From Sampling to Analysis: How to Achieve the Best Sample Throughput via Sampling Optimization and Relevant Compound Analysis Using Sum of Ranking Differences Method?

The determination of an optimal volatile sampling procedure is always a key question in analytical chemistry. In this paper, we introduce the application of a novel non-parametric statistical method, the sum of ranking differences (SRD), for the quick and efficient determination of optimal sampling procedures. Different types of adsorbents (Porapak Q, HayeSep Q, and Carbotrap) and sampling times (1, 2, 4, and 6 h) were used for volatile collections of lettuce (Lactuca sativa) samples. SRD identified 6 h samplings as the optimal procedure. However, 1 or 4 h sampling with HayeSep Q and 2 h sampling with Carbotrap are still efficient enough if the aim is to reduce sampling time. Based on our results, SRD provides a novel way to not only highlight an optimal sampling procedure but also decrease evaluation time

Miért nem kedvelik a gombaszúnyogok a gombakomposztot– az átszövetett csiperkegomba komposzt illatanyagok repulzív hatása a gombaszúnyog nőstényekre

A gombatermesztés legveszélyesebb kártevői a különböző gombaszúnyog fajok. Lárváik felélik a komposztot és károsítják a csiperkegomba micéliumát, az imágók pedig különböző patogének vek-torai. A hazai gombatermesztésben használt inszekticidek száma csekély és nem valószínű, hogy a közeljövőben új készítményt fognak engedélyezni gombaszúnyogok ellen. Az alternatív védekezési eljárások fontos előkövetelménye a célszervezet biológiájának ismerete. A legtöbb esetben valami-lyen csalogató anyag azonosítása a cél, amellyel képesek vagyunk csapdázni a kártevőt. Ugyanak-kor nem szabad megfeledkezni a repulzív anyagokról sem, amelyekkel a kártevőt tarthatjuk távol a kultúránktól. Kísérleteinkben csápdetektoros mérésekkel (GC-FID/EAD) azonosítottuk a II-es és a III-as komposzt fázisban, valamint friss és kolonizált takaróföldben lévő csápaktív komponenseket. A termesztési alapanyagokkal és szintetikus vegyületekkel is megfigyeltük viselkedési vizsgálatokban a Lycoriella ingenua nőstények választási preferenciáját. Eredményeink alapján elmondható, hogy a termesztésben használt III-as fázisú csiperkekomposztot, valamint, az abból detektált csápaktív vegyületeket (1-heptén-3-ol, 1-oktén-3-ol, 3-oktanon) és azok keverékét a nőstény gombaszúnyogok szignifikánsan kevésbé választották, mint a többi alapanyagot

Essential Oil Headspace Volatiles Prevent Invasive Box Tree Moth (Cydalima perspectalis) Oviposition—Insights from Electrophysiology and Behaviour

The box tree moth (Cydalima perspectalis Walker) is an invasive species in Europe causing severe damage both in natural and ornamental boxwood (Buxus spp.) vegetation. Pest management tactics are often based on the use of chemical insecticides, whereas environmentally-friendly control solutions are not available against this insect. The application of essential oils may provide effective protection against oviposition and subsequent larval damage. Oviposition deterrence of cinnamon, eucalyptus and lavender essential oils was tested on female C. perspectalis in behavioural bioassays. Our results indicate that all the studied essential oils may be adequate deterrents; however, cinnamon oil exhibited the strongest effect. To determine the physiologically active compounds in the headspace of the essential oils, gas chromatography coupled with electroantennography recordings were performed in parallel with gas chromatography-mass spectrometry to identify the volatile constituents. In addition, the release rates of various components from vial-wick dispensers were measured during the oviposition bioassay. These results may serve as a basis for the development of a practical and insecticide-free plant protection method against this invasive moth species

A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a Hanseniaspora uvarum élesztő mutualista kapcsolatának növényvédelmi vonatkozásai

