Alföldi vonzáskörzetek és piacközpontok 1925-ben I.: Módszertani megközelítések, vizsgálati keretek

A tanulmány első részében azokat a módszertani problémákat vázoltam, amelyekkel a munkám során szembesültem. Mindenekelőtt az Alföld lehatárolására kerestem megoldást. A történettudomány, a település- és a társadalomföldrajz által használt Alföld-fogalmat követve alakítottam ki a vizsgált táj határait. Ezzel kapcsolatban az érdekelt, hogy az táj területe, kiterjedése hogyan változott az említett diszciplínákban és főleg az egykori tudatokban. Ezek alapján világos, hogy az Alföld nyugati határa ott ért véget, ahol a Dunántúl kezdődött. Ahhoz, hogy az 1926-ban Alföldön működő 818 település kapcsolatait később elemezhessem, szükség volt a térbeli megjelenítés feltételeinek kidolgozására is. El kellett készítenem a táj településeinek korabeli községhatáros térképét, figyelembe véve az 1913 és 1926 között történt változásokat. Ez utóbbira azért is volt szükség, mert eddig ilyen nem állt rendelkezésre, és mert a statisztikai adatok egy részét a közigazgatási beosztás sorrendjében rögzítették. Végül fontos volt vázolni még azt a település-, kivált városhálózati kontextust is, amiben az alföldi piacközpontok szerepe, működésének összetettsége megérthetővé vált az elemzések során. Kiderült, hogy ezek a központok különös jelentőséggel bírtak az Alföldön, még a 20. század elején is

Vándormozgalom az Alföldön a 20. század első harmadában

Három kiemelkedő bevándorlási központ, illetve célterület működött a vizsgált időszakban az Alföldön. Ezek közül kettő olyan, a táj peremén, a Kárpát-medence fő vásárvonalán fekvő város volt, ahol az agglomerálódó környezetük a bevándorlók tömegének jelentős részét már ekkor felfogta; és ahol már nemcsak a kívülről érkezők migrációja, hanem a kezdődő szuburbanizáció összetett hatása is érvényesült. Budapest és Miskolc vidéke mellett a harmadik ki-emelt vándorlási célpont az Alföld egyik leggyengébb termőterületén alakult ki a főváros és Szeged közötti homokvidéken. A Duna–Tisza közi célterület – Budapest árnyékában is – erős gravitációja több tényező szerencsés konstellációjából eredt. Először is a főváros és a dél-alföldi gazdasági súlypont (Szeged–Újvidék–Temesvár háromszög) közötti területen feküdt. Origójában volt egy olyan köztes térnek, ahol az áramló tömeg (áru és népesség) félútra volt mindkét gazdasági központtól. Másodszor, ezt az áramlást segítette elő, egyben határozta meg a területen átmenő, Kárpát-medence egyik fő gazdasági ütőere, az Alföld második legforgalmasabb vasútvonala. Harmadszor, kiemelkedő szerep jutott a természetföldrajzi adottságoknak, amikor is a 19. század utolsó évtizedeiben fellépő filoxérával szemben immunis homoktalaj, amiben jócskán bővelkedett a szóban forgó vidék, lehetővé tette a szőlőkultúra alföldi elterjedését. A szőlőben gyakran gyümölcsösök is helyet kaptak, így az intenzív kertkultúra egyre látványosabb formát öltött, a nagyobb városok, községek körüli tanyákon, aminek növekvő kereslete elsősorban Budapesten öltött alakot, de idővel a külföldi piacok is megtalálták maguknak a Duna–Tisza közi zöldséget, gyümölcsöt. Mindez jelentős munkaerő-kereslettel járt együtt, ami hozzájárult a pozitív vándorlási egyenleg kialakulásához, és évtizedeken át történő fenntartásához. A Budapest, Miskolc és Duna–Tisza közi migrációs célpontok „ölelésében” egy köztes zóna alakult ki, ahol számos kisebb vándorlási központ, városok és falvak egész sora alakult ki. Lényegében egy olyan, munkaerő-áramlás szempontjából kedvező fekvésű vidékről van szó, ahonnan mindhárom kiemelt vándorlási célterület jól megközelíthető volt. Ugyanakkor e köz-tes zónának a vonzerejét a változatos tájak – mint a Duna-mellék, a Pesti-síkság, a Gödöllői-dombság, a Kiskunság vagy éppen az északi hegységelőtér vidékének – találkozása alapvetően befolyásolta, jelentősen növelte. Mindent összevetve a főváros modernizációban betöltött szerepe, az iparosodásban élen já-ró szerkezeti átalakulása és a nyomában járó foglalkozási és társadalmi átrétegződése a lehe-tőségek miatt nagy népességet vonzott. A Duna–Tisza közén egyre inkább a főváros növekvő lakosságának élelmiszerellátására rendezkedtek be. A nyomában járó termelésszerkezeti át-alakítás életre hívta a táj gazdasági húzóágazatának, a kertkultúrának kialakulását. Eközben a Tiszántúlon Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba valamint a Dél-Alföldön Szeged és Baja vonalában egy nem is annyira összefüggő, mint inkább mozaikos elrendeződésű, széles, határ menti bevándorlási zóna formálódott az 1920-as évekre. Az egykori malomipari központok vonzereje megkopott. A leépülő, átalakuló malomipar már nem tölthette be a térszervező sze-repet ezekben a városokban. Helyébe az átalakuló geopolitikai térszerkezetet lépett. A határ menti pozíció vonalszerűen sorakoztatta fel egymás mellett a vándorlási célpontokat, amelyek pozitív vándorlási egyenlege a világháború után továbbra is az élelmiszeripar jelentőségéből és egy átmenetileg alakot öltő migrációból, a határon túlról érkező bevándorlásból származott

