Ivararány manipuláció madaraknál = Sex ratio adjustment in birds

Számos vizsgálat szerint az utódok ivararánya függ a szülői és környezeti minőségtől. A szülői viselkedés szerepét azonban még nem vizsgálták. Kimutattuk, hogy az agresszívabb örvös légykapó apáknak több tojó utóda van. Ezt magyarázhatja azon eredményünk, ami szerint a hím fiókák ugyan nagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek, de rossz körülmények között rosszabbul fejlődnek, mint tojó testvéreik. Kimutattuk azt is, hogy bár az utódok ivararánya függ az aktuális körülményektől, vannak tojók, melyek egész életük során inkább hím, mások inkább tojó utódokat hoznak létre. A nagyobb tojók inkább hím utódokat produkálnak. Kék cinegéken végzett vizsgálataink eredményei szerint ennél a fajnál a hímek színezeti bélyegei és a tojók kora korrelál az utódok ivararányával. Továbbá kimutattuk, hogy a költéskezdés ivararányra gyakorolt hatása függ a környezeti körülményektől, ami arra utal, hogy a korábban megfigyelt populációs különbségek adaptívak is lehetnek. Kutatásaink alapján a kortikoszteron önállóan nem szabályozza az utódok ivararányát, ugyanakkor szintje összefügg a hímek és tojók morfológiai tulajdonságaival a fiókanevelés alatt. Kimutattuk, hogy az összefüggések egy részét a szülői minőségtől függő etetési aktivitás magyarázhatja. Végül, eredményeink szerint, a viselkedési bélyegekre történő szelekció hatására az egyedek nyugalmi kortikoszteronszintjében is különbségek alakulhatnak ki, a stressz-indukált szintek azonban függetlenek voltak a viselkedési tulajdonságoktól. | Several studies had found correlations between brood sex ratio and measures of parental or environmental quality. However, none of these studies had investigated the relationship between behavioural traits and sex ratio. We showed that more aggressive male collared flycatchers have more female offspring. This relationship may be explained by our results showing that male nestlings develop slower under poor conditions even though they have a faster growth potential under good conditions. We also showed that though females seem to vary their broods’ sex ratio according to the current conditions, this sex ratio is constrained by intrinsic female quality. For example larger females produce more male offspring. In blue tits, we showed that male colour traits and female age correlated with brood sex ratio. Furthermore, we found that the seasonal shift in sex ratio depends on environmental quality, suggesting that differences in patterns of sex ratio between populations can be adaptive. Our result do not support the hypothesis that brood sex ratio is determined by corticosterone per se, however corticosterone levels correlated with male and female morphology during chick rearing. We showed that some of these correlations can be explained by parental quality dependent feeding effort. Finally, we found that selection for behavioural traits may lead to differences in baseline corticosterone levels, however, stress-induced levels proved to be independent of behavioural traits

Dynamics of multiple sexual signals in relation to climatic conditions

Question: Can trait-specific phenotypic plasticity in response to annual environmental variation lead to changes in the strength of sexual selection through the relative expression of sexual ornaments at the population level? Data description: We recorded breeding dates and the sizes of white forehead and wing patches of male collared flycatchers (Ficedula albicollis) from 1998 to 2005 in a nestboxbreeding population in the Pilis Mountains, Hungary. As environmental predictors, we used the North Atlantic Oscillation (NAO) index and local weather data, classified as direct or indirect effects relative to the moult of the given ornament. Search method: First, we used general linear mixed models to assess environmental effects on the within-individual changes and absolute yearly sizes of forehead and wing patches. We then used similar models to determine whether the relative sizes of the two plumage traits at the population level varied among years. Finally, we used multiple regressions to establish if the relative yearly expression of an ornament affected standardized sexual selection gradients on this ornament in the given year. Conclusions: Within-individual changes in forehead and wing patch size were predicted by the climate of their moulting season (winter and summer, respectively). There was also an indirect effect of previous winter climate on changes in wing patch size. Environmental effects on the absolute expression of ornaments at the population level followed the within-individual patterns. The relative population-level expression of forehead and wing patches fluctuated significantly among years. Sexual selection on a given ornament increased with its relative expression in that year

Sex ratio adjustment in birds

Számos madárfajnál kimutatták, hogy a fészekaljak ivararánya nem véletlenszerű, hanem a szülői vagy környezeti tulajdonságok függvényében változik. Az ivararány manipuláció néven ismert jelenség magyarázatára számos elméletet dolgoztak ki. Ezek szerint az ivararány manipuláció azokban az esetekben alakulhat ki az evolúció során, amikor a hím és tojó utódok túlélése, várható szaporodási sikere vagy felnevelési költsége eltér. Bár számos korrelatív és néhány kísérletes vizsgálat is támogatja ezeket a hipotéziseket, az ivararány manipuláció máig vitatott jelenség. Ennek oka, hogy sok esetben a várakozásokkal ellentétben nem sikerült ivararány manipulációt kimutatni, továbbá, hogy az eredmények gyakran különböznek egy faj különböző populációi, vagy a különböző vizsgálati évek között. Cikkünkben részletesen tárgyaljuk az ivararány manipulációt magyarázó elméleteket és a jelenség kimutatásával kapcsolatos problémákat, illetve kitérünk a jelenség természetvédelmi jelentőségére is

