A rabszolgaság az iszlám jogban: véget ért, vagy még mindig tart?

K

Restrictions on the Internet Freedom in Turkey

Turkey's Internet has 42.3 million active users and holds a 'Not Free' ranking in Freedom House's index. The Turkish Government has constantly blocked websites like Facebook, Twitter, YouTube, and Wikipedia. According to Twitter's transparency report, Turkey leads in social media censorship. Reporters Without Borders ranked Turkey 149th out of over 180 countries, between Mexico and DR Congo, with a score of 44.16. In my study, I summarize the legislative amendments of recent years that apply to internet regulation, with particular regard to those rules that allow the restriction of internet freedom. I pay special attention to the institutional changes that followed these amendments

Fear not…! Turkish nationalism and the six arrows system — A state in search of a nation

“Korkma — Fear not” starts the Turkish national anthem that was officially adopted on 12 March 1921. A framed version of the Turkish national anthem, the symbol of the nation, and in wider sense the historical Turkic symbols of kinship typically occupy the wall above the blackboard in the classrooms of Turkish schools, accompanied by a Turkish flag, a photograph of the country’s founding father Atatürk, and a copy of Atatürk’s famous inspirational speech to the nation’s youth from the concluding remarks to his 20 October 1927 address to the Parliament. The concept of nationalism of Atatürk remained a universal and timeless constitutional reference in Turkey. In the first part of this paper, the nature of Turkish nationalism at the time of its emergence is examined, studying this state shaped nationalism in a comparative context. The second part focuses on the constellation of the Atatürk’s nationalism in the symbiotic system of the six arrows: nationalism, laicism, populism, republicanism, etatism and revolutionism

Mustafa Kemal Atatürk’s effect on the new concept of the Turkish identity and citizenship in particular the constitutional regulation of the young Turkish Republic

Az állampolgárság egy olyan stratégiai fontosságú fogalom, amely központi szerepet játszik az identitás, a hatalomban történő részvétel, a hatalommal történő felruházás, az emberi jogok és a közérdek fogalmainak meghatározása során is. Mustafa Kemal Atatürk (a modern Törökország megálmodója és alapítója) a Török Köztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartott megemlékezése során gratulált a nemzetnek a rövid idő alatt elért eredményekhez, majd a következő híres mondattal zárta le a beszédét: ‟Milyen boldog lehet az az ember, aki azt mondhatja magáról: Török vagyok.” (Ne mutlu Türküm diyene). A Köztársaság megalakulása56 óta ez a kijelentés képezi a török állampolgárság (vatandaslik) fogalmának alapját. A török állampolgárság hivatalos fogalmának alapjául szolgáló elv - mely az ‟egy nyelv, egy kultúra és egy eszme” kemali ötletén alapult - első alkotmányjogi deklarálása az 1921. évi, illetve az 1924. évi török alkotmányokban található meg, de előzményei már az 1879-es alkotmányban is fellelhetőek

Az iszlám jog, mint „intercivilizációs projekt” gyökereiről

Tanulmányommal az a célom, hogy bemutassam az iszlám történelmi gazdagságát, toleranciáját, majd lassú átpolitizálását, értelmezésének állami irányítását, mely értelmezések a mai iszlám országok jogrendjének alapjai maradtak, még ha a 19. században egyes részek jelentős reformokon is mentek keresztül. Az iszlám egyes kiragadott tételei különösen 2011. szeptember 11-e óta információáradatként zúdulnak ránk. Mi az iszlám, mi az iszlámizmus? Honnan ered az iszlám? És honnan ered, egyáltalán volt e történelmi előzménye az átpolitizált iszlámnak? Mi az iszlám jog? Egységes jogrendszer, népcsoportok hagyománya, vagy vallása? Egyáltalán elválaszthatóak ezek a meghatározások az iszlám esetében? Munkámban ezekre a kérdésekre keresem a választ elsősorban az iszlám régió közjogtörténetéből a szuverenitás és identitás meghatározások eredetét, kettős természetét és a fogalmak tartalmi változásait vizsgálva. Ezek ismerete nélkül véleményem szerint nem érthető meg az iszlám jogrendszer működése, és a napjainkban aktuális iszlám vagy iszlámizmus problematikája sem. Tanulmányom első részében szeretnék eloszlatni néhány terminológiai zavart. Ezt követően az iszlám szuverenitás és identitás fogalmi meghatározásaival, kettős természetével foglalkozom az Oszmán Birodalom előtt (7–13. század) és a birodalom megalakulása után (1299–1923). Véleményem szerint az iszlám átpolitizálásának folyamata mélyen ebbe a korba nyúlik vissza. Az Oszmán Birodalom felbomlása után kialakult nemzetállamok korának fogalmi változásaira jelen tanulmányban már nem térek ki

