Nemzetközi és hazai zöldség-gyümölcsfogyasztás, módszertani kérdések = International and domestic fruit and vegetable consumption, methodological issues

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás többszintű közvetítő szerepet játszik az emberek egészségi állapota és testsúlya alakulásában. Egyértelmű ok-okozati kapcsolat még a legmodernebb módszerekkel is nehezen található, mivel különösen komplex biológiai és viselkedési kapcsolatban van az egészséggel. Az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztással összefüggő betegségek által jelentett közteher jelentős, de nem a legjelentősebb. A zöldség és a gyümölcs kategória meghatározása annak ellenére nem egységes, hogy mindig kapcsolódik azok egészségügyi jelentőségéhez, vagyis tápanyag- és rosttartalmához. A nemzeti és a szakmai zöldség- és gyümölcsfogyasztási ajánlások általában követik a WHO ajánlásokat, de nem minden esetben esnek egybe azzal. A sajnálatos módszertani és értelmezési nehézségeken túl ebben az esetben a cél az „attitűd-viselkedés rés”, áthidalása, vagyis annak a bonyolult problémának a legyőzése, hogy az emberek mást akarnak tenni, mint amit a valóságban tesznek. A Központi Statisztikai Hivatal, Háztartás Költségvetési Felvétel (KSH-HKF) adatai alapján a legnagyobb mennyiségben vásárolt zöldség- és gyümölcskategóriákat mutatjuk be településméret, vásárolt érték, termelt mennyiség, valamint a háztartás nagysága alapján. Fruit and vegetable consumption plays a multi-level intermediary role in the development of people’s health status and body weight. Even using state-of-the-art methods, it is hard to find unambiguous causality, because it has an especially complex biological and behavioral connection to health. The public burden imposed by illnesses related to low fruit and vegetable consumption is significant, but not the most significant. Definition of the fruit and vegetable categories is not uniform, even though it is always related to their health significance, i.e. their nutrient and fiber contents. National and professional fruit and vegetable consumption recommendations usually follow WHO recommendations, but do not always coincide with the latter. In addition to unfortunate methodological and interpretation difficulties, the goal in this case is to bridge the „attitude-behavior gap” , i.e. conquering the complex problem that people want to act differently from what they actually do. Based on the data of the Household Budget Survey of the Hungarian Central Statistical Office (CSO-HBS), fruit and vegetable categories that are bought in the largest amounts are presented, according to settlement size, value bought, quantity produced, as well as the size of the household

Note on k-planar crossing numbers

The crossing number CR(G) of a graph G=(V,E) is the smallest number of edge crossings over all drawings of G in the plane. For any k≥1, the k-planar crossing number of G, CRk(G), is defined as the minimum of CR(G0)+CR(G1)+…+CR(Gk−1) over all graphs G0,G1,…,Gk−1 with ∪i=0 k−1Gi=G. It is shown that for every k≥1, we have CRk(G)≤([Formula presented]−[Formula presented])CR(G). This bound does not remain true if we replace the constant [Formula presented]−[Formula presented] by any number smaller than [Formula presented]. Some of the results extend to the rectilinear variants of the k-planar crossing number. © 2017 Elsevier B.V

Micro-RNA Binding Site Polymorphisms in the WFS1 Gene Are Risk Factors of Diabetes Mellitus

The absolute or relative lack of insulin is the key factor in the pathogenesis of diabetes mellitus. Although the connection between loss of function mutations of the WFS1 gene and DIDMOAD-syndrome including diabetes mellitus underpins the significance of wolframin in the pathogenesis, exact role of WFS1 polymorphic variants in the development of type 1 and type 2 diabetes has not been discovered yet. In this analysis, 787 patients with diabetes and 900 healthy people participated. Genotyping of the 7 WFS1 SNPs was carried out by TaqMan assays. Association study was performed by chi2-test in combination with correction for multiple testing. For functional analysis, the entire 3' UTR of the WFS1 gene was subcloned in a pMIR-Report plasmid and relative luciferase activities were determined. Linkage disequilibrium analysis showed a generally high LD within the investigated region, however the rs1046322 locus was not in LD with the other SNPs. The two miR-SNPs, rs1046322 and rs9457 showed significant association with T1DM and T2DM, respectively. Haplotype analysis also confirmed the association between the 3' UTR loci and both disease types. In vitro experiments showed that miR-185 reduces the amount of the resulting protein, and rs9457 miRSNP significantly influences the rate of reduction in a luciferase reporter assay. Genetic variants of the WFS1 gene might contribute to the genetic risk of T1DM and T2DM. Furthermore demonstrating the effect of rs9457 in binding of miR-185, we suggest that the optimal level of wolframin protein, potentially influenced by miR-regulation, is crucial in normal beta cell function

