A nyárakon kéregmegbetegedést előidéző kórokozók és a lombkárosító rozsdagomba fajok hazai feldolgozása, azonosításuk klasszikus és molekuláris genetikai módszerekkel. = Processing of stem diseases and leaf rust species on poplar in Hungary and their identification with classical and molecular genetic methods.

1./ nemesnyárfajták különböző kórokozókkal szembeni fenotípusos toleranciájának a vizsgálata történt meg csemetekertekben és állományokban, 2./ nagyszámú laboratóriumi tisztatenyészet illetve izolátum gyűjtemény felállítása történt meg a Dothichiza populea, Cytospora chrysosperma és a Cytospora nivea fajokból Magyarország különböző nyáras állományaiból a későbbi vizsgálatok céljára, 3./ a begyűjtött izolátumok laboratóriumi vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a törzskárosító kórokozók populációja egységes, nem alakult ki eltérő patogenitású rassza egyik kórokozónak sem, 4./ a levélkorong módszer alkalmazásával megállapítottuk különböző nyárfajták rozsdagombákkal szembeni toleranciáját, RAPD (Randomly Amplified Polymorphic DNA) analízis alkalmazásával 9 nyár fajta molekuláris jellemzése történt meg, 5./ a klasszikus morfológiai és egy morfometriai módszer alkalmazásával megállapítottuk, hogy Magyarországon a nemesnyárasokban két faj okozza a rozsdagomba-megbetegedéseket: a Melampsora larici-populina és a M. allii-populina, 6./ megkezdtük a Melampsora fajok molekuláris vizsgálatát, sikeresen izoláltunk DNS-e uredospórákból. | 1./ investigation of different fenotypic tolerance to desease of poplar varieties in nurseries and in stands was done, 2./ a large culture collection was done from Dothichiza populea, Cytospora chrysosperma and Cytospora nivea species from Hungarian poplar stands for further investigation, 3./ from this population we established that there are no different pathogenic races of the species using laboratory technik 4./ we established the different tolerance of several poplar clones' to rust infection using leaf-disc method,RAPD (Randomly Amplified Polymorphic DNA) procedure was used to establish genetic diversity of 9 polar clones 5./ we identified the poplar rust species (using the classical morphological and a morphometrical method) and we found that there are two species causing leaf-problem on poplar varieties in Hungary: Melampsora larici-populina and M. allii-populina, 6./ we started the molecular investigation of Melampsora species, the isolation of DNA from uredospores was succesfull

A "szabadság kis köreitől" a választási győzelemig

A Magyar Demokrata Fórum történetének kezdetét – talán a híressé, már-már legendássá vált első lakiteleki találkozó miatt – 1987. szeptember 27-re szokás datálni.1 Már amennyiben szokás az MDF történetéről írni; a párt történetéről ugyanis mindeddig nem jelent meg önálló munka. A témában fellelhető elszórt tanulmányok2 többnyire más szempontoknak alárendelten, röviden térnek ki a Fórum kialakulásának, majd mozgalommá, párttá válásának eseményeire; a folyamatok hátterében álló személyes kapcsolatokra, hálózatokra pedig még kevésbé. Még a korszakot alaposabban feldolgozó Tőkés Rudolf munkájában3 is viszonylag röviden – és könyvének más szempontok szerinti tagolásából kifolyólag széttagoltan – foglalkozik az MDF (belső) történéseivel. Debreczeni József elsősorban Antall József személyére koncentráltan – és mellesleg beismerten nem tudományos igénnyel – érinti a Demokrata Fórum eseménytörténetét

Occurrence of Fusarium verticillioides and Fusarium musae on banana fruits marketed in Hungary

Fusarium strains were isolated from rotten banana fruit imported into Hungary from some African and some Neotropical countries. The strains were identified using morphological features, 2-benzoxazolinone tolerance, translation elongation factor (EF-1α) sequences and inter simple sequence repeat (ISSR) analysis. All strains from Africa proved to be F. verticillioides whereas the strains from the Neotropics are Fusarium musae. According to the PCR proof and the fumonisin toxin measurement F. musae strains cannot produce any fumonisins (FB1–4)

Fumonizineket-termelő Fusarium verticillioides genotípusok azonosítása, elterjedésük felmérése a hazai kalászos gabona- és kukorica-termőhelyeken = Determination of fumonisins-producing genotypes of Fusarium verticillioides associated with small-grain cereals and maize in Hungary

