A Zipser Willkür (Szepesi jog) 13 kéziratának összehasonlító elemzése és fordítása = The Comparative Analysis and Translation of the 13 Manuscripts of the Zipser Willkür

A kilencvenes években újra a jogtörténeti kutatások érdeklődésének középpontjába került a magyarországi városjogok fejlődése. Az utóbbi másfél évtizedben kiadásra került a Zipser Willkür 16-18. századból származó kézirata. Ezen a forrásbázison új szempontok szerint vált elemezhetővé a középkorból származó, de elsősorban korai újkori kéziratokból ismert - és a 16. századtól többé-kevésbé jelentős változásokon átment - joganyag. Cél volt annak kimutatása, hogyan változott a koraújkorban a szepesi jog a gazdasági, társadalmi és politikai események hatására. Ha csak korlátozott körben is ez felvázolásra került a szepesi jog fejlődéstörténete a kéziratok alapján. Elkészült a Zipser Willkür 16 kézirata konkordanciája, amely szükséges volt a kéziratok rokonságának megállapításához, a kéziratok közötti tartalmi különbözőségek és esetleges változások nyomon követéséhez. A kéziratok összehasonlító elemzéséből kiderült, hogy azokat elsősorban egymásra hatásuk alapján (legalább) négy csoportba lehet sorolni. A "recepciós-hatásvizsgálat" egyértelművé tette, hogy a szepesi szászok a 16. században jelentős mértékben meg kívánták újítani jogukat, és ennek során rendkívül széles "minta-bázist" használtak a magdeburgi és lipcsei városjogok és azok gyakorlata, a kánonjog és a római jog alapján. A kutatás sajátos szegmensét jelentette az erdélyi és szepesi szászok írott jogának büntetőjogi szempontú összehasonlítása. Elkészült a Zipser Willkür Lőcsén található, 1552-ben készült (21 appendix-szakaszt tartalmazó) kéziratának fordítása

A századforduló jelentős osztrák magánjogászának, Leopold Pfaffnak nagyszebeni professzorsága (1861-1868)

L

Újabb magyarországi jogtanuló a 16. századi strasbourgi Academián (Kiegészítés az eddigi peregrinusnévsorhoz)

L

Custodes Legum: három Magyarországról elszármazott jogász német városok vezetésében a 17-18. században

t