Szabadidősport-piacok Magyarországon (Leisure sport markets in Hungary)

Napjainkra a sport, a valamikori egyértelműen civil tevékenység összetett, folyamatosan változó és jelentős üzleti lehetőségeket rejtő iparággá fejlődött. Ebben az iparágban a hivatásos sport esetében öt piac működik: a fogyasztói piac, a játékos piac, a szponzori piac, a közvetítési jogok piaca és a merchandising piac. A szabadidősport esetében is azonosíthatók piacok. A szerző célja e piacok magyarországi működésének bemutatása, amit 31 kvalitatív mélyinterjúhoz kapcsolódó eredményei segítségével tesz meg _____ Sport, which was the activity of the civil sphere, has become a complex, continuously changing industry with significant business opportunities. In the case of professional sports there are five markets: consumer, player, sponsor, media (broadcasting) and merchandising markets. In the case of leisure sports the author can also identify different markets. The aim of this paper is to present these markets in Hungary with the help of the results of the author’s 31 qualitative in-depth interviews

Milyen értéket teremt a szabadidő sport és mi a kapcsolata a versenyképességgel? (What value is created by leisure sport and what is its relationship with the competitiveness?)

A sport egyre fontosabb tényezővé válik a társadalomban, és gazdasági súlya is egyre szignifikánsabban jelentkezik. A sportgazdaságtani írások nagy része azonban a hivatásos sporttal foglalkozik, a szabadidősport nem kap elég súlyt. Downward és szerzőtársai még 2009-ben is az elméleti és gyakorlati munkák hiányára hívták fel a figyelmet. Jelen cikk a szabadidősporttal kíván foglalkozni, és célja, hogy bemutassa, milyen értéket teremt a szabadidősport az egyén, a vállalatok, a társadalom és a gazdaság számára, valamint azt, hogy az egyes szereplők a szabadidősport által milyen módon lehetnek versenyképesebbek. A szabadidősport és a versenyképesség rövid fogalmi definiálása után a szerző bemutatja az irodalom-feldolgozás és a 31 kvalitatív mélyinterjú kapcsolódó eredményeit. ___________________ Sport has always been an important part of society but it is now becoming an increasingly important part of the economy. The sport management literature mostly deals with competitive sport, leisure sport has a week position. Downward et al.have written about the lack of theoretical and empirical works in the area of leisure sport. This article deals with leisure sport, the aim of the author’s work is: to present the value creation of leisure sport for individuals, companies, for society and economy, and to examine how they could be more competitive through leisure sport. After presenting short definitions of leisure sport and competitiveness, the author does literature review and presents the most important thoughts of the articles and the results of my 31 qualitative in-depth interviews

A magyar szabadidősport működésének vizsgálata. Piacok, értékteremtés, feladatok a szabadidősportban = An examination of the operation of Hungarian leisure sports system markets, value creation, and challenges in leisure sports

Kutatásomnak két célja volt: egyrészt hogy bemutassa a szabadidősport-gazdaságtan alapjait, a területen fontos alapfogalmakat, koncepciókat, érintetteket, piacokat, az egyéni, vállalati és társadalmi értékteremtés formáit, másrészt hogy feltárja a magyar szabadidősport működését, a működés kulcsszereplőinek feladatait és a köztük lévő kapcsolatokat. Kutatásomban az alábbi kérdésekre kerestem választ: - Milyen piacok működnek a szabadidősportban, és mi jellemzi ezeket hazánkban? - Milyen módon teremt értéket a szabadidősport az egyén, a társadalom és a vállalatok számára? - Mi jellemzi az állami, a civil és az üzleti szférát a szabadidősportban? Melyiknek mi a feladata? Az egyes szféra szereplői megfelelő módon látják-e el feladataikat? - Milyen kihívások és tennivalók vannak a területen? Hol és hogyan javítható a működés

