta finanszírozási technika, amely egyszerre segíti elő a közszolgáltatások hatékonyságának javítását, a mérhető társadalmi hasznok elérését és a befektetők számára a pénzügyi megtérülést. Cikkünkben röviden áttekintjük a társadalmi hatáskötvény elméleti hátterét, működési mechanizmusát és szereplőit, valamint a finanszírozási módszer előnyeit és kockázatait. Négy esettanulmányon keresztül ismertetjük a bűnismétlés területén megvalósuló, bizonyítékokon alapuló és társadalmi hatáskötvény konstrukcióban működő programok gyakorlati tapasztalatait. Tanulmányunk elősegítheti hazánkban az újféle szolgáltatások, programok fejlesztését és megvalósítását a bűnismétlés megelőzés területén

Az epidemiológiai surveillance és járványmatematikai előrejelzések szerepe a pandémiás hullámok megelőzésében, mérséklésében – hol tartunk most, és hová kellene eljutni

A Járványmatematikai és Epidemiológiai Projekt egy egyedülálló kezdeményezés Magyarországon, mely jelentős tudást és tapasztalatot halmozott fel a COVID–19 világjárvány során. Jelen tanulmány a pandémia 2. hullámának példáján keresztül áttekinti, hogy miként működött a járványügyi észlelés és monitorozás rendszere, hogyan, milyen eredményekkel végezték a projekt munkatársai a helyzet- és kockázatértékelést, az előrejelzések készítését, végül javaslatokat fogalmaz meg a surveillance- és előrejelző rendszer fejlesztésére a járványügyi biztonság növelése érdekében.A 2. járványhullám 2020. június 22. és 2021. január 24. között zajlott Magyarországon, melynek során a megerősített COVID–19 esetek száma 356 197 fő volt, ami az első hullámban regisztrált esetszám 87-szerese. Összesen 12 226 megerősített COVID–19 halálesetet regisztráltak, az első hullámban jelentett szám 21-szeresét. Az országos R érték először 2020 augusztusában emelkedett 1,0 fölé. Mintegy 3 héttel azután, hogy az R érték augusztus utolsó hetében tartósan 1,0 fölé emelkedett, a halálos kimenetelű COVID–19 esetszámok növekedése is elindult, mivel a fiatalokról a járvány az idősebb korosztályokra is átterjedt. Mindezt a matematikai modellezési eredmények hetekkel korábban jelezték. November elején az előrejelzés 12 000 fő feletti kórházi ápoltat vetített előre a karácsonyi időszakra, melynek el-kerülésére kormányzati intézkedéscsomag készült. A 2020. november 11-i szigorítás a járványt az eredeti pályáról eltérítette, így a kórházban kezeltek száma a 2. hullámban az előrejelzésnek megfelelően 8018 főnél elérte a csúcsot, majd csökkenni kezdett. Január elején a modellezés azt mutatta, hogy a lecsengő szakaszban, az akkori intézkedések mellett is képes az időközben hazánkban is megjelent új variáns, a gyorsabban terjedő SARS-CoV-2 B.1.1.7, járvány-ügyi fordulatot hozni, ami szintén megvalósult. Összességében az epidemiológiai helyzetértékelés és matematikai modellezés képes volt a második hullám minden fő aspektusát időben és jól megragadni, a veszélyes folyamatokat előre jelezni és ezzel lehetőséget adni a gyors reagálásra. A 2. hullám tapasztalatai megmutatták, hogy a járványmatematikai és epidemiológiai képességek milyen hozzá-adott értékkel bírnak a döntéstámogatásban. Az észlelési és előrejelzési rendszereink megerősítése és a matematikai modellezéssel egységes keretrendszerben történő továbbfejlesztése további lehetőségeket nyithat meg az észlelés, megelőzés, egészségügyi és gazdasági károk elhárítása érdekében szükséges döntési folyamatok bizonyítékalapú támogatásában, és az ország járványügyi biztonságának növelésében

Real-time monitoring of the effectiveness of six COVID-19 vaccines against laboratory confirmed COVID-19 in Hungary in 2021 using the screening method