Az anyák és az újszülöttek megmentője, akire mindig büszkék leszünk: Semmelweis Ignác (1818–1865). Aki legyőzte a kórt, de nem győzte meg a kort, az orvostudományok és a sebészet doktora, szülészmester, a Pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen az elméleti és gyakorlati szülészet nyilvános, rendes tanára = The savior of mothers and newborns, whom we shall always be proud of: Ignác Semmelweis (1818–1865). One who defeated the disease, yet could not convince the people, Doctor of Medical Sciences and Surgery, Master of Obstetrics, Professor of Theoretical and Practical Obstetrics at the Pest Royal Hungarian University of Sciences

Absztrakt: Semmelweis kitartó kutatómunkája, a klinikai statisztikai adatok tudományos igényű analízise, az állatkísérletei meghozták gyümölcsüket, a rettegett gyermekágyi láz okának felismerését és megelőzési lehetőségét. „Nemcsak a gyermekágyi láz igazi okát fedezte fel, hanem megalkotta és bevezette a szülészeti gyakorlatban az antiszeptikus profilaxist, de ugyanakkor lerakta a mai sebészet alapját, az asepsist is, amelynek elve és gyakorlata így a gyermekágyi láz kóroktanának felfedezéséből alakult ki és Semmelweis zseniális elgondolásában gyökerezik. A bakteriológia felfedezései, Lister, Pasteur és Koch műve csak tudományos bizonyítékát adták Semmelweis intuitív megállapításainak.” Semmelweis a klinikai kórélettani kutatások úttörője, akinek a kortársai támadásaitól elszenvedett, sokszor félreértéseken alapuló keserűségek jóvátételeként az utókor megadta és megadja a kijáró, méltó tiszteletet. Az anyák és csecsemők megmentője nemzetünk egyik büszkesége, mindnyájunk példaképe, akinek nemcsak hazánkban, de az egész világon elismerik munkásságát. Rövid, tragikus, de eredményes életének üzenete örök érvényű. Semmelweis Ignác alakját Chicagóban is megörökítették, a világ tizenkét leginnovatívabb orvosegészségügyi szakemberei között, Louis Pasteur és Wilhelm Conrad Röntgen szobrainak társaságában. Az utóbbi időben, különösen az angolszász területen új kifejezés, a „Semmelweis-reflex” jelent meg és kezdett terjedni. Ez nem orvosi jelenséget ír le, hanem annak kifejezője, amikor a szakemberek vagy a társadalom jelentős felismeréseket, felfedezéseket, tényeket automatikusan, vizsgálat és indoklás nélkül, szinte reflexszerűen elutasít. A jelenség ma sem ritka! Orv Hetil. 2018; 159(26): 1041–1054. | Abstract: Semmelweis finally achieved results from his persistent research work. Those being the scientific analysis of clinical statistical data and his animal experiments, which recognized the dreadful disease of puerperal fever and its prevention. “He not only discovered the real cause of puerperal fever but he also created antiseptic prophylaxis, which he introduced in obstetrics and laid the foundations of modern surgery (asepsis). The theory and practice of asepsis stemmed from the discovery of the etiology of puerperal fever and therefore originating from the genius idea of Semmelweis. The discoveries of bacteriology by Lister, Pasteur and Koch only provided a scientific proof of the intuitive statements of Semmelweis.” Semmelweis was a pioneer of clinical etiological research whose findings were aggressively disapproved by his colleagues due to earlier medical misunderstandings. Semmelweis is given due respect by posterity as a remuneration, to all the bitterness that he had suffered throughout his life. Semmelweis is considered the savior of mothers and infants. The Hungarian nation is very proud of him as he is one of our models whose oeuvre is acknowledged not only in Hungary but throughout the world. The message of his short, tragic yet effective life is eternal. The figure of Ignác Semmelweis is depicted as a statue and is placed in Chicago among the statues of the most innovative doctors and health care professionals of the world. The statue of Semmelweis is next to the statues of Louis Pasteur and Wilhelm Conrad Röntgen. “Semmelweis reflex” is a new expression which appeared and spread in English speaking countries. The word does not relate to a medical phenomenon but describes a social phenomenon when experts or the whole society automatically rejects discoveries and new recognitions without examination or justification. This phenomenon frequently occurs, even in our times. Orv Hetil. 2018; 159(26): 1041–1054

Cardiopulmonary and hemodynamic changes in complement activation-related pseudoallergy

Complement activation-related pseudoallergy (CARPA) is a frequent side effect of intravenous therapies with nanoparticle-containing drugs and biologicals that are recognized by the immune system as foreign. It is an acute infusion reaction dominated by cutaneous and hemodynamic changes, most significantly a cardiopulmonary distress involving major pulmonary hypertension, systemic hypotension and arrhythmias. Because CARPA is unpredictable by conventional allergy tests and it may be life threatening, it can represent a major barrier to the safe therapeutic application of many modern medicines, including liposomal drugs and monoclonal antibodies. This review summarizes and updates the facts and opens questions regarding this phenomenon, with particular focus on its porcine model