H as in Hungarian

The paper discusses the possible analyses of the behaviour of [h] and [x] in Hungarian. It argues that in a derivational, rule-based framework two types of analyses are possible: one that assumes two separate underlying segments, /x/ and /h/, and thus misses the generalisation that the two segments are in complementary distribution, a typical characteristic of allophones. The second kind of approach argues that [h] and [x] come from the same underlying segment; this type of analysis can be further divided into two subtypes. According to one of these, the underlying segment is /h/. To be able to derive the attested output forms, three separate strengthening rules must be posited, an obvious disadvantage. The other possible approach, on the other hand, argues that the underlying segment is always /x/ weakened into a [h] in onsets and deleted in a group of lexically marked words by a minor rule. Besides, we also consider the behaviour of H-type segments in voice assimilation: they trigger but do not undergo that process. Siptár and Törkenczy (2000) suggest that if a filter disallowing surface voiced dorsal fricatives is proposed, then the desired result is obtained. While such a filter is an ad hoc device in rule-based theories, it is an organic part of a solution in Optimality Theory (OT), which argues that both /h/ and /x/ may occur in the input and the constraint hierarchy must be such that they should always select well-formed output candidates as optimal regardless of the input. As a result of this and Lexicon Optimization (LO), non-alternating forms will have /h/ or /x/ in their underlying representation depending on the output forms while alternating forms may have an underlying /x/ or /h/ as a result of the alternation sensitive LO (Inkelas 1994). Finally, we will show that the treatment of the behaviour of /x/ or /h/ in voice assimilation is simple in OT if we assume the constraint proposed by Siptár and Törkenczy (2000), prohibiting voiced dorsal fricatives, which, interacting with the ones suggested by Petrova et al. (2001), will be able to select the actual surface form as optimal in all cases

A csíkos szöcskeegér helyzete a Hernád-völgyben

A csíkos szöcskeegérnek (Sicista subtilis trizona, Frivaldszky 1865) jelenleg mindössze kettő előfordulási helyét ismerjük Magyarországról. Ezek közül az egyik a 2006-ban leírt populáció a Borsodi- Mezőség területéről, míg a másik az eddig méltatlanul mellőzött hernád-völgyi. Utóbbi helyről eddig csak bagolyköpetekből került elő; élő példányt valószínűleg itt soha nem láttak. 2014-ben bagolyköpet-gyűjtést és elemzést végeztünk, amely során régebbi mintákat is feltártunk. Elemzéseink alatt egyetlen szöcskeegér példány maradványai kerültek elő egy 2008-as aszalói gyűjtésből. A Hernád-völgy alapos bejárása után talajcsapdázást végeztünk a potenciális élőhelyeken. Az egykori elterjedési terület behatárolásához 1960-as években készült légifotókat használtunk, amelyeken a lehetséges korábbi élőhelyek elkülöníthetők. Csapdázásaink során sajnos nem sikerült kimutatni a Hernád-völgyből a fajt. Valószínűleg a terület gyakori égetése okozhatta a faj eltűnését a területről. Azonban még további csapdázások szükségesek ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük: a szöcskeegér kipusztult a Hernád-völgyben

Siketnémák és Vakok Oktatásügye 29 (1927) 05-10

A Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja 29. évfolyam, 5-10. szám Budapest, 1927. Előzménye a "Magyar Siketnéma-Oktatás a siketnémák oktatásával foglalkozók szakközlönye". A lap 1=41. évfolyam 1. számától (1939) "Magyar gyógypedagógiai tanárok közlönye a Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata" cím alatt folytatódott

Siketnémák és Vakok Oktatásügye 30 (1928) 01-04

A Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja 30. évfolyam, 1-4. szám Budapest, 1928. január-április hó. Előzménye a "Magyar Siketnéma-Oktatás a siketnémák oktatásával foglalkozók szakközlönye". A lap 1=41. évfolyam 1. számától (1939) "Magyar gyógypedagógiai tanárok közlönye a Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata" cím alatt folytatódott

Siketnémák és Vakok Oktatásügye 36 (1934) 09-10

A Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata 36. évfolyam, 9-10. szám Budapest, 1934. Előzménye a "Magyar Siketnéma-Oktatás a siketnémák oktatásával foglalkozók szakközlönye". A lap 1=41. évfolyam 1. számától (1939) "Magyar gyógypedagógiai tanárok közlönye a Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata" cím alatt folytatódott

Siketnémák és Vakok Oktatásügye 36 (1934) 03-04

A Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata 36. évfolyam, 3-4. szám Budapest, 1934. Előzménye a "Magyar Siketnéma-Oktatás a siketnémák oktatásával foglalkozók szakközlönye". A lap 1=41. évfolyam 1. számától (1939) "Magyar gyógypedagógiai tanárok közlönye a Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata" cím alatt folytatódott

Siketnémák és Vakok Oktatásügye 37 (1935)

A Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata 37. évfolyam Budapest, 1935. Előzménye a "Magyar Siketnéma-Oktatás a siketnémák oktatásával foglalkozók szakközlönye". A lap 1=41. évfolyam 1. számától (1939) "Magyar gyógypedagógiai tanárok közlönye a Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata" cím alatt folytatódott