Growing Old in Adopted Lands: The Nexus of Ageing and Acculturation Research

Ageing and migration are overlapping and interconnected social issues. Both ageing and acculturation research have been on the rise for decades, yet the two fields rarely intersect. Gerontological research on ageing migrants is situated outside of acculturation theory and older migrants have been largely overlooked in acculturation research. In this article, I provide an overview of the current state of knowledge on ageing in migrants, focusing on three lines of inquiry: epidemiological perspective on healthy ageing, critical approaches to understanding beliefs and values about what it means to age healthily for migrants, and research examining structural inequalities in older migrants’ ageing with a focus on cultural/acculturative processes as risk versus protective factors. Life course theory is presented as a broader framework through which theories of ageing and acculturation may be integrated to capture the nuances of ageing for those living at the intersections of cultures

A nemzetgazdasági versenyképesség sportszakmai és gazdasági aspektusai = Sport and economic aspects of competitiveness on national level

Tanulmányunk a gazdasági versenyképességgel, kiemelten annak nemzetgazdasági szintű vetületével és a sport esetében történő értelmezésével foglakozik. A gazdasági versenyképesség esetén kiemelten kezeljük az IMD és a WEF versenyképességi rangsorait, a sport esetén pedig szétválasztjuk a hivatásos és a szabadidősportot. A hivatásos sport esetén bemutatjuk a sportszakmai versenyképességet indikáló és a sportszakmai versenyképességre hatással lévő gazdasági és társadalmi mutatókat egyaránt. Összehasonlítási csoportot képeztünk, amelyben Magyarország és a környező országok szerepelnek és a komparatív elemzés kiterjed a gazdasági és a sportszakmai versenyképességre, valamint a sportszakmai versenyképességre ható gazdasági és társadalmi tényezőkre egyaránt. A sportszakmai versenyképességet az olimpiai érmek számával és azok pontértékével mérjük, amit az olimpiák teljes történelmére és az elmúlt 20 év különböző szakaszaira egyaránt vizsgálunk, míg a gazdasági és társadalmi tényezőket csak a mondanivalónk szempontjából legrelevánsabb évekre, az új évezredre vizsgálunk. A hivatásos sporttal kapcsolatos versenyképességi kérdésekből azt a következtetést vontuk le, hogy Magyarország történelmi sportszakmai eredményességének fenntartását a jelen gazdasági és társadalmi tényezők nem igazolják, sőt az elmúlt időszak visszaesését támasztják alá és a Londoni olimpián való szereplésünkkel kapcsolatban inkább az összehasonlítási csoporton belüli további visszacsúszást, mintsem az eredmény javulását támogatják. A tanulmányban azt állítjuk, hogy egyéni, vállalati és makrogazdasági versenyképességet is javíthat a szabadidősport. Mikro szinten, majd makrogazdasági szinten elemeztük a szabadidősport hatásait, valamint próbáltunk választ keresni arra a kérdésre, hogy hogyan válhat az egyén, a vállalat és végső célként a gazdaság versenyképesebbé a fizikai aktivitás által. A kevesebb betegség és egészségügyi kiadás, vagy éppen a kedvezőbb várható élettartami mutatók mellett termelékenység-növekedés, a versenyképességi rangsorokban pedig előkelőbb helyezések érhetők el. ______ Our paper tackles the concept of competitiveness in the national level and interprets it also in the field of sport as well. In the economics field we focus on the competitiveness rankings of IMD and WEF and in the sport field we differentiate between professional and leisure sport. In the case of professional sport we introduce the measures of sport competitiveness and its influencing economic and social factors as well. We have made a peer group which contains Hungary and its neighboring countries and the comparative study tackles the sport competitiveness and the influencing economic and social factors as well. We measure sport competitiveness with the Olympic medal count and the medals point value, which is counted in the whole Olympic history, and different phases of the last 20 years. The economic and social factors are compared only in the new millennia as this is the most relevant time frame of this study. From the competitiveness analysis of professional sport we concluded that the maintenance of Hungary’s historical sport successes is not proved by nowadays economic and social factors, however they support the past years decline. These factors also indicate that in London (2012)we would rather slip one more position back in the peer group, than rise again from our ashes. In our opinion leisure sport could enhance the competitiveness of individuals, companies, and economy also. We analysed the effects of leisure sport on the microeconomic and macroeconomic level, and tried to find answer to that question how could be individuals, companies, and economy more competitive through leisure sport. Besides less illness and health care expenditures, longer life expectancy, productivity growth, countries could be well placed in competitiveness’ rankings

Networks in Hungarian leisure sports – framework for economic analysis and empirical findings

