The impact of soil and climatic factors on forest growth

This preliminary study reveals the relations between the forest growth (annual dendromass increment; ADMinc - as dependent variable) and some important soil factors, which have effect on plant growth, such as: groundwater level (GWL), groundwater composition (GWC), plant available water capacity (PAWC), depth of humus layer, texture (hyi) and pH of the soil, moreover the maximum concentration (MAX) of salt and CaCCb and the depth of its MAX in the soil profile. 17 plantations (Poplar, Common oak and Black locust) are included in the analysis investigated all over the Great Hungarian Plain. Correlation profile of the above parameters was created explaining that two abiotic parameters limit plant growth: if GWL is deeper than 5 m and if HCO3 concentration in groundwater is high (above 15 meq/L). Within the tested range (0.17 - 2.23 mS/cm for electrical conductivity (EC) and 0.5 /sand/ - 4.21 /clay loam/ for hyi), the higher magnitude of EC results in higher ADMinc and the higher hyi (higher proportion of fine soil particles) leads to higher ADMinc The positive relationship of ADMinc with EC suggests good nutrient supply of the soil, while the higher proportion of fine particles refers to better water management properties. Thickness of humus layer is an important soil factor: compared to shallow humus layer, deep one increases ADMinc exponentially. In case of Black locust, PAWC is the substantial factor for growing, unlike Poplar, whose growth depends on groundwater uptake (GWU). This phenomenon originates from the differences between the individual needs of the tree species and differences in root morphology. Merely 4 sampling plots were equipped with meteorological stations, thus the number of climatic parameter data were not enough for statistical analysis. So data for all 17 plots were collected from literature and a general, regionally calculated data were applied (mean rainfall in the vegetation period and aridity index). There was no significant correlation between climatic parameters and ADMinc Further studies and more field investigations are needed in order to clarify the results

Following changes of total polyphenol content of Furmint samples during fermentation

A borban előforduló polifenoloknak fontos hatása van a bor érzékszervi tulajdonságaira (összehúzó hatás, kesernyésség, testesség, bársonyosság), így a borászati termékek fenolos érésének tanulmányozása sok szempontból figyelmet érdemelnek. A bor polifenoljainak jelentős része a szőlőből származik, és a bor feldolgozása, erjesztése és érlelése során különböző átalakulásokon megy keresztül. Mindamellett, hogy a bor fenolos érettsége érzékszervi szempontból fontos paraméter, mégis, a mustok polifenol-tartalmának az erjedés alatt bekövetkezett változásáról adatot nem találtunk. Jelenleg a piacon kedveltebbek a friss, könnyed fehér borok, amelyek alacsonyabb összpolifenol-tartalommal rendelkeznek, ezért figyelmünk az e kategóriába sorolható egyik fajtaborra irányult. Munkánk céljául tűztük ki, hogy megfigyeljük a magyar furmint minták összespolifenol-tartalmának változásait a 15 napos erjedés során, így eldönteni, hogy a fermentációs folyamat nyomon követhető-e egy viszonylag olcsó, egyszerű fotometriás méréssel. Adaptáltuk a Magyar Borkódexben található, Folin-Ciocalteu-index meghatározására szolgáló módszert, úgy, hogy azzal az összpolifenol-tartalmat számszerűen mérni tudjuk, valamint minta-és reagensigényét méretcsökkentéssel redukáltuk. Az összes mintában a kiinduló értékek az irodalom alapján várható 300–500 mg/l galluszsav-egyenérték (GAE) között mozogtak. Az 5-6. napon minden mintában hirtelen változást észleltünk az összpolifenol-tartalomban. A hátralévő időben az összpolifenol-tartalom átmeneti hul- lámzásokkal, de végig csökkenő tendenciát mutatott. A megfigyelt ingadozások háttere – a polifenol-összetétel változása, átrendeződések az erjedés folyamán – további vizsgálatokkal felderítendő. ----- Polyphenols occurring in wine have important contributions to the sensory properties (astringency, hardiness, bitterness) thus the study of phenolic maturity of oenological products deserve attention. A major portion of wine polyphenols are derived from the grape (others from the material of the wooden barrels). Nevertheless, data dealing with the polyphenol content of grape juice during fermentation were not found. Nowadays the white wines with fresh character, less astringency, and lower total polyphenol content (TPC) are more popular on the Hungarian market thus the study is focusing to the Furmint wine which represents this category. The aim of the study is to observe changes of TPC in Hungarian Furmint grape juices during the 15-day fermentation period and thus decide if the fermentation is follow-able via a simple and relatively low-cost spectrophotometric method. Furthermore the standard method of determination of Folin-Ciocalteu indices in white wine referred to in the Hungarian Code of Wine was adapted to perform quantitative measurements of total polyphenol content in gallic acid equivalents (GAE). The sample and reagent demand of the method is reduced with keeping the original concentrations and reaction conditions thus it may be applicable to large sample numbers. The initial TPC values were 300-500 mg GAE/L in the examined Furmint samples. A sudden decrease of TPC values was observed at the 5-6 day of fermentation, and after this a decreasing tendency was observable with temporary fluctuations. The background of these processes (changes and rearrangements of polyphenol composition during fermentation) needs to be further investigated by chromatographic methods

