Comparative Freedom of Assembly and the Fragmentation of International Human Rights Law

Assuming that the issue of fragmentation of international human rights law can also be usefully examined in the case-law on particular rights using a comparative method, this article examines the divergence and convergence of freedom of assembly guarantees and jurisprudence in international fora. It finds that some identified divergences in fact point to underlying common concerns and assumptions about assemblies. On this basis, the article argues that the fragmentation discourse is prone to structurally analogous, though “reverse”, fallacies as the methodology of comparative law. In particular, the functionalist method is much criticised for being apologetic or trapped within one’s own conceptual and institutional system, a concern which might be present in the fragmentation debate as well. The article concludes on this basis by formulating some suggestions which might be applied to examining fragmentation in international human rights law and potentially beyond. Keywords: Assembly; Fragmentation; Expression; ICCPR; ECHR; Comparative Law; Functionalis

Uniform Marker Fields for Android

Tato práce se zabývá návrhem a implementací vlastního detektoru Uniform Marker Fields a ladící aplikace pro mobilní zařízení. Implementace detektoru přináší alternativní postupy k původnímu řešení, tak aby co nejvíce vyhovovala málo výkonným zařízením. Hlavním cílem této práce je nalézt pozici a rotaci modulu markeru, případně pozici kamery v prostoru. Výsledné řešení je možné využít jako knihovnu pro detekci modulu markeru nebo základ pro aplikace využívající rozšířenou realitu s použitím Uniform Marker Fields.This thesis deals with a desing and an implementation of a detector for Uniform Marker Fields and a debugging appliaction for Android mobile devices. Implementation comes with alternativ methods in considiration of original solution, suitable for low-performance devices. The main goal of detector is find a position and a rotation of marker module or alternatively a position of the camera in real space. The resulting soulution can be also used as a library for the marker module detection or as a core for augmented reality based application using Uniform Marker Fields.

Taiwan és a szárazföldi Kína gazdasági és politikai kapcsolatai a Song-kortól napjainkig = Economic and Political relations of Taiwan and Mainland China from the Song Dynasty to Our Age

Taiwan és a szárazföldi Kína kapcsolatának kérdésköre Kelet-Ázsia kutatásának egyik legérzékenyebb, legátpolitizáltabb témája. A múltbeli folyamatok vizsgálata is számos mai problémát vet fel. A források tanúsága szerint a sziget a 17. sz.-ig nem volt a kínai birodalom része. A kínai világ látókörébe Taiwan a hollandok és a Zhengek uralmával került, amelyet a század végén a mandzsu dinasztia követett. E korra nyúlnak vissza Taiwan rendkívül bonyolult etnikai, nyelvi, kulturális viszonyai. A 17. sz. végétől különböző hegyvidéki és síkvidéki bennszülött törzsek, illetve eltérő helyekről származó han bevándorlók együttélése és konfliktusai jellemezték a szigetet. A 17-19. sz. között Taiwan sikeresen integrálódott a kínai gazdaságba, ezután pedig Japán egyik fontos ellátója lett, s fejlődése elszakadt Kínáétól. 1949 után a nyelvi összetétel újra megváltozott, s a kialakulóban lévő taiwani identitást a Taiwanról kiinduló újraegyesítés eszméje váltotta fel. Mindeközben a Kínai Népköztársaság nem mondott le Taiwanról, s a két entitás kérdése a globális politika fókuszába került. Az 1970-es évek végétől a KNK gyors gazdasági fejlődése, illetve Taiwan demokratizálódása új helyzetet teremtett, felerősítve egyrészt a "nagy Kína" megteremtésére irányuló törekvéseket, másrészt az önálló taiwani identitás kialakulását. Ugyanakkor a két entitás gazdaságilag összeforrt, s a kutatók feltételezése szerint a békés újraegyesítésre előbb-utóbb sor fog kerülni. | The relations between Taiwan and Mainland China is one of the most sensitive questions of the region. Even the study of the past raise a number of current questions. According to primary sources, the island has not been a part of China before the 17th century. It appeared on the horizon of the Chinese when the Dutch and the Zhengs occupied it, which was followed by the Manchu conquest. The complicated ethnic, linguistic and cultural landscape of the island originates in these times. From the end of the 17th century, Taiwan?s development was characterized by the coexistence and conflicts of different aboriginal tribes, and Han immigrants from different places of origin. Between the 17-19th century, Taiwan was integrated in the Chinese economy, but after this it became a colony of Japan, and its development was separated from that of China. After 1949, linguistic relations changed again, and the nascent Taiwanese identity was replaced by the idea of reunification starting from Taiwan. The People's Republic insisted on its claims on Taiwan, and the relationship of the two entities became a focal point of global politics. Since the end of the 1970's, the rapid development of the PRC, and the democratization of Taiwan created a new situation. Both the aspirations for a 'Greater China', and the evolvement of a distinct Taiwanese identity gained new impetus. However, the researchers assume that sooner or later peaceful unification will take place