A fumonizinek 1988 óta ismert mikotoxinok, amelyeket négy csoportba (A, B, C, P) sorolnak. Toxikológiai szempontból a B-csoportba tartozó fumonizinek (FB1, FB2, FB3, FB4) a legfontosabbak. A Fusarium verticillioides amely a kukorica kórokozója, a legfontosabb fumonizin-termelő penészgomba. A F. verticillioides tiszta, rizstenyészeteiben képzödő fumonizinek 70-80%-a FB1. Az általunk használt érzékeny, egyben szelektív módszer az RP-HPCL/ESI-IT-MS esetében csökken a műtermék képződés lehetősége, valamint a gombatenyészetekből készített kivonatok további tisztitása nélkül használhatok eddig ismeretlenfumonizin-analógok kimutatására és azonosítására. Optimalizáltuk az RP-HPLC elválasztás körülményeit, valamint a rizstenyészetekből történő fumonizin kivonás paramétereit is. Hatvan F. verticillioides, egyspórás genotípusainak rizstenyészet kivonatának vizsgálata során egyrészt kimutattunk az A-, B-, C-, P-csoportba tartozó fumonizineket, másrészt új eddig leíratlan fumonizineket is találtunk. Jelenleg 124 fumonizin-típusú anyagcseretermék feldolgozása folyik. A különböző szubsztrátumokról származó hatvan hazai származású F. verticillioides genotípus B-csoportba tratozó fumonizinjeinek minőségi és mennyiségi jellemzőit vizsgáltuk. Eredményeink alapján feltételezzük fumonizin kemotípusok létezését, amely erdmények közlése folyamatban van (Szécsi et al. 2008: Occurring of fumonisin chemotypes in Hungarian Fusarium verticillioides population. Kézírat). | Fumonisins were produced in a rice culture infected with Fusarium verticillioides. To decrease the possibility of the formation of artifacts, the fumonisins were analyzed by reversed-phase high-performance liquid chromatography with electrospray ionization ion trap tandem mass spectrometry (RP-HPLC/ESI-IT-MS) immediately after the extraction of the culture material without any sample clean-up. In addition to already known fumonisins (FA, FB, FC, FP), numerous new fumonisin mycotoxins and fumonisin-like compounds (124) were detected. On the basis of the IT-MS data, detailed fragmentation pathways including new mechanisms were proposed for the different series of fumonisins. Most field isolates of F. verticillioides produce the full complement of FB1, FB2, FB3, and FB4. Fumonisin-nonproducing isolates were not in investigated population. In this study, we examined diversity of fumonisin chemotypes of Hungarian field isolates of F. verticillioides

Fumonizin-termelő fuzáriumfajok meghatározása PCR-eljárással és uj fumonizin származékok azonosítása = Identification of fumonisin producing Fusarium species by PCR assay, and detection of new fumonisin analogons

A Fusarium verticillioides a kukorica egyik fontos kórokozója, ismert mikotoxin-termelő penészgomba. Az egészségügyi kockázatot okozó fumonizinek poliketidekből képződő hasonló szerkezetű mikotoxinok. A fumonizineket a szénlánc elején lévő funkciós csoportok szerint négy fő csoportba (A, B, C, P) sorolják. Mikotoxikológiai szempontból a B-csoportba sorolt fumonizinek (FB1, FB2, FB3, FB4) a legjelentősebbek. Élelmiszer biztonsági szempontból az FB1 a legfontosabb, amely az FB analógok 70-80%-át képviseli. A különböző fumonizin-csoportba tartozó analógokat nehéz kimutatni a hagyományos elválasztás-technikai eljárásokkal. Az általunk használt érzékeny, szelektív módszerek (RP-HPLC/ESI-TOFMS, RP-HPLC/ESI-IT-MS) esetében csökkent a műtermék képződés lehetősége, valamint a gombatenyészetekből készített kivonatok további tisztítás nélkül használhatók eddig ismeretlen fumonizin analógok kimutatására azonosítására. Optimizáltuk az RP-HPLC elválasztás, valamint a F. verticillioides tenyészetekből történő fumonizinek kivonásának paramétereit. Vizsgálataink során többek között 28 FB1 izomert, új FB5 izomereket, észterezett FB1 komponenseket azonosítottunk. Hatvan hazai F. verticillioides törzs fumonizin-termelésének vizsgálata során három kemotípus létezését bizonyítottuk. PCR módszert alkalmaztunk fuzárium-fajok és fumonizin-termelő fuzárium-törzsek azonosítására. Fumonizin-termelő F. verticillioides törzsek dimorfizmusát bizonyítottuk. Folyamatban van a moniliformin kimutatása. | The fumonisins are a group of polyketide-derived, structurally related mycotoxins producing mainly by Fusarium verticillioides, which can cause disease in plants and animals. The fumonisin analogs can classified into four main groups, identified as the fumonisin series A, B, C and P. The fumonisin B (FB) analogs, comprising toxicologically important FB1 is most abundant naturally occurring fumonisins. The lesser known fumonisin analogs are difficult to detect with most analytical techniques, but they can be analyzed by RP-HPLC/ESI-TOFMS and RP_HPLC/ESI-IT-MS. The detection of 28 FB1 isomers, new FB5 isomers and esterified FB1 toxins yield further data for a more detailed knowledge of their biosynthesis. Our results demonstrate the amount of the examined new fumonisins and fumonisin-like compounds is 20 percents of the described fumonisins, which is a remarkable amount to consider their potential toxicity. According to our results we have identified naturally occuring variants (chemotypes) of fumonisin and moniliformin producing isolates of F. verticillioides. PCR analysis with species-specific primers confirmed morphological identification of F. verticillioideas and other Fusaria. The VERT1/2 set of primers were used to discriminate potential fumonisin producing strain of F. verticillioides. A study was carried out on the distributed and diversity of Fusarium species associated with non-agricultural grasses in Hungary. The yeast-like form of F. verticillioides is discussed