Statins alter the hepatobiliary transport of unconjugated and conjugated bilirubin in sandwich-cultured rat hepatocytes

Several studies have reported that statins occasionally cause impairment of liver functions characterized by elevated serum bilirubin levels, which might be due to altered function of the multidrug resistanceassociated proteins (Mrp2/3). We aimed to study the modulation of the hepatobiliary transport of bilirubin by four statin derivatives, atorvastatin, fluvastatin, pravastatin, and rosuvastatin in sandwichcultured rat hepatocytes. All statins except pravastatin significantly inhibited the uptake of bilirubin. The biliary efflux of bilirubin conjugates was increased by pravastatin and rosuvastatin concentration dependently. Rosuvastatin stimulated not only the Mrp2 mediated biliary, but the Mrp3 mediated sinusoidal elimination, resulting in decreased intracellular bilirubin accumulation. The significantly induced Mrp2/3 protein levels (ranging from 1.5 to 1.8-fold) accounted for the elevated efflux. Cell polarization, the formation of biliary network was also significantly increased by fluvastatin, pravastatin and rosuvastatin (151%, 216% and 275% of the control, respectively). The simultaneous inhibition of the uptake and the stimulation of the sinusoidal and canalicular elimination may explain, at least in part, the clinical observation of elevated serum bilirubin levels. In conclusion, our results suggest that in spite of the elevated serum bilirubin levels, the altered Mrp2 and Mrp3 functions by statins is probably not associated with hepatotoxic effects

Comparison of groundwater uptake and salt dynamics of an oak forest and of a pasture on the Hungarian Great Plain

Abstract The forest area in Hungary has increased during the last century from 1.1 to 2.0 million ha. The European Union supports further afforestation so roughly 15 -18 000 hectares are being planted each year, mostly on the Hungarian Great Plain. Water uptake of forests from groundwater can be significant in shallow groundwater areas of the Hungarian Great Plain especially in drought periods. Therefore forests can induce water table depression and subsurface salt accumulation above saline water table in areas with a negative water balance. The impact of forests is examined by a systematic study on the Hungarian Great Plain., An oak forest and a pasture groundwater uptake and salt accumulation effect were compared at the stand scale. Under the forest the water table levels were roughly 0.5 m lower than under the pasture, and the groundwater uptake of the oak plot was more than twice as great. Larger forest groundwater use is not followed by a higher salt uptake. Therefore slight salt accumulation was measured both in the soil and also in the groundwater. Higher groundwater uptake may cause more significant salt accumulation under pronounced drought conditions of a warmer climate.</jats:p

A tanári munkát hátráltató tényezők a 2020. tavaszi digitális oktatás időszakában

During the period of forced digital education, teachers faced a considerable professional challenge in March 2020. The solution was made rather complicated by certain factors, as a result teachers reported decrease in their self-efficiency (Jagodics et al., 2020; Kóródi et al., 2020). The aim of our research was to explore the factors behind the decrease of self-efficiency with a qualitative approach. Participating teachers (N = 769, MAge = 46.3 years) were asked to write down what made their work difficult during this critical period. The obtained data were subjected to content analysis. Responses were categorized using the open coding method then processed and analyzed according to the rules of Associative Group Analysis (AGA). The results of the qualitative analysis showed that the methodological challenges and the lack of personal contact made teachers’ work more difficult, in addition, organizational difficulties and technical problems appeared with relatively high weight and frequency. As a result of the person-oriented analysis, it was possible to identify different groups of teachers who felt different difficulties stand out in this situation. In our study, we detail the teacher-profiles and their characteristics formed by this analysis. The results presented in this study can help better understand the problems associated with digital education and &nbsp;develop the developmental steps needed to address them.A kényszerű digitális átállás időszakában a pedagógusok jelentős szakmai kihívással kerültek szembe 2020. márciusában. Ennek megoldását néhány tényező tovább nehezítette, melynek következtében a tanárok hatékonyságuk csökkenésről számoltak be (Jagodics és mtsai., 2020; Kóródi és mtsai., 2020). Kutatásunk célja a hatékonyságcsökkenés hátterében álló tényezők feltárása volt kvalitatív megközelítéssel. A résztvevő pedagógusok (N= 769, Méletkor = 46,3 év) szabadon válaszolhattak arra a kérdésre, hogy mi nehezítette a munkájukat ebben a kritikus időszakban. A kapott adatokat tartalomelemzésnek vetettük alá. A válaszokat nyílt kódolási módszerrel kategóriákba soroltuk, majd az Asszociatív Csoport Analízis (AGA) szabályainak megfelelően dolgoztuk fel, és elemeztük.A kvalitatív elemzés eredménye azt mutatta, hogy leginkább a módszertani kihívások és a személyes kontaktus hiánya nehezítette a pedagógusok munkáját, emellett viszonylag nagy súllyal és gyakorisággal jelentek meg a szervezési nehézségek és a technikai problémák is. A személyorientált elemzés nyomán sikerült azonosítani egymástól különböző pedagógus csoportokat, akik más-más nehézséget éreztek kiemelkedőnek ebben a helyzetben. Tanulmányunkban részletezzük az így kialakult pedagógus-profilokat és azok jellegzetességeit. A tanulmányban bemutatott eredmények segíthetik a digitális oktatás kapcsán felmerülő problémák jobb megértését, és a kezelésükhöz szükséges fejlesztő lépések kidolgozását

