Az elektromágneses túlérzékenység jelensége az empirikus eredmények tükrében = Electromagnetic hypersensitivity in the light of empirical results

Az elektromágneses túlérzékenység (electromagnetic hypersensitivity — EHS) a modern korral együtt járó egészségi problémák egyik tipikus képviselője, lényegében a működő elektromos eszközök és berendezések közelében észlelt kellemetlen közérzetet és nem-specifikus tüneteket takarja. Jelen narratív összefoglaló áttekinti a jelenség definiálásával, diagnózisával és terápiájával kapcsolatos legfontosabb problémákat, a különféle magyarázó elméleteket, valamint az azokat alátámasztó empirikus eredményeket. A leginkább elfogadott megközelítés szerint az EHS esetében az idiopátiás környezeti intolerancia (idiopathic environmental intolerance — IEI) egyik válfajáról van szó, ahol az ok-okozati viszonyok még nem világosak. Bár az elektromágneses terek és sugárzások közvetlen hatása („toxikogén” megközelítés) sem kizárható, a legtöbb bizonyíték a „pszichogén” eredet mellett szól. A tünetek ál-expozícióval is kiválthatók, a betegekre fokozott szomatizációs és szomatoszenzoros amplifikációs hajlam jellemző, ezért a jelenséget sokan a nocebo-hatással kapcsolják össze. Összességében elmondható az, hogy egy tipikusan multikauzális, csak biopszichoszociális megközelítésben megragadható és kezelhető problémáról van szó. | The term “electromagnetic hypersensitivity” (EHS) refers to a typical representative of the health problems associated with the modern era. People with EHS experience unpleasant non-specific symptoms and aversive mood states in the proximity of functioning electric devices and machines. This narrative review summarizes the most important issues in the definition, diagnosis and therapy of the phenomenon as well as the supporting empirical results of the various explanation attempts about the background mechanisms. According to the most accepted approach, EHS represents a special type of the idiopathic environmental intolerance (IEI) where causality is yet to be explored. Although direct biological effects of the electromagnetic field and radiation (often mentioned as “toxicogenic theory”) cannot be excluded, the majority of the empirical evidences favour the “psychogenic” origin of the complaints. Symptoms can also be evoked by sham exposure, and sufferers are prone to somatization and somatosensory amplification, therefore EHS is often regarded as a nocebo-like phenomenon. Accordingly, the EHS represents a multicausal disturbance that can be explained and treated using the biopsychosocial approach

Az elektromágneses túlérzékenység jelensége az empirikus eredmények tükrében = Electromagnetic hypersensitivity in the light of empirical results

Az elektromágneses túlérzékenység (electromagnetic hypersensitivity — EHS) a modern korral együtt járó egészségi problémák egyik tipikus képviselője, lényegében a működő elektromos eszközök és berendezések közelében észlelt kellemetlen közérzetet és nem-specifikus tüneteket takarja. Jelen narratív összefoglaló áttekinti a jelenség definiálásával, diagnózisával és terápiájával kapcsolatos legfontosabb problémákat, a különféle magyarázó elméleteket, valamint az azokat alátámasztó empirikus eredményeket. A leginkább elfogadott megközelítés szerint az EHS esetében az idiopátiás környezeti intolerancia (idiopathic environmental intolerance — IEI) egyik válfajáról van szó, ahol az ok-okozati viszonyok még nem világosak. Bár az elektromágneses terek és sugárzások közvetlen hatása („toxikogén” megközelítés) sem kizárható, a legtöbb bizonyíték a „pszichogén” eredet mellett szól. A tünetek ál-expozícióval is kiválthatók, a betegekre fokozott szomatizációs és szomatoszenzoros amplifikációs hajlam jellemző, ezért a jelenséget sokan a nocebo-hatással kapcsolják össze. Összességében elmondható az, hogy egy tipikusan multikauzális, csak biopszichoszociális megközelítésben megragadható és kezelhető problémáról van szó. | The term “electromagnetic hypersensitivity” (EHS) refers to a typical representative of the health problems associated with the modern era. People with EHS experience unpleasant non-specific symptoms and aversive mood states in the proximity of functioning electric devices and machines. This narrative review summarizes the most important issues in the definition, diagnosis and therapy of the phenomenon as well as the supporting empirical results of the various explanation attempts about the background mechanisms. According to the most accepted approach, EHS represents a special type of the idiopathic environmental intolerance (IEI) where causality is yet to be explored. Although direct biological effects of the electromagnetic field and radiation (often mentioned as “toxicogenic theory”) cannot be excluded, the majority of the empirical evidences favour the “psychogenic” origin of the complaints. Symptoms can also be evoked by sham exposure, and sufferers are prone to somatization and somatosensory amplification, therefore EHS is often regarded as a nocebo-like phenomenon. Accordingly, the EHS represents a multicausal disturbance that can be explained and treated using the biopsychosocial approach