Several studies have reported the waning effectiveness of COVID-19 vaccines. This study aims to demonstrate the applicability of the screening method for estimating vaccine effectiveness (VE) in a pandemic. We report VE in Hungary, estimated with the screening method, in 2021, covering a period of Alpha and the Delta variant, including the booster dose roll-out. Hungary is in a unique position to use six different vaccines in the same population. All vaccines provided a high level of protection initially, which declined over time. While the picture is different in each age group, the waning of immunity is apparent for all vaccines, especially in the younger age groups and the Sinopharm, Sputnik-V, and AstraZeneca vaccines, which performed similarly. This is clearly reversed by booster doses, more prominent for those three vaccines, where the decline in protection is more evident. Overall, two vaccines, Pfizer/BioNTech and Moderna, tend to produce the best results in all age groups, even with waning immunity considered. Using the screening method in future pandemic waves is worthwhile, especially in countries struggling with a lack of resources or when there is a need to deliver VE results within a short timeframe due to urgent decision-making

Characteristics of the Third COVID-19 Pandemic Wave with Special Focus on Socioeconomic Inequalities in Morbidity, Mortality and the Uptake of COVID-19 Vaccination in Hungary.

Governments are increasingly looking to vaccination to provide a path out of the COVID-19 pandemic. Hungary offers an example to investigate whether social inequalities compromise what a successful vaccine program can achieve. COVID-19 morbidity, mortality, and vaccination coverage were characterized by calculation of indirectly standardized ratios in the Hungarian population during the third pandemic wave at the level of municipalities, classified into deprivation quintiles. Then, their association with socioeconomic deprivation was assessed using ecological regression. Compared to the national average, people living in the most deprived municipalities had a 15-24% lower relative incidence of confirmed COVID-19 cases, but a 17-37% higher relative mortality and a 38% lower vaccination coverage. At an ecological level, COVID-19 mortality showed a strong positive association with deprivation and an inverse association with vaccination coverage (RRVaccination = 0.86 (0.75-0.98)), but the latter became non-significant after adjustment for deprivation (RRVaccination = 0.95 (0.84-1.09), RRDeprivation = 1.10 (1.07-1.14)). Even what is widely viewed as one of the more successful vaccine roll outs was unable to close the gap in COVID-19 mortality during the third pandemic wave in Hungary. This is likely to be due to the challenges of reaching those living in the most deprived municipalities who experienced the highest mortality rates during the third wave

Effectiveness of the adapted bivalent mRNA COVID-19 vaccines against hospitalisation in individuals aged ≥ 60 years during the Omicron XBB lineage-predominant period: VEBIS SARI VE network, Europe, February to August, 2023

Members of the European Hospital Vaccine Effectiveness Group: Portugal: Ana Paula Rodrigues, Débora Pereira, Susana Costa Maia e Silva, Paula Pinto, Cristina Bárbara, António Pais de Lacerda, Raquel Guiomar and Camila Henriques.The European Medicines Agency (EMA) authorised four adapted bivalent mRNA COVID-19 vaccines for use against COVID-19 in September/October 2022: Comirnaty (BNT162b2; Pfizer-BioNTech) and Spikevax (mRNA-1273; Moderna) Original/Omicron BA.1 and Original/Omicron BA.4–5 [1]. During autumn 2022, all European Union/European Economic Area (EU/EEA) countries had vaccination campaigns in place to administer a booster dose, with several countries using the adapted bivalent vaccines [2]. The Omicron-descendent XBB lineage and XBB.1.5 sub-lineage became variants of interest in March 2023 [3]. We estimated the effectiveness of the COVID-19 bivalent vaccines against hospitalisation with PCR-confirmed SARS-CoV-2 infection among patients aged ≥ 60 years with severe acute respiratory infection (SARI) during the XBB lineage-predominant period.The ‘Vaccine Effectiveness, Burden and Impact Studies studies’ (VEBIS) is a project of the European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) run under the framework con tract No. ECDC/2021/016.info:eu-repo/semantics/publishedVersio

A szájüregi daganat szűrés költség-hatékonyságának vizsgálata

INST: Szakdolgozatok (Közgazdaságtudományi Intézet