Engaging leaders from students’ perspective and the impact of professors as role models

Preparing students for the labour market is an essential part of education, and academic personnel usually influence this process. Students’ experiences with leading figures, like supervisors and other professors, can affect their expectations about future leaders. For this reason, our research aims to assess students’ beliefs and expectations and make suggestions for higher education representatives who can serve as a leadership model for them. We conducted focus group interviews mostly with engineering students at a Hungarian technical university in spring 2022. Thirty students participated in our research and were assigned to the focus groups according to their work experiences. After coding interviews, we categorized their answers into three groups: leadership qualities and professional and social expectations. According to them, a leader must be competent, socially active, and have a good personality. His or her behaviour must reflect these qualities to be engaging and a good role model. Our results showed that school and university experiences are a critical starting point and reference when students formulate their expectations towards future leaders. Therefore, it is important to raise professors’ awareness about their leadership roles and develop their leadership skills to be good role models for young people. In our study, we discuss leadership requirements and suggest developmental methods, respectively, to the university’s characteristics. In addition, we recommend integrating leadership development programs into engineering education, from which both professors and students could benefit

The Role of Emotional Intelligence in Organizational Performance

Emotional intelligence may affect organizational performance, and the aim of our research was to examine whether this statement can be proven in the case of financially successful organizations or not. Information about leaders has been derived from online surveys with Genos EI and also from interviews, and we gathered data about organizational success from the national TAX system. Leaders usually determine group and organizational effectiveness, so we analyzed data from 22 leaders working in successful Hungarian companies. According to our results, some emotional competencies correlate with performance. In this case self-awareness, awareness of others and self-management seemed to affect organizational performance. In our regression analysis, self-awareness seemed to be a predictor variable of performance. The relationship between emotional intelligence and performance should be examined further by expanding on the analysis of other performance indicators and leadership styles

Key Factors of Disabled People’s Working Motivation: an Empirical Study Based on a Hungarian Sample

This paper addresses the background variables influencing the disabled persons’ motivation to work. Data collection was carried out in Hungary by experts analyzing the change of capability to work on a nationally representative sample. This allows us to highlight also the regional differences, because the motivational status sharply reflected this geographical impact. Besides the socio-economical status, not only motivational readiness was studied, but also factors responsible for cognitive and emotional immunity. Points of intervention were also identified, where the motivation processes could be catalyzed. The aim of this paper is to provide a concise summary of results, to give tentative interpretations and finally to identify practical intervention possibilities to increase handicapped persons’ motivation to work in Hungary

A kézírás és a gépírás összehasonlító vizsgálata a Mozgásjavító Általános Iskolában

Handwriting is one of the most difficult and finest coordinated motion performance. In our digital world, however, with the spread of computer literacy, the need for handwriting and the primacy of typing versus handwriting is becoming increasingly questionable. Illegible handwriting or exhausting writing itself can negatively affect children’s self-esteem and their performance in school. In case of children with reduced mobility, especially children with fine motoric dysfunction, this issue is even more pronounced. We examined the handwriting and typing performance of primary school students with reduced mobility in copy and dictation tasks (n = 123). We have found that students’ hand functions have a significant influence on pencil gripping and typing method as well as the legibility of handwriting, but is less related to typing performance (R²=22,8%, p=,024). Students write significantly faster with a computer than with handwriting (18,411 ≥ t ≥ 14,279; p= ,000 and the average difference rate is 3-400 graphemes), but it is also true that children who perform poorly in handwriting would underperform in typing tasks as well and vice versa (,872 ≥ r ≥ ,744). Writing skills of students with reduced mobility are significantly lower than the skills of typically developing students. Findings also point out that students are immediately aware of the spelling mistakes when typing and they correct them right away even without consciously noticing the correction while they do not make error corrections in handwriting - we have found significantly more errors in handwriting tasks than in typing tasks.A kézírás az egyik legnehezebb, legfinomabban koordinált mozgásos teljesítmény. Digitális világunkban azonban a számítógépes szövegszerkesztés térhódításával egyre inkább felmerül a kézírás ismeretének szükségessége és a gépírás tanításának elsődlegessége a kézírással szemben Az olvashatatlan vagy fáradságos munkával járó kézírás negatívan befolyásolhatja az iskolai teljesítményt és a gyermekek önbecsülését. Mozgáskorlátozott gyermekek esetében, különösen finommotoros diszfunkcióval rendelkező gyermekek körében ez a kérdés még hangsúlyosabb. Megvizsgáltuk általános iskolás mozgáskorlátozott tanulók kézírási és gépírási teljesítményét másolási és diktálási feladatokban (n=123). Azt találtuk, hogy a tanulók kézfunkciója jelentősen befolyásolja a ceruzafogást és a gépelési módot, illetve a kézírás olvashatóságát, azonban a gépírás teljesítményével kevésbé függ össze (R²=22,8%, p=,024). A tanulók szignifikánsan gyorsabban írnak számítógéppel, mint kézírással (18,411 ≥ t ≥ 14,279; p= ,000, az átlagos különbség 3-400 graféma). Az is igaz, hogy azok a gyermekek, akik rosszabbul teljesítenek a kézírási feladatokban, a gépírási feladatokban is gyengébben teljesítenek, és így van ez fordítva is ( ,872 ≥ r ≥ ,744). A mozgáskorlátozott tanulók íráskészsége jelentősen elmarad a tipikusan fejlődő tanulók íráskészségétől. A hibákra vonatkozó eredmények pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a tanulók a helyesírási hibát azonnal észlelik, a számítógépes íráskor rögtön javítják is, de nem tudatosítják a hibajavítást és nem alkalmazzák kézíráskor; hiszen a kézírásos feladatokban szignifikánsan több hibát találtunk, mint a gépírási feladatokban

A képességalapú érzelmi intelligencia: új paradigmák a tesztfejlesztésben és pontozásban. Hazai tapasztalatok az érzelemmegértés és érzelemszabályozás szituációs tesztekkel

Jelen tanulmány két, a MSCEIT (Mayer–Salovey–Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt) alternatívájaként megjelenő érzelmi intelligencia (EI) tesztre: az Érzelemmegértés (STEU) és az Érzelemszabályozás (STEM) szituációs tesztekre fókuszál. A STEU azért újszerű megközelítés az EI-mérés területén, mert bevezeti a sztenderdekre épülő pontozás lehetőségét, a STEM pedig azért, mert az SJT (situational judgement test method) megközelítést alkalmazza. Jelen kutatás célja a STEU- és STEM-tesztek magyar változatainak elkészítése, valamint a tesztek megbízhatóságával és validitásával kapcsolatos bizonyítékok bővítése. A tesztek érvényességének vizsgálata során a STEU- és STEM-pontszámok fluid intelligenciával, vonás EI-vel, érzelemfelismerő képességgel, személyiséggel, valamint az alexithymiával és az élettel való elégedettséggel mutatott együttjárásait elemeztük. Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy ezek az új tesztfejlesztési, illetve pontozási megközelítések hasznosak és ígéretesek a képességalapú EI-mérés területén, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek, ha igazolni szeretnénk, hogy a STEUés a STEM-tesztek inkább mérnek érzelmi intelligenciát, mint más kognitív képességet, illetve, hogy az EI-feladatok együttesen különálló faktort alkotnak, amely megkülönböztethető más kognitív képességektől