A gombatermesztés legveszélyesebb kártevői a különböző gombaszúnyog fajok. Lárváik felélik a komposztot és károsítják a csiperkegomba micéliumát, az imágók pedig különböző patogének vek-torai. A hazai gombatermesztésben használt inszekticidek száma csekély és nem valószínű, hogy a közeljövőben új készítményt fognak engedélyezni gombaszúnyogok ellen. Az alternatív védekezési eljárások fontos előkövetelménye a célszervezet biológiájának ismerete. A legtöbb esetben valami-lyen csalogató anyag azonosítása a cél, amellyel képesek vagyunk csapdázni a kártevőt. Ugyanak-kor nem szabad megfeledkezni a repulzív anyagokról sem, amelyekkel a kártevőt tarthatjuk távol a kultúránktól. Kísérleteinkben csápdetektoros mérésekkel (GC-FID/EAD) azonosítottuk a II-es és a III-as komposzt fázisban, valamint friss és kolonizált takaróföldben lévő csápaktív komponenseket. A termesztési alapanyagokkal és szintetikus vegyületekkel is megfigyeltük viselkedési vizsgálatokban a Lycoriella ingenua nőstények választási preferenciáját. Eredményeink alapján elmondható, hogy a termesztésben használt III-as fázisú csiperkekomposztot, valamint, az abból detektált csápaktív vegyületeket (1-heptén-3-ol, 1-oktén-3-ol, 3-oktanon) és azok keverékét a nőstény gombaszúnyogok szignifikánsan kevésbé választották, mint a többi alapanyagot