The impact of soil and climatic factors on forest growth

This preliminary study reveals the relations between the forest growth (annual dendromass increment; ADMinc - as dependent variable) and some important soil factors, which have effect on plant growth, such as: groundwater level (GWL), groundwater composition (GWC), plant available water capacity (PAWC), depth of humus layer, texture (hyi) and pH of the soil, moreover the maximum concentration (MAX) of salt and CaCCb and the depth of its MAX in the soil profile. 17 plantations (Poplar, Common oak and Black locust) are included in the analysis investigated all over the Great Hungarian Plain. Correlation profile of the above parameters was created explaining that two abiotic parameters limit plant growth: if GWL is deeper than 5 m and if HCO3 concentration in groundwater is high (above 15 meq/L). Within the tested range (0.17 - 2.23 mS/cm for electrical conductivity (EC) and 0.5 /sand/ - 4.21 /clay loam/ for hyi), the higher magnitude of EC results in higher ADMinc and the higher hyi (higher proportion of fine soil particles) leads to higher ADMinc The positive relationship of ADMinc with EC suggests good nutrient supply of the soil, while the higher proportion of fine particles refers to better water management properties. Thickness of humus layer is an important soil factor: compared to shallow humus layer, deep one increases ADMinc exponentially. In case of Black locust, PAWC is the substantial factor for growing, unlike Poplar, whose growth depends on groundwater uptake (GWU). This phenomenon originates from the differences between the individual needs of the tree species and differences in root morphology. Merely 4 sampling plots were equipped with meteorological stations, thus the number of climatic parameter data were not enough for statistical analysis. So data for all 17 plots were collected from literature and a general, regionally calculated data were applied (mean rainfall in the vegetation period and aridity index). There was no significant correlation between climatic parameters and ADMinc Further studies and more field investigations are needed in order to clarify the results

Az észlelt tanári énhatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (2. rész)

