Sustainability within the Social Assistance System of the Republic of South Africa

The Republic of South Africa is a unique place on the African continent: it was the only place which had a bloodless transition process when the regime changed from a minority government to a democratic one. During the transition period unemployment was at a level of 13 percent, however it rose to 30 percent in just six years time. In the paper we analyse what kind of attempts does the government make in order to sustain the social assistance system, and keep its promise to the voters by providing better living conditions and protection as opposed to apartheid

A Dél-afrikai Köztársaság: regionális hegemón = The Republic of South Africa: a regional hegemon

Jelen értekezés célja a Dél-afrikai Köztársaságot elhelyezni regionális kontextusban és megvizsgálni, hogyan alakult át pozíciója gyakorlatilag politikailag és gazdaságilag egyaránt elszigetelt országból regionális afrikai hatalommá az 1994-es rendszerváltást követően. A disszertáció során azt fogjuk bizonyítani, hogy a Dél-afrikai Köztársaságot regionális hegemónnak tekinthetjük, mert regionális közjavakat biztosít Afrikában. A Dél-afrikai Köztársaság ma a legerősebb gazdasággal rendelkezik az afrikai kontinensen; állandó szereplője a nemzetközi közösségnek; fontos szerepet játszik az afrikai vitarendezési folyamatokban; az afrikai országokkal folytatott kereskedelem volumene folyamatosan növekszik; s ezen felül még nemzetközi fejlesztési segélyezésben is részt vesz az afrikai kontinensen. Mind e tényezők következtében fontosnak véljük kategorizálni, hogy milyen szerepet tölt be a Dél-afrikai Köztársaság Afrikában; milyen funkciót tölt be az államközi konfliktusok megoldásában; miben más a kapcsolata a fejlett világgal, mint a fejlődővel; s végül, de nem utolsó sorban a gazdasági érdekeihez hogyan és miképpen kapcsolódik az afrikai jelenlét. Mindezt természetesen 2012-2013-2014-re vonatkoztatva kívántuk bemutatni, de közben fókuszálva arra, hogyan is alakult ki a mostani külpolitikai és külgazdasági helyzet

Transition and foreign aid policies in the Visegrád countries:a path dependant approach

The paper argues that the current emerging international development policies of the Visegrád (V4) countries are heavily influenced by the certain aspects of the Communist past and the transition process. Due to these influences, the V4 countries have difficulties in adapting the foreign aid practices of Western donors and this leads to the emergence of a unique Central and Eastern European development cooperation model. As an analytical background, the paper builds on the path dependency theory of transition. A certain degree of path dependence is clearly visible in V4 foreign aid policies, and the paper analyses some aspects of this phenomenon: how these new emerging foreign aid donors select their partner countries, how much they spend on aid, how they formulate their aid delivery policies and institutions and what role the non-state actors play. The main conclusions of the paper are that the legacies of the Communist past have a clear influence and the V4 countries still have a long way to go in adapting their aid policies to international requirements

A populizmus népszerűségének gazdasági magyarázatai = Demand conditions for the growth of populist support

Míg a populizmus korábban csak a szélsőséges pártokra volt jellemző, addigra mostanra általánossá vált, hogy számos ország belpolitikájának alkotják meghatározó elemét. A szakirodalomból azonban nem egyértelmű, hogy mely tényezők vezettek el ezeknek a pártoknak a megerősödéséhez, részben az eltérő minták és eltérő becslési eljárások miatt. A tanulmány három csoportra bontja azokat a változókat, amelyek befolyással vannak a populista pártok térnyerésére: gazdasági okok; bizalmon alapuló változók; kulturális tényezők. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a regionális és választói heterogenitás miatt nehezen hasonlíthatók össze az adatok, emiatt kontinenseken átívelő panel adatokra lenne szükség, hogy általános ok-okozati kapcsolatot lehessen alkotni a populizmus térnyerésének okairól. = While populism in the past was associated mainly with radical parties, by today they have become a part of the political mainstream in many countries. However, looking at the literature it is unclear what factors have led the rise in populist demand. A problem when trying to understand the causal relationship is, that large econometric analyses which were conducted over the past 5 years use different samples and measurement methods. This article will investigate three groups of reasons which may have led to the increase in populist demand: economic reasons; trust reasons and cultural factors. The article finds that because of regional and electoral heterogeneity it is not really possible to compare data from Europe with that of the USA, therefore before any general conclusions can be drawn it would be useful to have panel data across continents