A magyar kis- és közepes vállalkozások vezetőinek vállalkozói hajlandósága

Korábbi kutatások eredményei alapján a vállalkozói hajlandóság a vállalkozások egyik sikertényezőjének tekinthető. A vállalkozói hajlandóság magában foglalja a proaktív szemlélet alkalmazását, a kockázatvállalási hajlandóságot és az innovációs aktivitást. A magyar kis- és középvállalkozók esetében igazán érdekes ez a kérdés, hiszen a magyar vállalkozói kultúra csak a rendszerváltást követően, az 1990-es években kezdett el fejlődni, és még most is dominánsan jelen vannak azok a vállalkozók, akik kényszerítő tényezők, és kevésbé egy üzleti lehetőség vonzósága miatt kezdtek saját vállalkozásba. A szerzők a vállalkozói szellem vizsgálatára kvantitatív kutatást végeztek 200 KKV-vezető bevonásával. A kutatás során a Matsuno, Mentzner és Ozsomer (2002) által alkalmazott skálát használták. Az eredmények alapján a vállalkozói hajlandóságot vizsgáló skála megbízhatósága az elfogadható tartományon kívül esett, így az nem alkalmazható megbízhatóan a magyar vállalkozók vizsgálatára. A módszertani eltérések nem szignifikánsak, ami arra enged következtetni, hogy a skála validitására inkább a magyar és a nyugati országok vállalkozói kultúrája közötti eltérés van jelentős hatással. Ez az eltérés elsősorban a magyar vállalkozók sajátos szocializálódásával és szociokulturális hátterével magyarázható, ami jelentős hatással van gondolkodásmódjukra és a vállalkozói léthez való viszonyukra

A hazai kis- és közepes vállalatok szociokulturális beállítódása a hofstede-dimenziók mentén = The socio-cultural attitudes of the Hungarianc small and medium enterprises along the Hofstede dimensions

A kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) kutatása viszonylag új, és emiatt meglehetősen feltáratlan terület, bár a megjelenő tudományos cikkek és eredmények száma és minősége évről évre jól érzékelhetően nő (Collinson – Shaw, 2001). A KKV-kutatások igen fontos sajátossága továbbá, hogy kifejezetten interdiszciplináris terület, megközelíthető a menedzsment, az innovációkutatás, a marketing, a szervezetszociológia, de akár a pszichológia felől is. Több kutatás is felveti a szociokulturális háttér jelentőségének kérdését KKV-k esetében. A szerzők kutatásuk során kvantitatív felmérést végeztek 200 vállalkozó körében a Hofstedeskála (Hofmeister et al., 2008) felhasználásával, melynek eredményeként kiderült, hogy a KKV-vezetők beállítódása jelentősen különbözik mind a hazai nagyvállalati vezetőktől, mind az általános lakosságtól. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk azokat a Hofstede-dimenziókat, amelyek mentén karakteres különbségek jelentkeztek a vállalkozók és a nagyvállalati vezetők, valamint a társadalom összessége között. Az eredmények alapján határozottan kirajzolódnak olyan „vállalkozói” gondolkodásmódbeli sajátosságok, mint a nagyobb versenyszellem, a közvetlenebb, kevésbé hierarchikus működési stílus, a rendkívül erős, rövid távú orientáció, valamint a kockázatvállalás rendhagyóan alacsony foka. _____ Although there has been an increasing academic attention towards small and medium-sized enterprises, it is still a novel research area with a number of unanswered questions. It is also an especially interdisciplinary field as it can be approached from various viewpoints such as management, innovation, marketing, organization sociology or even psychology. Different academic disciplines have studied the influence of socio-cultural factors and concluded that they are relevant aspects of entrepreneurial activity. This paper presents the results of the authors’ quantitative research which aimed at finding patterns in the software of the minds of SME managers where they applied Hofstede’s cultural scale (Hofmeister et al., 2008). Drawing upon data from 200 Hungarian SMEs, the results indicate they have different attitude and way of thinking compared to large company managers and to the general Hungarian population. This paper points out the relevant Hofstede dimensions where significant differences have been revealed. The main finding of the study is that managers of small and medium businesses have a special mindset which can be characterized with higher level competitiveness, more direct and less hierarchic operation, extremely high level of short term orientation and low level of risk takin

Az optimális élmény objektív markerei és az optimális élmény megteremtésében szerepet játszó személyiségtényezők = The objective markers of optimal experience and the personality factors which promote flow

A flow képesség mérésére kidolgozásra került a Flow Képesség és Flow Kapacitás Kérdőív felnőtt és serdülőkori változata, majd a 6-18 éves korosztály számára érzelmi intelligencia tesztek is kifejlesztésre kerültek. A flow élmény alapdimenzióinak kérdőíves feltárását is célul tűztük ki. Az elméleti alapokon nyugvó, mégis empirikusan kimunkált mérőeszköz több fázison keresztül, számos vizsgálat mentén került kidolgozásra. A flow élmény fiziológiai markereinek ellenőrzésére 3 vizsgálat került lebonyolításra, a személyiségtényezők vizsgálatával párhuzamosan. Az eredmények szerint, kizárólag a flow helyzetben a spektrális aktivitás növekszik a tevékenység első szakaszában, majd a teljesítmény fenntartása mellett az aktivitásszint csökken. A GBR eredmények megerősítik a szimpatikus aktivációval magyarázott korábbi kutatásokat, mivel a flow helyzetben a megemelkedett GBR az arousal magas szintjét jelzi. A szívfrekvencia szignifikánsan nagyobb flow helyzetben, amely alacsonyabb szívritmus-variabilitást jelezhet. A vizsgálatok során a személyiségtényezőkkel való összefüggést is elemeztük. A flow élmény jellemző arckifejezésének feltárására Ekman rendszerét használtuk, a videóval rögzített arckifejezések elemzésére, a flow és antiflow helyzetekben egyaránt, dinamikus megközelítéssel. Az eredmények alapján összességében elmondható, hogy a flow helyzetben kódolt érzelmek és arckifejezések átlaga a szorongás és unalom helyzetek között található. | The Flow Ability and Flow Capacity Questionnaire was developed for measuring flow ability among adults and adolescents, then several emotional intelligence tests were established for the ages between 6-18. Instead of the establishment of a measuring tool of flow ability we invented a questionnaire of the basic dimensions of flow experience. The new tool is based on the theory but it has an empirical establishment through more phases along the studies. In order to check the physiological markers of flow, 3 studies were conducted. According to the results in the flow situation there is an increasing spectral activity in the first phase of the activity, then align with maintain the performance, this activity level decreases. Aligned with the sympathetic activation, our EDA results are corresponding with the previous research, so during flow and increased EDA can be registered, as the signal of the high arousal level. Heart Frequency is significantly higher in the flow situation, which may sign a decreased heart rate variability. In the studies we analyzed the correspondence with the personality characteristics also. For revealing the special facial patterns of flow experience, Ekman’s FACS was used to analyze the facial patterns took down during flow and antiflow states, following a dynamic approach. According to the results we can summarize that the coded emotions during flow and the mean of the facial patterns can be found between the anxiety and boredom situations