The obligatory change to online teaching was one of the first safety measures introduced due to the COVID-19 pandemic, and it forced teachers to adapt immediately to the new situation. Most of the regularly and routinely used efficient teaching methods were not available anymore, which could have influenced teacher’s self-efficacy beliefs during these crucial times. 769 teachers (Mage = 46.3 years, SDage = 9.39) from throughout the country participated in our study, which used online survey method. We examined general teacher self-efficacy with a questionnaire adapted by us (Skaalvik &amp; Skaalvik, 2007), and we also developed a questionnaire to explore relative efficiency. In case of relative self-efficacy, teachers had to benchmark their current situation compared to their regular teaching experiences. Results showed both questionnaires to have stable structure and good reliability. The majority of &nbsp;teachers reported higher workload and decreased efficacy compared to the usual teaching condition based on the scores of Relative Efficacy Questionnaire. Amongst the dimensions of teacher self-efficacy, teachers scored the highest on conflict management and coping factors, while motivating showed the lowest value. The competence factor of relative self-efficacy is positively related to all subscales of teacher self-efficacy. Workload was associated negatively to efficacy of teaching instructions factor. Our study showed that teachers’ self-efficacy decreased during the online teaching period of the pandemic. Teachers reported higher workload, while their additional efforts in teaching were not necessarily related to higher efficacy. The current study discusses the results in the context of teacher efficiency and motivation.A COVID-19 járvány megjelenését követő intézkedések egyike volt az oktatás digitális platformra terelése, ami váratlanul, szinte egyik napról a másikra kényszerítette a tanárokat az új helyzethez való alkalmazkodásra.Ebben a megváltozott helyzetben a pedagógusok megszokott és hatékony oktatási módszereinek jelentősen része nem volt megvalósítható, ami befolyásolhatta tanári hatékonyság-élményüket ebben a kritikus időszakban. Az országos kiterjedésű online kérdőíves vizsgálatunkban összesen 769 pedagógus (Méletkor = 46,3 év, SD = 9,39) vett részt. Egy általunk adaptált kérdőívvel vizsgáltuk az általános tanári énhatékonyságot (Skaalvik és Skaalvik, 2007), valamint kidolgoztunk egy kérdőívet a relatív énhatékonyság feltárására is. Utóbbi esetben a valós oktatási helyzethez kellett viszonyítani a pedagógusoknak a jelen szituációban megtapasztalt élményeiket.Az eredmények szerint mindkét kérdőív statisztikailag megbízhatónak bizonyult, és alkalmasnak látszik a jelenség vizsgálatára. A pedagógusok többsége a Relatív Énhatékonyság Kérdőív eredményei szerint leterheltebbnek és kevésbé hatékonynak érezte magát, mint a normál oktatási helyzetben. A tanári énhatékonyság alskálái közül a konfliktuskezelés és a megküzdés terén éltek meg legnagyobb hatékonyságot, és a motiválás alskála mutatta a legalacsonyabb értékeket. A relatív énhatékonyság kompetencia-érzet alskálája egyértelmű pozitív kapcsolatban állt a tanári hatékonyság minden alskálájával. A leterheltség azonban negatív szignifikáns együttjárást mutatott az oktatásszervezési hatékonyság alskálával. Kutatásunk rámutatott, hogy a tanári énhatékonyság relatíve csökkent ebben az időszakban, míg a leterheltség nőtt, ugyanakkor a nagyobb befektetett munka nem járt együtt minden szempontból a hatékonyság növekedésével. Jelen tanulmányban megvitatjuk a mérés általános eredményeit az eredményesség és a tanári motiváció kontextusában

A Tanulmányi Reziliencia Kérdőív magyar változatának adaptálása általános és középiskolás mintán

Academic resilience is an important personal resource, which is related to both student well-being and academic performance. The goal of our study was to create the Hungarian version of a scale which is capable of exploring the factors of academic resilience in the context of individual reactions to failures in school. 526 primary and secondary school students participated in the survey study. The Academic Resilience Scale (ARS-30, Cassidy, 2016) was used beside demographic questions. The confirmatory factor analysis using second-order factor structure identified the original three-factor structure after dropping one item. The subscales (perseverance, adaptive help-seeking and lack of negative emotional response) have good internal reliability. Correlation analysis revealed that the subscales have a weak negative relationship with age, and they are linked positively to academic performance and self-efficacy. The analysis revealed no significant gender differences. Based on the results the Academic Resilience Scale has stable structure and may be a useful research tool for investigating resilience in school and developing students.A tanulmányi reziliencia fontos személyes erőforrás, amely kapcsolatban áll a tanulói jólléttel és a tanulmányi teljesítménnyel. Kutatásunk célja egy olyan mérőeszköz magyar változatának létrehozása volt, amely az iskolai kudarchelyzetekre adott reakciók feltárásával képes azonosítani a tanulmányi reziliencia tényezőit. A kérdőíves vizsgálatunkban 526 általános és középiskolás diák vett részt. Mérőeszközként a Tanulmányi Reziliencia Kérdőívet (ARS-30, Cassidy, 2016) alkalmaztuk a demográfiai adatok feltárása mellett. A kérdőív strukturális elemzése során egy tétel kihagyása után az eredeti háromfaktoros struktúrát igazolta a másodrendű faktorokkal kialakított megerősítő faktorelemzés. A létrejövő kérdőív skálái (adaptív segítségkérés, kitartás és negatív érzelmi reakciók hiánya) jó belső megbízhatósági mutatókkal jellemezhetők. A skálák az életkorral gyenge negatív, míg a tanulmányi eredménnyel és önértékeléssel gyenge pozitív együttjárást mutattak a korrelációelemzés szerint. A nemek között nem találtunk jelentős eltéréseket. Az eredményeink alapján a Tanulmányi Reziliencia Kérdőív egy jól használható, stabil szerkezeti mutatókkal jellemezhető mérőeszköz, amely hasznos eszköz lehet a rezilienciával kapcsolatos iskolai kutatásoknak, fejlesztéseknek