A végrehajtó funkciók összefüggése a testtömegindexszel és a DRD4-VNTR 7-es alléllal

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Szakirodalmi eredmények alapján a kórosan sovány és az elhízott személyek gyengébben teljesítenek végrehajtó funkciókat mérő feladatokban, mint a normál súlyúak. Ismert továbbá, hogy a jutalmazó rendszerben kulcsfontosságú dopaminerg rendszer működésének fontos szerepe lehet a testsúlyszabályozásban és a táplálékfelvételben. A jelen vizsgálat célja az volt, hogy az egészséges spektrumon belül megvizsgáljuk a testtömegindex, egy kandidáns dopaminerg génvariáns és a végrehajtó funkciókat mérő Stroop-feladatban elért teljesítmény összefüggéseit, és mindezek alapján pszichogenetikai következtetéseket vonjunk le. Módszer: Kutatásunkban 152, cukorbetegségben vagy pszichiátriai zavarban nem szenvedő személy vett részt. DNS-izolálás céljából nem invazív mintavételt alkalmaztunk, a résztvevőktől demográfiai, testsúly- és testmagasságadatokat gyűjtöttünk, valamint megoldottak egy számítógépes Stroop-feladatot. 11 fő az alultáplált (átlag-testtömegindex: 17,9 kg/m2), 98 fő a normál súlyú (átlag-testtömegindex: 21,8 kg/m2), 43 fő a túlsúlyos (átlag-testtömegindex: 28,9 kg/m2) testtömegindex-kategóriába került. A testtömegindex és a genotípusok alapján csoportosított személyek átlagos teljesítményét összehasonlítva kerestünk pszichogenetikai összefüggéseket. Eredmények: A testtömegindex és a Stroop-feladat próbáinak típusa szignifikáns interakciót mutatott a hibaszámra (p = 0,045): az inkongruens próbákban a normál-testtömegindexet mutató személyek szignifikánsan kevesebbet hibáztak, mint az alultápláltak vagy a túlsúlyosak. A 7-es allélt hordozók tendenciaszinten többet hibáztak, mint a 7-es allélt nem hordozók. Míg a normál-BMI-kategóriába tartozó személyek genotípusuktól függetlenül hasonlóan alacsony szinten hibáztak, a szélsőséges súlycsoportokba tartozó személyek közül a 7-es alléllal rendelkezők többet hibáztak, mint azok, akik nem hordozták ezt a variánst. Következtetés: A válaszgátlást igénylő feladatok nehezebbek azok számára, akik az átlagostól eltérő testtömegindexet mutatnak. Ez összefüggésben lehet azzal, ahogyan a táplálkozással kapcsolatos jelzőingerekre reagálnak. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1554–1562. | Abstract: Introduction and aim: Earlier results in the literature suggest that overweight subjects show weaker performance in executive function tasks as compared to normal weight people. Dopaminergic system is strongly linked to executive functions, body mass regulation and ingestion. The aim of the present study was to examine the possible relationship between DRD4 VNTR 7-repeat allele, body mass index and Stroop performance in a healthy adult population, and to draw psychogenetic conclusions. Method: 152 subjects without diabetic or psychiatric history participated in the study. Along with non-invasive DNA sampling, demographic, weight and height data were collected. The participants also solved the computerized Stroop task. 11 subjects belonged to the underweight (mean body mass index = 17.9 kg/m2), 98 subjects to the normal (mean body mass index = 21.8 kg/m2), and 43 subjects to the overweight (mean body mass index = 28.9 kg/m2) category. After grouping participants according to their body mass index and DRD4 VNTR genotype, we compared their mean performance to investigate the possible psychogenetic associations. Results: Body mass index and stimuli type showed significant interaction on error number (p = 0.045): subjects with normal body mass index made significantly less error as compared to under- and overweight subjects in incongruent trials. The 7-repeat allele carriers made tendentiously more errors than non-carriers. Normal weight people made less error – independently from their genotype –, while subjects with either low or high BMI carrying the 7-repeat allele made more errors compared to non-carriers. Conclusion: Under- and overweight subjects perform weaker where inhibition is necessary in the task. This may reflect their reactions to food-related situations. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1554–1562