Számos mikrobiális fermentáció során keletkező vegyületről ismert, hogy csalogatja a Drosophila fajokat; monitorozásukra régóta használnak különböző almaecet, rizsecet illetve bor alapú csapdákat. Ezek a csalétkek igen hatékonynak bizonyultak a populációdinamika nyomonkövetésében, de nem elég szelektívek a pettyesszárnyú muslicára (Drosophila suzukii) nézve, emiatt megfelelő használatukhoz taxonómiai képzettség és jelentős időráfordítás szükséges. A pettyesszárnyú muslica és a Hanseniaspora uvarum közötti mutualizmus lehetőséget adhat hatékonyabb és szelektívebb csalogatóanyagok kifejlesztésre, amelyek előrejelzésre vagy akár tömegcsapdázásra is alkalmasak lehetnek a jövőben. Vizsgálatunk során összehasonlítottuk a vörösboros-almaecetet és az élő H. uvarumot tartalmazó csapdák hatékonyságát és szelektivitását. A H. uvarumot tartalmazó palackcsapda szignifikánsan szelektívebb volt a vörösboros-almaecetet tartalmazó csapdákhoz képest, de az utóbbiak szignifikánsan több pettyesszárnyú muslicát fogtak a csapdázás során. A H. uvarum folyadékkultúráról szilárd fázisú mikroextrakcióval illatanyaggyűjtést végeztünk és gázkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometriával meghatároztuk az illatanyagkomponenseket. Csápdetektoros gázkromatográfiával kilenc csápaktív vegyületet azonosítottunk

A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a Hanseniaspora uvarum élesztő mutualista kapcsolatának növényvédelmi vonatkozásai

Számos mikrobiális fermentáció során keletkező vegyületről ismert, hogy csalogatja a Drosophila fajokat; monitorozásukra régóta használnak különböző almaecet, rizsecet illetve bor alapú csapdákat. Ezek a csalétkek igen hatékonynak bizonyultak a populációdinamika nyomonkövetésében, de nem elég szelektívek a pettyesszárnyú muslicára (Drosophila suzukii) nézve, emiatt megfelelő használatukhoz taxonómiai képzettség és jelentős időráfordítás szükséges. A pettyesszárnyú muslica és a Hanseniaspora uvarum közötti mutualizmus lehetőséget adhat hatékonyabb és szelektívebb csalogatóanyagok kifejlesztésre, amelyek előrejelzésre vagy akár tömegcsapdázásra is alkalmasak lehetnek a jövőben. Vizsgálatunk során összehasonlítottuk a vörösboros-almaecetet és az élő H. uvarumot tartalmazó csapdák hatékonyságát és szelektivitását. A H. uvarumot tartalmazó palackcsapda szignifikánsan szelektívebb volt a vörösboros-almaecetet tartalmazó csapdákhoz képest, de az utóbbiak szignifikánsan több pettyesszárnyú muslicát fogtak a csapdázás során. A H. uvarum folyadékkultúráról szilárd fázisú mikroextrakcióval illatanyaggyűjtést végeztünk és gázkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometriával meghatároztuk az illatanyagkomponenseket. Csápdetektoros gázkromatográfiával kilenc csápaktív vegyületet azonosítottunk

EGÉSZSÉGES ÉS FERTŐZÖTT MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYEK, VALAMINT AGARICUS BISPORUS ILLATANYAGPROFILJÁNAK FELTÉRKÉPEZÉSE – ELŐTANULMÁNY

GINOP kutatócsoportunk, E-Orr kutatóműhely „Természetes szagmintázatok elemzése és agrártudományi hasznosítása” címmel 2017-óta működik Martonvásáron. Kutatásaink fő célja egy új típusú mesterséges érzékelő rendszer kifejlesztése, amellyel lehetőség nyílik mezőgazdasági növények komplex illatanyag-összetételének meghatározására. Eddig három növény (búza, árpa, paradicsom), valamint csiperkegomba illatanyagprofil elemzését végeztük el. Méréseink során igazoltuk, hogy különböző fertőzések hatására valóban megváltozik az adott növény illatanyag mintázata, azonban sok esetben csak kis mértékben