Zur relativen Chronologie der Lengyel-Kultur im westlichen Karpatenbecken

The authors analyse the chronological issues of the Late Neolithic — Early Copper age at the Western part of the Carpathian Basin. The primary aim of this study is to determine the relative chronological position of Lengyel Culture graves excavated at site Alsónyék-Bátaszék, as well as to present the various ceramics types. These investigations are considered to be a preliminary study for a Bayesian analysis of radiocarbon dates, through which the absolute chronological status of the Lengyel cemetery at Alsónyék will be possible to learn in the near future

Chemical Transformation of Carboxyl Groups on the Surface of Silicon Carbide Quantum Dots

Silicon carbide quantum dots in the size range of 1−10 nm are in the center of interest with unique properties that makes them very promising biomarkers. A central requirement for this application is the control over the complex structure of the surface to enable further surface functionalization processes, which are crucial for drug delivery. In this paper, a temperature dependent infrared and photoluminescence spectroscopy study, combined with ab initio modeling, is presented in order to reveal the chemical transformations of the surface termination groups. We found that at temperatures above 370 K, acid anhydride groups form by condensation of water between neighboring carboxyl groups. The presence of the anhydride groups reveals the proximity of the carboxyl groups and represents a new possibility of selective engineering of new hybrid materials involving silicon carbide quantum dots

Magyar Tanítóképző 31 (1916) 06

Magyar Tanítóképző A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 31. évfolyam, Hatodik füzet Budapest, 1916. június h

BISZFENOL A, ARZÉN ÉS ZEARALENON HATÁSA FEJLŐDŐ PATKÁNY KISAGYSEJTJEINEK ÖSZTROGÉN- ÉS PAJZSMIRIGYHORMON RECEPTOR MRNSÉNEK EXPRESSZIÓJÁRA

Bevezetés: A szervezet ivari mőködése és energia háztartása mellett az ösztrogén (E2) és pajzsmirigyhormonok (PMH) a szövetfejlődéstani folyamatokat is szabályozzák, beleértve a központi idegrendszer fejlődését. E hormonok hatásaikat javarészt specifikus receptorok (ER, PMHR) aktiválása révén érik el, mégpedig nem csupán saját, hanem egymás receptorainak mennyiségi szabályozásán keresztül is. Az ipari eredetű környezeti szennyező anyagok egy csoportja, hasonlóan néhány természetes növényi eredetű anyaghoz, a szervezetbe kerülve, képes e két hormon csoport hatásait utánozva, vagy éppen antagonizálva, a normális hormonális szabályozó folyamatok befolyásolására. Ezen anyagok az un. endokrin diszruptorok (ED). Cél: Kísérleteink célja, hogy korábbi vizsgálatainkra alapozva megvizsgáljuk három jelentős ED anyag (biszfenol A, arzén, zearalenon) azon képességét, hogy mennyire képesek befolyásolni az PMHR-k és ER-k mennyiségi viszonyait kisagyi idegsejt-kultúrában. A várható eredmények remélhetően körvonalazzák a vizsgált ED-k önállóan vagy kombináltan kifejtett káros hatásait, ezúton lehetőséget teremtve az általuk okozott káros hatások korrigálására, illetve a káros hatás igazolása esetén bizonyos ipari alkalmazások során történő használatuk kiküszöbölésére tehetünk megalapozott javaslatot. Módszer: Vizsgálatainkat primer kisagyi sejttenyészeten végeztük, szérum- és szteroid mentes környezetben. A biszfenol A, arzén és zearalenon hatásait önmagukban vagy hormonkezeléssel kombinálva vizsgáltuk glia mentes-, vagy gliát is tartalmazó tenyészetekben. Eredmény: Az Egyes ED-k egymástól eltérő, de jellegzetes módon változtatták meg a vizsgált hormon receptorok génjeinek transzkripcióját. A biszfenol A jellemzően fokozta az E2 transzkripcióra kifejtett hatását, míg az As jellemzően antagonizálta e téren az E2 hatást. A zearalenon mindhárom receptor fajta transzkripcióját hasonló módon befolyásolta az egyes hormonkezelések függvényében. A glia mediáló hatása legerőteljesebben a biszfenol A esetében volt megfigyelhető, illetve az As kezelés esetében akkor, ha az E2 kezeléssel párosult. A zearalenon neuronális receptor expresszióra kifejtett hatását látszólag nem befolyásolta a glia jelenléte vagy hiánya. Következtetés: Kísérleteinkből levonható legfontosabb következtetés, hogy az egyes ED-k jelentős és egyedi hatással vannak az idegrendszer fejlődésének szabályozásában fontos szerepet játszó PMH- és E2 receptorok mRNS-ének expressziójára. Köszönetnyilvánítás: Köszönet illeti az Élettani Tanszék minden munkatársát lelkiismeretes és odaadó munkájáért. Jelen munkát az OTKA 81745, NKB 15711 és TÁMOP 4.2.2 B-10/1- 2010-0011pályázatok finanszírozták

