Obesitas és obezitológia Magyarországon

L

Alapellátás, alapellátók Magyarországon, 2018 = Primary care and providers in Hungary, 2018

Absztrakt: A kézirat a háziorvosi rendszer hazai bevezetése (1992) óta eltelt időszak főbb trendjeit és problémáit tekinti át. Részletezi és elemzi a humánerőforrás gondjait, a szakmai munka és a kompetencia problémáit, az alapellátási protokollok és a minőségbiztosítás hiányosságait, az adminisztratív terhelést, a finanszírozás helyzetét, a jogalkotást és a szakmapolitika formálását. Az alapellátásban jelenleg dolgozó orvosok szakképzettsége megfelelő. Munkaterhelésük a betegforgalom, a sok adminisztratív feladat és a lakosság alacsony egészségkultúrája miatt nagy. Bár az utóbbi években nőtt a finanszírozás, ennek összege még továbbra sem vonzó. A problémák megoldását az alapellátás prioritásként való kezelésében, már az orvosképzésben is megjelenő, vonzó életpályamodell kialakításában, a szakmai műhelymunkára épülő jogalkotásban, a koncepcionális tervezésben, a hatásvizsgálaton alapuló döntés-előkészítésben, a megfelelő minőségbiztosítási rendszer kiépítésében, a racionális szintre csökkentett adminisztrációban, a helyi igényeken alapuló új ellátási struktúrákban látja, igényelve az egyértelmű szakmapolitikai állásfoglalást és kommunikációt. A magasabb színvonalú alapellátás egyértelműen előnyösebb lenne az ország lakosságának. Orv Hetil. 2019; 160(24): 926–935. | Abstract: Trends and the main problems since the introduction of primary care (PC) system in Hungary (1992) were evaluated. Shortage of human resources, reduced professional competences, enormous administrative burden, and inappropriate health policy is described. There are no primary care guidelines and reliable quality indicators. Professional education of family physicians, working nowadays in the PC system, is appropriate. Their workload and the number of patients’ visit are high, mainly because of the low health literacy in the general population and due to the administrative requirements. Although financing has been increased in the previous years, it is less than desired. PC needs a priority in the healthcare system; providers need higher income and attractive professional carrier, more focus to PC in the undergraduate education. Legislations in PC should be based on conceptual planning and consensus of professional bodies. Decision making needs a previous evaluation of expected outcomes, quality insurance should be developed, appropriate performance payment, less and rational administrative tasks, new structures of PC provision should be implemented respecting the local needs, supported by a clear communication of policy makers. PC system at higher level could have more benefit for the population. Orv Hetil. 2019; 160(24): 926–935

Fájdalomcsillapítás a háziorvosi gyakorlatban

L

Vesebetegségek a háziorvosi gyakorlatban

L

Piaci viszonyok a foglalkozás-egészségügyben = Market Oriented Occupational Medicine

A szerzők áttekintik a foglalkozás-egészségügyi ellátás hazai történetét és jelenlegi helyzetét, elemzik kapcsolatát a munkaügyi szervezetekkel. A rendszerváltozást követő gazdasági átalakulásban a szocialista nagyüzemek helyét több, de kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozás vette át, így a munkáltatóknak már nincs saját üzemorvosuk, hanem szerződniük kell foglalkozás-egészségügyi ellátásra engedélyt kapott szolgáltatóval, aki viszont több cég munkavállalóit látja el. A nagyüzemekben korábban dolgozó üzemorvosok háziorvosi ellátást is nyújtanak és a szakvizsgát tett háziorvosok is beléptek az üzemorvosi piacra. Ennek a piacnak a felosztása néha etikátlan gazdasági versenyben történik, amit a nem kötelezően előírt tarifák és a kötelezően előírt, de csak részlegesen ellenőrzött szerződéskötés tesz lehetővé. A rendszer a hiányosságok javításával jobbá tehető, indokolatlannak tűnik felforgatása, baleset-biztosítási alapra helyezése, a szakmai feladatoknak az erre szakképesítéssel nem rendelkezőknek való átadása, nemzetközi kötelezettségek felrúgása, ahogyan ez egyes publicitást kapott elképzelésekből kiderült. A foglalkozás-egészségügyben folyó szakmai munka felügyeletét szükséges lenne ismét az egészségügy felügyelete alá vonni, a teljesen más elveken működő és más szempontokat figyelembe vevő gazdasági tárca helyett. The history and the recent state of occupational medicine in Hungary, and its relation with governmental labor organizations are analyzed. In the past 20 years, large “socialist” factories were replaced by smaller companies employing fewer workers. They have been forced to establish contract with occupational health providers. Many of them offer primary care services, whereas family physicians having a board examination in occupational medicine are allowed to work in this field as well. The market of occupational medicine is less regulated, and ethical rules are not always considered. Undercutting prices is a common practice. The recent system could be improved by some regulations which should be respected. There is no reason to make rough changes establishing a new market for profit oriented insurance companies, and to allow employees and employers to work without specification neglecting international agreements. Occupational medicine should be supervised again by the health authorities instead of economists who have quite different, short-term priorities