Akiért a harang szól – Osman Kavala

Az isztambuli 13. büntetőbíróság 2022. április 25. napján a kormány megdöntésére irányuló kísérlet vádjával tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Osman Kavala filantróp, török emberi jogi jogvédőt. Az ellene felhozott vádak a 2013. május és szeptember között a Gezi parkban történt eseményekhez (török büntető törvénykönyv 312. cikk) és a 2016. július 15-i puccskísérletben (török büntető törvénykönyv 309. cikk) való részvételhez kapcsolódtak. A vádpontok a kormány és az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlet és kémkedés, valamint a Recep Tayyip Erdoğan elnök kormánya elleni puccskísérletben való részvétel voltak. 2019. december 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében megállapította, hogy Törökország politikai célokra használta fel a fogva tartást, megsértve Kavala szabadsághoz való jogait, és rosszhiszeműen járt el. A Kavala-ítélet, mint az Emberi Jogok Európai Bíróságának minden ítélete, jogilag kötelező érvényű, a török hatóságok azonban figyelmen kívül hagyták a strasbourgi bíróság ítéletét. Válaszul a Miniszteri Bizottság 2022. február 2-án megszavazta, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak Törökország ellen többek között az Európai Bíróság ítéletének be nem tartása miatt, amely fontos lépés a törökországi emberi jogok védelmének támogatása és a nemzetközi emberi jogi keretek betartása terén

Chronic kidney disease may evoke anxiety by altering CRH expression in the amygdala and tryptophan metabolism in rats

Chronic kidney disease (CKD) is associated with anxiety; however, its exact mechanism is not well understood. Therefore, the aim of the present study was to assess the effect of moderate CKD on anxiety in rats. 5/6 nephrectomy was performed in male Wistar rats. 7 weeks after, anxiety-like behavior was assessed by elevated plus maze (EPM), open field (OF), and marble burying (MB) tests. At weeks 8 and 9, urinalysis was performed, and blood and amygdala samples were collected, respectively. In the amygdala, the gene expression of Avp and the gene and protein expression of Crh , Crhr1 , and Crhr2 were analyzed. Furthermore, the plasma concentration of corticosterone, uremic toxins, and tryptophan metabolites was measured by UHPLC-MS/MS. Laboratory tests confirmed the development of CKD. In the CKD group, the closed arm time increased; the central time and the total number of entries decreased in the EPM. There was a reduction in rearing, central distance and time in the OF, and fewer interactions with marbles were detected during MB. CKD evoked an upregulation of gene expression of Crh , Crhr1 , and Crhr2 , but not Avp , in the amygdala. However, there was no alteration in protein expression. In the CKD group, plasma concentrations of p-cresyl-sulfate, indoxyl-sulfate, kynurenine, kynurenic acid, 3-hydroxykynurenine, anthranilic acid, xanthurenic acid, 5-hydroxyindoleacetic acid, picolinic acid, and quinolinic acid increased. However, the levels of tryptophan, tryptamine, 5-hydroxytryptophan, serotonin, and tyrosine decreased. In conclusion, moderate CKD evoked anxiety-like behavior that might be mediated by the accumulation of uremic toxins and metabolites of the kynurenine pathway, but the contribution of the amygdalar CRH system to the development of anxiety seems to be negligible at this stage