Hogyan írjunk ma mongol történelmet?

Dendew, L.: Mongoliin towč tüüx [Mongólia rövid története]. Ulaanbaatar: Monsudar 2012

A sárréti falvak laterális kapcsolathálója 1925-ben

Az „azonos szintű”, ám láthatóan differenciálódó sárréti faluállomány községei között artikulálódó laterális kapcsolatrendszer is magán viselte a táj népességkoncentrációs térszerkezetének, a közigazgatási és a piaci vonzáskörzet-struktúrájának egyedi vonásait. Bár a falvak közötti „szolgáltatásáramlás” referenciális valósága, történelmi tapasztalati alapon, a felhasznált forrásokkal közvetlenül nem ragadható meg, mégis segítségükkel felvázolhatónak bizonyultak a „latens” szolgáltatásháló egyes, településeket egymással összefűző szemei. A valós laterális kapcsolatháló esetenként bizonyosan feltérképezhető az ágenciakutatás eszköztárával, ám ez, ma már, csak rendkívül töredékes – jóllehet nem nélkülözhető – képet rajzolhat. E helyett, tanulmányomban arra törekedtem, hogy a potenciális (lehetséges) hálózatot rajzoljam meg, egy többszörösen kontextualizált olyan membránt, ami a településállományt mintegy a felületén hordozta. E membrán úgy képzelhető el, mint ami a lehetséges szolgáltatásáramlás irányait és mennyiségi jellemzőit hordozza. E membránon formálódott a falvak közötti laterális kapcsolatrendszer, kapcsolatháló, aminek létezése aligha kétséges. Az, hogy e hálózat mely szálát használták a települések egymás között, és milyen rendszerességgel, az nominális szinten (az egyének szintjén) nemcsak a potenciális szolgáltatásoktól, hanem a helyi gyakorlattól és az ágens egyéni döntésétől is függött. Ez utóbbi tényező nehezen kutathatósága miatt, táji szinten csak a latens, lehetségesen rendelkezésre álló late-rális kapcsolatháló, kvázi e potenciális membrán rekonstruálható, pontosabban konstruálható meg

Mandzsu kori mongol történeti kutatások = Manchu-Mongol Diplomatic Correspondence