Hungarian leisure sports. Through a large sample quantitative on-line survey we explored university students’ leisure activities, and the role personal networks could play in increasing their sporting activity. This was supplemented by the secondary analysis of over thirty interviews with key stakeholders in leisure sport. We learned that the strongest drivers for increased leisure sport activity are inner determination and the recommendation of friends and family. While team sports lose popularity, the role of networks as potential facilitators of active pastime was identified. Even individual sports bring more excitement when done in good company. In addition, we outlined a fundamental typology of leisure sport networks in Hungary. Key actors were identified and categorised across two dimensions describing the nature of the networks: the strength and the symmetry of relationships within the networks. Our current empirically based categorisation highlighted room for improvement related to some of the key actors, like leisure sports associations and unions. Overall, the economic and social rationale for networks in leisure sports was demonstrated through our analysis. The key outcomes of efficient networks could be better access to information, more professional operations and, perhaps most importantly, providing the much needed community for doing sports. The implications of our study are related to policy making trying to stimulate more leisure sport activity in modern society, as well as business ventures willing to address valid consumer needs in a developing market. Furthermore, through the application of network theory in the complex field of leisure sports may provide a framework for future analytical studies of particular topics including motivation mechanisms, organisational processes or social impact

Teremthet az életmód orvostan tulajdonosi és munkavállalói értéket egyidőben? = Lifestyle medicine – Can you create shareholder and employee value at the same time?

A munkavállalók jól-létével törődni ma már nem csak „kedveskedés”. A vállalatok alapvető üzleti érdeke, hogy a munkavállalók jól-létét figyelembe vegyék, hiszen a jól-létet biztosító programok kiváló lehetőséget kínálnak azon költségek csökkentésére, amelyek a munkavállalók fluktuációjához, hiányzásához és betegen történő munkavégzéséhez kapcsolódnak. Ugyanakkor a legtöbb ilyen program csak a megelőzésre összpontosít. Az bizonyítékokon alapuló életmód orvostani megközelítés azonban hatásos lehet nem csak a betegségek megelőzésében, de azok kezelésében és akár visszafordításában is, hiszen az egészségtelen viselkedési mintákat egészségessel váltja fel úgy, hogy egyidejűleg figyelembe veszi az élet hat területét: az egészséges táplálkozást, a fizikai aktivitást, a stressz kezelését, a függőségek elkerülését, az alvást és emberi kapcsolatokat is. Cikkünkben a nemzetközi szakirodalom áttekintésével ezen munkahelyi programok hatását elemezzük, majd magyarországi életmód orvostani programok résztvevőivel készített interjúk alapján a hazai tapasztalatokat elemezzük. Eredményeink azt mutatják, hogy míg az életmód orvostani programok jelentősen növelhetik a személyes jól-lét érzetet, a pozitív munkahelyi hatások rejtve maradhatnak a résztvevők előtt. Ezek a hatások azonban a közvetett eredményeken keresztül azonosíthatók. Vizsgálatunk alapján az alkalmazottak széles körű bevonása és a vezetés erős elkötelezettsége elengedhetetlen a sikerhez, s e programok mindenképpen értéket teremthetnek mind az alkalmazottak, mind a tulajdonosok számára. = Employee well-being is no longer something great to have. In essence, it is a business imperative that every organization needs to consider. Programs, which aim to achieve the well-being of your staff, offer an excellent way to decrease the costs linked to employee turnover, absenteeism and presenteeism. Most workplace well-being programs focus on prevention. Lifestyle medicine is an evidence-based approach to preventing, treating and even reversing diseases by replacing unhealthy behaviours with positive ones considering six areas of our life such as eating healthfully, being physically active, managing stress, avoiding risky substance abuse, adequate sleep and having a robust support system. Our paper analyses the impact of such workplace programs through a review of the international literature. Based on several interviews with attendees of lifestyle medicine programs in Hungary, we list some real-life examples worth to follow. Our results show that while Lifestyle Medicine programs may offer a considerable upside for personal life, positive work impacts could remain hidden for the participants. Still, those can be identified when focusing on indirect effects. It seems that the wide-range involvement of the employees and the strong commitment of the management is vital for the overall success. Still, these programs can create value for both the employees and the firm