Dendrológiai kertek a 19. századi magyarországi kertépítészetben = Dendrological gardens in 19th century garden architecture in Hungary

Disszertációm elsődleges célja, hogy összegyűjtsem azokat a még létező és már nem létező magyar tájképi kerteket, amelyek növényalkalmazásában és kerti térkompozíciójának kialakításában a különböző egzóta fafajok jelentős szerepet játszottak. Számos olyan 19. században létesült, vagy abban az időben átalakított kertről tudunk ugyanis, amelyeknek növényanyagában, kompozíciós megoldásaiban a meglévő idős és egzóta növényállomány meghatározó szerepe ma is tükröződik. A fenti gyűjteményes tájképi kerteket hazánkban dendrológiai kerteknek is nevezzük. A fogalom szabatos definiálására és a dendrológiai kertek átfogó kutatására azonban eddig még nem volt példa. Kutatásommal ezt a hiányt próbálom pótolni. (...

Magyarázkodások Petri Györggyel ismerkedők számára. Petri György életműve kötet- és cikluscímeinek dióhéjában

Szeretjük évfordulókkal magyarázni tevékenykedésünket, mint például: idén decemberben lesz 70 éve, hogy Petri György megszületett. Ugyanakkor neki bizonyára jobban tetszene ez: idén júliusban volt 13 éve, hogy Petri György meghalt (egyrészt az „elliptikus számok” – lásd még: Forgách András [2001] –, másrészt a „halál” „születéssel” szembeni előtérbe kerülése miatt). De mi, átlagemberek, jobban szeretjük a körülírható, áttekinthető dolgokat, és különösen így van ez a középiskolai irodalomoktatásban. Szoktak is ezzel szemben ellenvélemények felmerülni, de hiába ostorozzuk a költői „én”-eket leegyszerűsítő didaktikai gyakorlatot. Természetesen jó, ha olykor-olykor észrevetetjük, hogy például Petőfi nem csak „befordult a konyhára” és Arany nem csak „leteszi a lantot”, de általánosítások, ha úgy tetszik, „dobozolás” nélkül az ismerkedés fázisában még nem fogadható be az irodalom

„Majd írj rám Fészen, és megdumáljuk…”

A nemzetközi szakirodalomban (és kisebb mértékben a hazai kutatásokban is) kiemelt figyelem alakult ki az elmúlt másfél évtizedben a web 2.0 és különösen a közösségi oldalak pedagógiai lehetőségei, az infokommunikációs eszközök és a megváltozó tanárszerepek összefüggései iránt. Ezek a kutatások elsősorban (a hazaiak kizárólag) az oktatás átalakulására, a web 2.0 tudásközvetítői funkcióra fókuszálnak (Redecker, 2009; Woo és Reeves, 2007; McLoughlin és Lee, 2008; Dabbagh és Kitsantas, 2012; Dawley, 2009; Bobish, 2011; Rudd és mtsai, 2006; Kárpáti, 2004). Nem csak az oktatás folyamata tehető azonban a kutatás tárgyává, s néhány munka erejéig a pedagógiai szakirodalomra is hatottak azon szociológiai kutatások, melyek a web 2.0 használata és a felhasználók identitásának, szerepeinek összefüggéséről szólnak (Hew, 2011; Mazer és mtsai, 2007, 2009)

A pedagógiai helyzetekben rejlő szexualitás

During my own teaching work (and as the researcher of my own work) I found that the influence of gender roles and (a specific hidden form of) sexuality is constantly present in schools, and in pedagogical situations, even in teacher-student relations. However, with the widespread tabooing of this topic, both science and pedagogical practice neglect a factor that significantly influences pedagogical processes. This research was primarily exploratory. I interviewed student teachers and practitioners and re-read my own auto-ethnographic field notes. I looked for those pedagogical micro-stories and teacher-student interactions in which sexuality plays role in a hidden way. I explored the discovered cases with different theories (for example: critical approach, constructing masculinity and femininity, performativity and body use, etc.) The results of the research: (a) experiences about the participants' attitude to the topic. (b) a rich collection of cases, leading to the recognition that this issue is widespread. (c) linking empirical experiences to the literature's findings. (d) comparison and systematization of different theoretical approaches. (e) developing conclusions for pedagogical practice. The research results contribute to the expansion and formation of scientific knowledge in education. The practical long-term benefit (hopefully) that sexuality will be a topic of thinking about education and it will be embedded in the professional preparation of teachers and plays an important role in the (self-)evaluation and reflection of the teachers' work. This can reduce misunderstandings, unclear situations and the presence of hidden power mechanisms between teachers and students. By doing so, it can contribute to making the pedagogical situations more transparent (both for the teacher and the students) and to improve the productivity and developmental impact of pedagogical processes.Saját tanári munkám (és ennek kutatása) során azt tapasztaltam, hogy a nemi szerepek hatása és a szexualitás (bizonyos rejtett formája) gyakorlatilag folyamatosan jelen van az iskola (formálisan deszexualizált) terében, a pedagógiai helyzetekben, sőt a tanár–diák kapcsolatokban is. E téma széles körben tapasztalt tabusításával azonban, egy a pedagógiai folyamatokat (feltételezhetően) jelentősen befolyásoló tényezőt hagy figyelmen kívül mind a tudomány, mind a pedagógiai gyakorlat. E tanulmány forrásául szóló kutatás elsődlegesen feltáró jellegű volt. Tanár szakos hallgatók és gyakorló tanárok interjúztatása során, valamint saját autoetnográfiai terepnaplóm segítségével olyan pedagógiai mikrotörténéseket, tanár–diák interakciókat kerestem, melyekben rejtett, fel-felbukkanó módon kap szerepet a szexualitás. A feltárt eseteket különböző elméletek mentén közelítettem meg, elemeztem (pl. kritikai megközelítés, maszkulinitás és feminitás konstrukciója, performativitás és testhasználat stb.) A kutatás eredményei: (a) Tapasztalatok a résztvevők témához való viszonyulásával kapcsolatban. (b) Gazdag esetgyűjtemény, ennek nyomán annak felismerése, hogy nem szórványos jelenségről beszélünk. (c) A szakirodalmi megállapításokhoz empirikus tapasztalatok kapcsolása. (d) A különböző elméleti megközelítések összevetése, rendszerbe helyezése. (e) Tanulságok, következtetések megfogalmazása a pedagógiai gyakorlat számára. A kutatási eredmények hozzájárulnak a neveléselméleti tudományos tudás bővüléséhez, formálódásához. Gyakorlati haszna pedig (reményeim szerint) hogy hosszú távon e téma részét képezi majd a nevelésről való gondolkodásnak, beágyazódik a pedagógusok szakmai felkészülésébe, fontos szerepet kap a pedagógusok munkájának (ön)értékelésében, reflexiójában. Ezáltal csökkenheti az e témához köthető félreértéseket, tisztázatlan helyzeteket, valamint a tanár és diák közti rejtett hatalmi mechanizmusok jelenlétét. Mindezek által hozzájárulhat ahhoz, hogy a pedagógiai helyzetek transzparensebbek legyenek (mind a tanár, mind a diákok számára) s a pedagógiai folyamatok produktivitása, fejlesztő-nevelő hatása fejlődjön

„Majd írj rám Fészen, és megdumáljuk…”

A 2018. évi 7. számban megjelent tanulmány folytatása.A 2018. évi 7. számban megjelent tanulmány folytatása