A Drosophila melanogaster sejtes immunitása = The cellular immunity of Drosophila melanogaster

A Drosophila sejtközvetítette immunválaszának szabályozását vizsgáltuk valamint molekuláris immunológiai és genetikai ismeretek elsajátítását és projekt építését tettük lehetővé a tudomány iránt érdeklődő diákok és kutatók számára.Adult Drosophila vérsejtjeire, makrofágokra és a lamellocitákra jellemző markereket azonosítottunk.Az L5 antigén a lamellociták differenciálódásának a szuppresszora.A P1 antigénről (Nimród) megállapítottuk, hogy részt vesz a fagocitózisban.A P1 molekula jellegzetes motívumot hordoz (Nim-repeat),mely egy szupercsaládot határoz meg:tagjai a kódoló gén közvetlen környezetében helyezkednek el. Javaslatot tettünk a Nim repeat kialakulásának a modelljére,leírtuk a Nimród szuprcsalád lehetséges evolúcióját.A vérképzést és a vérsejtek funkcióit szabályozó géneket és molekulákat azonosítottunk.Egy epigenetikus regulátorról megállapítottuk,hogy a vérsejtek osztódását,egy mestergénről pedig,hogy a lamellociták differenciálódását szabályozza.RNSi mutánsgyűjteményben a szesszilis szövet kialakulásában résztvevő génterméket azonosítottunk.Megállapítottuk, hogy a lamellociták a szesszilis szövetből származnak,effektorsejtekké történő differenciálódásuk lépései immunológiai markerekkel nyomonkövethetők.Eddig nem ismert sejteket találtunk Drosophila fajokban és a jellemzésükre alkalmas immunológiai markereket azonosítottunk.Az általunk felismert markereket a Drosophila vérsejt-differenciálódását és funkcióit vizsgáló laboratóriumokban rutinszerűen használják. | We studied the regulation cellular immunity of Drosophila and developed a training-unit based on the research and teaching experience of our multidisciplinary team, with a broad interest in molecular immunology. Results: We identified markers for embryonic macrophages, lamellocytes and blood cells of the adult fly. We described the L5 antigen as a suppressor of lamellocyte development. We defined P1 antigen (Nimrod) as a phagocytosis receptor with a structurally and phylogenetically conserved characteristic unit, the Nim repeat. The repeat defines a superfamily with members located in the close proximity of the p1 gene. We suggested a model for the origin of the Nim repeat, and described the possible evolution of the superfamily. We defined an epigenetic regulator of blood cell differentiation and a master gene regulating the development of lamellocytes. We defined the sessile hematopoietic tissue as the source of lamellocytee precursors. We characterized sequential events in lamellocyte development from sessile stem cells to mature lamellocytes by sequential expression of lamellocyte antigens. We found so far undefined cell types in Drosophila species and developed immunological markers for them. The hemocyte markers defined in our laboratory are used worldwide routinely in studies of blood cell development and function in Drosophila