Kína és Magyarország : A Szent István-i államalapítástól napjainkig

Magyarország és Kína kapcsolatai a földrajzi távolság miatt történelmileg sosem voltak különösebben szorosak, az érintkezés a 20. századig igen nehézkes volt. Az első magyar utazók a 14. században jártak Kínában, s Kínáról hiteles információk csak a 18. században jutottak el Magyarországra, nyugati közvetítéssel. A 19. században már komoly tudományos felkészültséggel rendelkező magyar tudósok is ellátogattak a Középső Birodalomba, a 20. század elején osztrák–magyar koncessziós negyed jött létre Tiencsinben, az 1920-as években pedig számottevő magyar kolónia Sanghajban. Államközi kapcsolatok akkor létesültek, amikor a Kínai Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia 1869-ben kereskedelmi és hajózási egyezményt kötött. A két világháború között a két állam nem érintkezett közvetlenül. 1949-ben kezdődött új korszak, amikor a Magyar Népköztársaság az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, s a két szocialista ország között megindultak a kereskedelmi, tudományos, oktatási és kulturális kapcsolatok. Kína jelentősége Magyarország számára az 1990-es években csökkent, de a 2000-es évektől újra egyre nagyobb érdeklődéssel fordulunk a távol-keleti óriás felé, s a 2010-es évek a kétoldalú kapcsolatok virágkorát hozták

Új válságok felé : Recenzió Guillaume Pitron: Ritkafémek háborúja. A tiszta energia és a digitális technológiák sötét oldala (Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., Budapest, 2023, 288 oldal) című könyvéről = Toward New Crises : Reflections on the Book of Guillaume Pitron: The Rare Metals War – The Dark Side of Clean Energy and Digital Technologies (Pallas Athéné Publishing House Ltd., Budapest, 2023, 288 pages)

A ritkafémeket és az azok egy alcsoportját képező ritkaföldfémeket sokan a jövő olajának nevezik, mivel a következő évek gazdaságának alapjait jelentő eszközökben nélkülözhetetlenek. Különösen a digitális és a zöldátálláshoz van szükség ezekre a különleges anyagokra. A ritka(föld)fémekkel kapcsolatban azonban van két probléma: egyrészt kitermelésük rendkívül környezetszennyező, másrészt néhány ország, elsősorban Kína, monopolizálta az előállításukat. Ez jelentős zavarokhoz, konfliktusokhoz, akár háborúkhoz vezethet. Guillaume Pitron francia újságíró-dokumentumfilmes meglehetősen aggasztó jövőt felfestő könyve a ritka(föld)fémekkel kapcsolatos veszélyeket járja körül. Rare metals and rare earth elements, a subset of rare metals, are often called the oil of the future, as they are essential in the technologies that will underpin the economy of the years to come. These special materials are particularly needed for the digital and green transition. However, there are two problems with rare (earth) metals: first, their extraction is highly polluting and second, some countries, notably China, have monopolized their production. This can lead to serious disruptions, conflicts, and even wars. French journalist and documentary filmmaker Guillaume Pitron’s book, which paints a rather worrying picture of the future, explores the dangers of rare (earth) metals