A depresszió és a diabetes kapcsolatának klinikai vonatkozásai = Clinical aspects of the link between diabetes and depression

Mind a depresszió, mind a diabetes mellitus napjaink és várhatóan jövőnk népbetegségei. Mára kellő mennyiségű, nagy betegszámú vizsgálat bizonyította, hogy cukorbetegekben az átlagpopulációhoz képest gyakrabban jelentkezik depresszió. A két betegség együttes fennállása fokozott veszélyt jelent a betegek számára, hiszen a komorbiditás kedvezőtlenül befolyásolja a diabetes kezelhetőségét, és ezáltal felgyorsítja a diabeteses szövődmények kialakulását, amelyek megjelenése a depresszív tünetek súlyosbításával egy ördögi kört indíthatnak be. A szerzők részletesen foglalkoznak a diabetes és a depresszió komplex kétirányú kapcsolatának elméleti és gyakorlati hátterével. Céljuk az, hogy felhívják arra a figyelmet, hogy a szénhidrát-anyagcsere rendezésének gátja lehet a depresszió, amelyet fel kell ismerni és szükség szerint kezelni kell, hogy javuljon cukorbetegeink életminősége. Orv. Hetil., 2011, 152, 498–504. | Diabetes mellitus and depression are public health concerns of the present and, as predicted, also the future. The observation that depression is seen more frequently in diabetic patients compared to the non-diabetic population has been proven by several recent studies. The co-occurrence carries further risks for the affected patients, as depression in diabetics may affect sufficient treatment of diabetes and enhance the development of diabetic complications. These may further worsen depressive symptoms causing a vicious cycle in these patients. In the present paper authors discuss in detail the theoretic and practical issues of the complex two directional relationships between diabetes and depression. Their goal is to draw attention to depression as co-morbidity of diabetes that may interfere with the optimization of diabetic patient’s carbohydrate metabolism. If sufficient glycaemic control is not achieved using routine clinical methods depression should be evaluated as a probable cause. If needed, depression should be treated to improve the medical outcomes and quality of life of diabetic patients. Orv. Hetil., 2011, 152, 498–504

Data Acquisition and Management in the Calibration Processes of the CMS Barrel Muon Alignment System

In order to be able to match correctly the track elements produced by a muon in the Tracker and the Muon System of the CMS experiment [1] the mutual alignment precision between the Tracker and the Barrel Muon System must be no worse than 100-400 micrometers depending on the radial distance of the muon chambers from the Tracker. To fulfill this requirement an alignment system had to be designed. This system contains subsystems for determining the positions of the barrel and endcap chambers while a third one connects these two to the Tracker. Since the Barrel muon chambers are embedded into the magnet yoke of the experiment a nonconventional alignment method had to be developed. In this paper we restrict ourselves to the Barrel Alignment System and the calibration methods of its components

Magyar Tanítóképző 26 (1911) 03

Magyar Tanítóképző A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 26. évfolyam, Harmadik füzet Budapest, 1911. március h

Magyar Tanítóképző 26 (1911) 01

Magyar Tanítóképző A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 26. évfolyam, Első füzet Budapest, 1911. január h

Magyar Tanítóképző 26 (1911) 02

Magyar Tanítóképző A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 26. évfolyam, Második füzet Budapest, 1911. február h