The settlements of the Przeworsk culture in Hungary

In the last decade, the Hungarian research of settlements belonging to the Przeworsk culture, generally identified with the Germanic Vandals, yielded important new results. The aim of this paper is to summarize these latest results based on which it also discusses the extension of the settlement territory, the problems of relative chronology, the evolution of material culture as well as the relations of the above-mentioned Germanic ethnic group in the Roman Imperial Age

Comparing Orbánism and Gaullism: the Gaullist physiognomy of Orbán's post-2010 Hungary

The right wing Hungarian governing party (Fidesz - Alliance of Young Democrats), often refers to France and French Gaullism as a political inspiration. This paper asserts that, despite some limitations, Gaullism is a viable analogy for better understanding the nature of Orbánism. The article identifies the major characteristics of Gaullism and Orbánism in order to systematically compare them by addressing the topics of: national grandeur and the importance of foreign policy; anti-liberalism, populism and etatism; antiparliamentarism; charismatic leadership and direct democracy; legality and legitimacy; the creation of a new constitution and the movement's approach to history. The concluding remarks discuss the limits of the analogy and make suggestions for further analyses

Garadna-Kastély zug

A Hernád völgyében fekvő Garadna-Kastély zug kis felületen, kutatóárkokkal vizsgált lelőhelyen szintenként, rétegenként dokumentált kerámia leletanyag legközelebbi analógiái a Kelet-Szlovákiában feltárt, császárkori településeken találhatóak. Hiányoznak a Sajó-völgyi lelőhelyek anyagára jellemző, erős késő vaskori hagyomány nyomai, és a Beregsurányi-típusú, bepecsételt díszkerámiát gyártó műhelyek termékei is. A garadnai teleprészlet a kerámiaanyag és a provinciális eredetű tárgyak alapján a Kr.u. 2. század végétől a 4. század középső harmadáig keltezhető

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása

Az, hogy lehetséges-e gaulle-izmus De Gaulle nélkül, még a magukat gaulleistáknak valók számára sem volt mindig egyértelmű, sőt, komoly vitatéma volt. A probléma szinte minden elnökválasztás és jobboldali elnökjelölt kapcsán felmerült: létezik-e még a gaulle-izmus? Tárgyunk szempontjából azonban inkább az számít, hogy ma is vannak olyan politikusok, akik gaulle-istának vallják magukat, és ma is vannak olyan választók, akik ehhez a mozgalomhoz kötik személyes értékrendjüket. A De Gaulle-féle karizma tehát valamilyen formában ma is él. Frank L. Wilson már egy 1973-as, Gaulle-izmus De Gaulle nélkül című tanulmányában azt vizsgálta, hogy úgymond hogyan válik mindennapivá a gaulle-ista karizma. Wilson kiindulópontja természetesen Max Weber karizma-elmélete volt, és tanulmányában azt a kérdést tette fel – külön aláhúzzuk, a Pompidou-korszakban –, hogy a gaulle-ista mozgalom továbbélését milyen tényezők biztosították a De Gaulle-Pompidou-átmenet előtt, alatt és után. Az alábbi írásban sok szempontból a Wilson által kitaposott úton indulunk el, és gyakran hivatkozunk majd rá is. Ugyanakkor azzal a kiegészítéssel tesszük, hogy Wilson nem ragaszkodott következetesen a weberi elmélet végigkövetéséhez, az csak egy kiindulópont volt számára annak a vizsgálatához, hogy technikailag miként maradhat(ott) fenn a gaulle-ista mozgalom az alapító távozása után. Mi azonban végig közelebb tartjuk majd magunkhoz a weberi elméletet, már csak azért is, mert az 1973 óta eltelt időszak egy hosszabb távú, perspektivikusabb megfigyelést is lehetővé tesz. 2012-ben már tudjuk, hogy a gaulle-ista mozgalom, ha változott is az elmúlt évtizedekben, ténylegesen megmaradt, ha másként nem, hivatkozási alapként. Azt is tudjuk, hogy a De Gaulle-féle karizma valamilyen formában intézményesedni is képes volt a köztársasági elnök tisztségén keresztül. A jelen dolgozat két logikai részből áll. Először Max Weber karizma-elméletét tekintjük át, majd később De Gaulle politikai pályájára és a gaulle-izmus történetére vetítjük azt

Bepecsételt díszítésű kerámia a magyarországi Przeworsk településeken/Stamped pottery from the settlements of the Przeworsk culture in Hungary

A Felső-Tisza vidék hegyvidéki folyóvölgyeiben a Kr. u. 2–4. században az általában vandálokkal azonosított, lengyelországi eredetű Przeworsk-kultúra hordozói telepedtek meg. Településeiken a helyben készített, kézzel formált finom és durva edények mellett már a Kr. u. 2. század második felétől elterjedt a gyorskorongolt kerámia használata. A specializálódott fazekastelepeken és a faluszéli műhelyekben előállított, gyorskorongolt edények egy részét a daciai, elsősorban a porolissumi római provinciális fazekasság hatására bepecsételt díszítéssel látták el. Az ismert műhelyek alapján Beregsurány- vagy Blažice-típusúnak nevezett barbaricumi termékek lelőhelyei a szakirodalomban gyakran „Bereg-kultúra” elnevezéssel szerepelnek. Jelen tanulmányban tíz, nagyrészt közöletlen magyarországi Przeworsk település bepecsételt díszű edénytöredékei kerülnek elemzésre. Az eredmények alapján a terület – a bepecsételt edények szempontjából – a daciai limes előterével, Zilah térségével és a Hernád szlovákiai szakaszával szorosabb kapcsolatban állhatott, mint a Szatmári és a Beregi-sík kerámiaművességével