Mikroszkópikus gombák (Aspergillus, Fusarium, Cryptococcus) mitokondriális genomszerveződésének összehasonlító elemzése = Study on the mitochondrial genome organisation of some microscopic fungi

Munkánk során meghatároztuk egy Aspergillus niger (1a típus, 31103 bp) és egy A. tübingensis (2b típus, 33656 bp) törzs teljes mitokondriális DNS szekvenciáját. A két genom géntartalma és a gének sorrendje megegyezik, különbséget mindössze a restrikciós enzimek hasítási mintázatában tapasztaltunk. Megállapítottuk, hogy a méretbeli eltérésekért a cox1, atp9 és a ndh4L gének intron-tartalma felelős. Elkészítettük a korábban már RFLP mintázat alapján elkülönített hat A. tübingensis mtDNS fizikai és funkcionális térképét. Eredményeink bizonyították, hogy a tapasztalt intraspecifikus polimorfizmus intron-szerzéssel illetve restrikciós hasítóhelyeket érintő pontmutációkkal magyarázható. Növény-patogén Fusarium törzsek biodiverzitását a mtDNS RFLP mintázata alapján tanulmányoztuk. Több haplotípust sikerült elkülönítenünk a vizsgált 3 fajban. Meghatároztuk e haplotípusok gazdanövény szerinti eloszlását. F. proliferatum lineáris, mitokondriumban lokalizált DNS plazmidjának teljes szekvenálását elvégeztük. A plazmid funkciójára jelenleg nincs bizonyítékunk. Cryptococcus neoformans két varietas-ának mtDNS szerveződését hasonlítottuk össze. Megállapítottuk, hogy a tapasztalt méretbeli különbséget a cox1, cob és LRNS gének eltérő intron-tartalma okozza. Egy másik vizsgált faj, a Trichosporon pullulans 18 kb méretű mtDNS-e a legkisebb, NADH géneket is tartalmazó mtDNS-nek bizonyult élesztőgombák között. | In the present work the complete mitochondrial DNA (mtDNA) of Aspergillus niger mtDNA type 1a (31103 bp) was sequenced and compared to the Aspergillus tubingensis type 2b (33656 bp) mtDNA. The patterns of restriction sites were similar, the gene content and order was identical. The size difference was principally attributed to the intron content of their cox1, atp9 and ndh4L genes. A. tubingensis isolates were earlier classified into six groups on the basis of the mtDNA RFLP pattern. The reason of the intraspecific mtDNA variability was investigated and proved that polymorphism due to intron acquisition and also sporadic point mutations affecting the recognition motifs of the restriction enzymes. Biodiversity of plant-pathogenic Fusarium isolates belonging to 3 different species were studied. On the basis of the RFLP pattern of their mtDNA several haplotypes were identified. The distribution of these haplotypes among host species was determined. The complete nucleotide sequence of a 10 kb linear DNA plasmid was identified, however, its function is still unknown. The functional map of the mtDNAs of two Cryptococcus neoformans varities was constructed. Characteristic sequences were cloned, sequenced and verified that the intron-content of coxI, cob and LRNA genes are responsible for the size differences of the two strains. The study of the organisation of Trichosporon pullulans mtDNA revealed that it is smallest known mtDNA among yeast carrying NADH dehidrogenase genes

Screening of Fusarium verticillioides strains for cellulase activity

Activities of cellulase of twenty strains of Fusarium verticillioides isolated from different sources were studied by means of three types of plate assays(CMC-plate, cup-plate, AZCL-plate). Strains were cultivated in CMC— liquid media and culture filtrates were used as source of cellulase. All the isolates studied were able to produce the cellulase activity, however, marked differences were observed in the rate of cellulase production. AZCL-plate assay is simple and very suitable for screening many isolates at the same time