Fogolytörzskönyv, sajtóvétség és biztosíték

A Budapesti Királyi Törvényszéki Fogház 1878-as, 577-es számú fogolytörzskönyvi bejegyzése szerint az 52 éves, 171 cm magas, kék szemű, sző - kés-őszes hajú, bajszos elítélt az 1878. június 5-én meghozott törvényszéki, sajtóvétség ügyében meghozott ítélet alapján június 6-án nyolc napos elzárásának letöltését megkezdte. A hét gyermeket nevelő, különösebb iskolai végzetség nélküli, héber vallású, németül és franciául (utóbbit csak „kis” fokon) beszélő, büntetlen előéletű férfi az ítélet szerint saját maga állta a börtön költségeit is. 1 Az előző bekezdés összes információja mindössze egyetlen forrásból ered, abból a bizonyos 577-es fogolytörzskönyvi adatlapból. A vizsgálat célja annak bemutatása, miként lehet egy eleddig nem kellően kiaknázott forrástípust társadalomtörténeti vizsgálathoz alkalmazni: a kiolvasható sze - mélyes adatokon túl a forrást egy sajtóvétségi eset megvilágítására használom fel, és a levonandó következtetéseket szélesebb társadalomtörténeti kontextusban is megpróbálom értelme

A csepeli szabadkikötő története a Horthy-korszakban

A cikk végigkíséri a kikötő történetét annak 19. század végi terveitől az 1930-as évekig. 1923-ban, az ország egyetlen tengeri kikötője, Fiume elvesztését követően, kikötő megépítésére hívták életre a Budapesti Vámmentes Kikötő Rt.-t a kormányzat és francia befektetők részvételével. Öt év múlva a cég állami tulajdonba került. Az kikötő avatására 1928-ban került sor, szabadkikötővé kilenc évvel később vált . 1934-től a Ganz Hajógyárban készült tengerjáró hajók indultak a Fekete-tenger felé, bekapcsolva az országot a világkereskedelembe