Jelen pályázat a mandzsu kori mongol történeti dokumentumok feldolgozását célozta. A munka a pályázati tervnek megfelelően haladt, illetve ki is bővült. A program magvalósítása során újabb anyaggyűjtésre nyílt lehetőség, ezért a kutatást egy évvel meghosszabbítottuk. A vállalt elképzeléseket maradéktalanul sikerült megvalósítani. Feldolgozásra került egy levelezés-gyűjtemény újabb kötete, számos önálló kisebb kézirat (nugalbar bichig) és nyomat, mongol és kínai archívumokban, magángyűjteményekben található anyagok is. A programvezető szerkesztésében megjelent a Treasures of Mongolian Culture and Tibeto-Mongolian Buddhism sorozat két kötete CD és egy újabb könyv formátumban. Elkészült egy kismonográfia A mongol főlámák rövid története címmel, mely a kutatás során fellelt történeti források alapján mutatja be a mongol buddhista egyházfők életét. A programvezető 2011 márciusában sikeresen védte második PhD disszertációját – A buddhista egyház és a szomszédos nagyhatalmak szerepe a modern mongol állam kialakulásában –, mely a programban feltárt dokumentumok alapján vizsgálta Belső-Ázsia mandzsu kori történetét, a mongol buddhista egyház társadalom- és politikatörténeti szerepét. A kutatás folytatásaként két elektronikus formában megjelenő oktatási segédanyag is készül. Az egyik a teokratikus mongol állam történetét, a másik a mongol buddhizmus második megtéréstől napjainkig zajló történetét, társadalomtörténeti szerepét, szertartásrendszerét, oktatási struktúráját mutatja be. | The work has reached the goals according to the work plan. While realizing the program there opened a possibility to collect new materials so the research was prolonged with one more year. During the program plenty of documents were digitalized from the Manchu era. A new volume of a correspondence collection owned by the Mongolian State Central Library also has been documented. There were also many smaller manuscripts and xylographs and other documents found in Mongolian and Chinese archives. There were realized 4 CDs and a facsimile book of the Treasures of Mongolian Culture and Tibeto-Mongolian Buddhism series edited by the project leader. The releases of the publications were sponsored by other grant. There was also published a monograph on history of Mongolian Buddhist Church titled ‘The Brief History of Mongolian Head-Lamas’, used historical sources found in Archives during this project

Egy fork-head típusú transzkripciós faktor sejtosztódásban játszott szerepének elemzése = Analysis of the role of a fork-head transcription factor in cell division

A sejtosztódáshoz szukseges sok szaz gen periodikus mukodtetese, amelynek molekularis mechanizmusarol nagyon keveset tudunk. Azonban szamos rakos megbetegedes kialakulasaban megtalalhato ok a periodikusan mukodo genek szabalyozasanak hibaja, amely igy folyamatos aktivalast es kontrollalatlan osztodast eredmenyez. A kutatasi projekt soran egy, a periodikus transzkripcioban szerepet jatszo gént (sep1) vizsgaltunk elesztoben, kolcsonhato partnereket is azonositottunk, hogy jobban megismerjuk a molekularis mechanizmust. Kimutattuk, hogy a sep1 protein szabalyozasa sejtciklus fuggo foszforilacio/defoszforilacioval tortenik es azonositottuk a protein foszforilaciohoz szukseges regioit. Azonositottunk kolcsonhato partnereket is. Egy fork head tipusu regulatort (fkh2), és funkciojat kimutattuk a sejosztodas szabalyozasaban. Továbbá a transzkripcios szabalyozashoz az elesztotol az emberig szukseges Mediator komplexet, kimutattuk sejciklusfuggo kotodeset sep1 fuggo promoteren, időben egyutt a sep1 kotodesevel. Tovabba szamos Mediator alegysegben mutans sejt nem kepes sep1 target genek megfelelo aktivalasara. A kapott eredmenyek alapjan feltetelezzuk, hogy a sep1p aktivitasa a foszforilacioval szabalyozodik, sejtciklus fuggő módon kotodik a promoterhez, kolcsonhat a fkh2-vel es a Mediator komplex-el, amelyek reven a transzkripcio aktivalódik. A tovabbiakban a protein-protein kolcsonhatasok reszletes vizsgalata reven szeretnenk jobban megismerni a folyamat molekularis mechanizmusat. | Acomplishment of the cell division cycle requires the periodic regulation of hundreds of genes in eukaryotic cells. Although defects in the periodic regulation of some of these cell cycle genes are major causes of development of various cancers, molecular mechanism of periodic transcription is poorly understood. In this project, we focused on the characterization of sep1, a regulator of periodic transcription of genes required for mitosis and cytokinesis. We found that sep1 activity is regulated by periodic phosphorylation/dephosphorylation and that elimination of C-terminal regions is critical for phosphorylation and target activation. We also identified and characterized functionally interacting partners of sep1, namely fkh2, a fork head regulator and we showed its function in the regulation of mitosis, similarly to sep1. We also identified that periodic transcription requires the evolutionary conserved Mediator complex, and deletion of Mediator subunits impair transcription of sep1 targets . The complex binds to sep1 target promoter in its binding attached to sep1p binding and Mediator binding is lost in sep1 deleted cells. We propose a model, where sep1 activity is regulated by periodic phosphorylation which probably enables the recruitment of the Mediator complex to bring about transcription. In further work, we focus on to study protein-protein interactions of sep1, fkh2 and Mediator to understand the molecular mechanism of periodic transcription at mitosis