Magyar orvosok életmódja, egészségi állapota és demográfiai adatai 25 évvel a diplomaszerzés után = Morbidity, demography and life style of Hungarian medical doctors 25 years after graduation

Az egészségügyi dolgozók életmódját, egészségi állapotát, szociális körülményeit világszerte vizsgálják. A kelet-európai országokban kevés vizsgálat történt ebben a témakörben, és még kevesebbet publikáltak. Ez a tanulmány megpróbálja összehasonlítani az orvosok egészségi állapotát, a szakmai pálya jellemzőit és néhány szociológiai tényezőt 25 évvel a diplomaszerzés után. Az eredményeket nemek között és szakmai csoportok (alapellátási, manuális, nem manuális és diagnosztikus) között hasonlították össze. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1979-ben végzett 228 orvos válaszolt a kérdőívben megadott kérdésekre. Több férfi választott manuális szakmát, míg a nők körében az alapellátási szakmák voltak népszerűbbek. A nők gyakrabban kényszerültek munkahelyük vagy szakterületük módosítására, mint a férfiak. A férfi orvosok átlagos gyerekszáma 2,26, míg a nőké 1,87 volt. A legnagyobb testsúlynövekedést az alapellátási szakmát választó férfiak és a nem manuális szakmát űző női orvosok körében regisztrálták. A magas vérnyomás és a rendszeres szűrővizsgálatok elhanyagolása gyakoribb volt a férfiak körében, akik nem mindig voltak megfelelően kezelve. A fizikai aktivitás és a sportra fordított idő jelentősen csökkent a végzés után, és a kedvelt sportok is gyakran mások voltak. A női orvosok fontosabbnak tartották a rendszeres testedzést. A dohányzás főleg a manuális szakmát űző férfiak és az alapellátásban dolgozó nők körében volt gyakoribb. A manuális szakmában dolgozók és a nem manuális szakmájú nők gyakrabban fogyasztottak alkoholt. Ha betegek voltak, a férfiak megbízhatóbban követték a kezelőorvos tanácsait. Az orvosok saját egészségi állapotukat jobbnak ítélték, mint hasonló korú betegeikét. Idegen nyelveket a férfiak nagyobb arányban beszéltek. Az évfolyamból a válaszadók 10%-a szerzett tudományos fokozatot. | The health status and social circumstances of medical professionals have been studied worldwide. However, there are only a few published studies pertaining to these topics in the countries of the former Eastern block. The present paper aimed at charting the state of health, the medical career path and some sociological factors of Hungarian medical doctors who graduated in 1979. The results were analysed for differences between genders and professional speciality groups (primary, surgical, non-surgical, and diagnostic), respectively. Materials and method: Two-hundred and twenty-eight doctors who graduated in 1979 at Semmelweis Medical University in Budapest, Hungary, were asked to fill out a questionnaire on these topics. Results: More men were in surgical professions, whereas a larger proportion of women became primary specialists. Women had to modify their specialty or place of work more often than men. The average number of children was 2.26 for men and 1.87 for women. The highest increases in body weight were registered in primary specialist men and non-surgical women. Hypertension and failure to attend regular screenings were more common in males and they were not always treated properly. Physical exercise, typically sports, were reduced after graduation, furthermore the preferred types of activity also changed after graduation. Female physicians considered regular exercise more important. Smokers were mainly amongst surgical specialist men and women working in primary care. Surgical professionals and women in non-surgical specialities consumed more alcoholic beverages. As patients, male physicians followed medical advice more faithfully. Doctors judged their own health status to be better than that of their patients. The knowledge of foreign languages was higher in men. Ten percent of physicians received a postgraduate degree in research