Az utódgondozási rendszer szerepe a függőcinege ivari allokációjában = The role of parental care in sex allocation of Penduline Tits

A kutatasunk fo celja a fuggocinegek ivari konfliktusanak vizsgalata volt, specifikusan annak felmerese, hogy az ivari konfliktus hogyan befolyasolja a szex allokaciot. Tobb lenyeges lepest tettunk a celok elerese fele. Egyreszt, egy terepi vizsgalatsorozatban kumutattuk, hogy a himek szemcsikjanak merete es kondiciioja befolyasolja a szulok utodgondozo viselkedeset. Masreszt, egy aviariumi kiserletben tesztetunk 2 jelleget amik varhatoan szerepet jatszanak a tojok parvalasztasaban. Harmadreszt, becsultuk a himekl es nostenyek szaporodasi sikeret, es kimutattuk, hogy a neme erdeke ellentetes. | The objectiove of the project was to investigate sexual conflict in penduline tits, specifically, to assess the implication of this conflict for sex allocation. We made important advances to achieve this objective. First, carried out a series of field investigations that identified the eye-stripe size of males and their body condition as traits involved in parental decision. Second, in an aviary we tested 2 putative traits involved in female choice. Finally, we quantified the reproductive success of male and female penduline tits, and showed their antagonistic interest

Jelszerű kettősség : A Richter Gedeon új közösségi és irodaépülete (Debrecen) = Symbolic duality: Richter Gedeon community and office building, Debrecen, Hungary

Due to changes in the way people work, digital technology and home office working, this office development for a pharmaceutical company has taken a change for what some may consider the absurd. Leading to the creation of an office building which supports a community space. The possibility of a future where business and community become mutually beneficial seems to be at hand, with the potential of softening the often-harsh environments created by industrial/business parks

Báron László – Euterpé, Kalliopé, Minerva és Thaleia táncpartnere

A bábjáték egyenrangú társa a színházművészet minden ágának. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy bárki, aki bábbal foglalkozik, felelős azért is, hogy mit és hogyan játszik. Azt, hogy ez milyen szinten történik meg – mint a színházművészet bármelyik ágánál is ‒, két tényező határozza meg: maga a közlés és a közlés módja. Ha ez a kettő harmonikus egységet alkot, akkor jó bábszínházról beszélhetünk, s különösen jóról akkor, ha e közlés emeli, fejleszti a résztvevők – játszók és nézőik ‒, de szélesebb értelemben a közösség, a társadalom morálját, normakövető hozzáállását. Minden művészi munka lényege az arisztotelészi mimézis ‒ azaz utánzás, az emberi valóság újraalkotása, belső szerkezetének feltárása. Ennek elkötelezettje, Báron László arcélét villantom fel, akinek teljes életműve a bizonyíték arra, hogy a szelíd, humánus formák tartalmukkal, szépségükkel miként szolgálhatnak gyermekek, pedagógusok, végül is az emberek javára