Somatosensory amplification and absorption contribute to electrosensitivity

Background: Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) is a self-reported condition where non-specific symptoms are attributed to weak non-ionizing electromagnetic fields. Despite its expanding prevalence, there is no generally accepted diagnostic procedure or definition to identify patients with this condition, thus studies usually apply only one question as inclusion criterion. The aim of our study was to demonstrate the heterogeneity of a self-reported IEI-EMF group and to identify further self-report questions that could be applied as inclusion criteria. Method: Cross-sectional on-line survey study was carried out with 473 participants (76.3% women; age: 35.03 ± 13.24 yrs). Self-diagnosed IEI-EMF (as assessed with a yes-or-no question), frequency of EMF-related symptom and severity of the condition were assessed, as well as somatic symptom distress (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Severity Scale, PHQ-15). Results: 72 (15.2%) individuals labelled themselves as IEI-EMF, however only 61% of them remained in the IEI-EMF group after the use of three inclusion criteria instead of one. 21% of the individuals labelling themselves as IEI-EMF reported neither symptoms nor any negative impact on their daily life. Conclusion: A minimum of two questions appear to be necessary as inclusion criteria for IEI-EMF in empirical research. Instead of the widely used yes-or-no question on accepting the IEI-EMF label, occurrence of symptoms attributed to EMF on a regular basis and at least a slight negative impact on daily life are required. Electromagnetic hypersensitivity (IEI-EMF) is often assessed by one yes-or-no self-report question. This practice is inappropriate from a conceptual and methodological point of view. At least two questions, assessing frequency of symptoms and their impact, are needed

One Single Question Is not Sufficient to Identify Individuals With Electromagnetic Hypersensitivity

Background: Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) is a self-reported condition where non-specific symptoms are attributed to weak non-ionizing electromagnetic fields. Despite its expanding prevalence, there is no generally accepted diagnostic procedure or definition to identify patients with this condition, thus studies usually apply only one question as inclusion criterion. The aim of our study was to demonstrate the heterogeneity of a self-reported IEI-EMF group and to identify further self-report questions that could be applied as inclusion criteria. Method: Cross-sectional on-line survey study was carried out with 473 participants (76.3% women; age: 35.03 ± 13.24 yrs). Self-diagnosed IEI-EMF (as assessed with a yes-or-no question), frequency of EMF-related symptom and severity of the condition were assessed, as well as somatic symptom distress (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Severity Scale, PHQ-15). Results: 72 (15.2%) individuals labelled themselves as IEI-EMF, however only 61% of them remained in the IEI-EMF group after the use of three inclusion criteria instead of one. 21% of the individuals labelling themselves as IEI-EMF reported neither symptoms nor any negative impact on their daily life. Conclusion: A minimum of two questions appear to be necessary as inclusion criteria for IEI-EMF in empirical research. Instead of the widely used yes-or-no question on accepting the IEI-EMF label, occurrence of symptoms attributed to EMF on a regular basis and at least a slight negative impact on daily life are required. Electromagnetic hypersensitivity (IEI-EMF) is often assessed by one yes-or-no self-report question. This practice is inappropriate from a conceptual and methodological point of view. At least two questions, assessing frequency of symptoms and their impact, are needed

Az interocepció sötét oldala. A rejtélyes orvosilag megmagyarázatlan tünetek, funkcionális szomatikus szindrómák és idiopátiás környezeti intoleranciák

A tágabb értelemben vett interocepciót, vagyis a testből származó információk tudatos és nem tudatos feldolgozását vizsgáló kutatások az utóbbi 10-15 évben új lendületet kaptak. Új, a korábbi ismereteket átformáló neuroanatómiai felfedezések születtek, és új elméletek kerültek kidolgozásra. Emellett a jelenségkört az eddiginél szélesebb kontextusba helyezték, és kapcsolatba hozták az egészséges és patológiás működés számos vonatkozásával. A jelen kötet célja az interocepciókutatás fontosabb területeinek áttekintése, a biológiai háttértől kezdve az interocepció különféle dimenzióin és modalitásain, valamint a méréssel kapcsolatos módszertani problémákon keresztül a pozitív és patológiás vonatkozásokig. Reményeink szerint sikerült átfogó képet adni az interocepció tudományos vizsgálatának már megválaszolt és a még megválaszolásra váró kérdéseiről. A kötet Dr. Bárdos György professor emeritusi kinevezésének alkalmából született, jórészt az ELTE PPK Ádám György Pszichofiziológiai Kutatócsoportja tagjainak közreműködésével. A szerzők ezzel is szeretnék kifejezni tiszteletüket Bárdos professzor csaknem 50 éves oktatói és kutatói munkássága iránt, amely szorosan kapcsolódik mind az ELTE-hez, mind pedig az Ádám György professzor nevével fémjelzett hazai interocepciókutatáshoz

Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége a szakemberek szemszögéből

Kétrészes narratív összefoglalónkban áttekintést nyújtunk az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intoleranciával (IEI-EMF, más néven elektromágneses túlérzékenységgel) kapcsolatos tudományos eredményekről, a kutatások jelenlegi állásáról. Az elektromágneses túlérzékenység olyan állapotot jelent, amely során az érintett személy tüneteket tapasztal az elektromos eszközök közelében vagy azok használatakor, és tüneteit az elektromágneses expozíciónak tulajdonítja. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi álláspontja szerint az IEI-EMF nem diagnosztikus kategória, megállapításához jelenleg sem orvosi teszt, sem valid protokoll nem áll rendelkezésre. Jellemző az állapotra a nagyfokú distressz, gyakran vezet szociális izolációhoz, valamint a munkaképesség elvesztéséhez. Gyakoriak a különböző komorbid mentális zavarok, mint a szorongás, depresszió, szomatizáció. Az elektromágneses túlérzékenység etiológiájával kapcsolatos elméletek két fő irányvonalat képviselnek: míg a biofizikai megközelítés szerint a tüneteket elektromágneses mezők által aktivált fiziológiai folyamatok idézik elő, addig a pszichogén elméletet propagáló szerzők a tünetképzés jelenségét pszichológiai folyamatokkal magyarázzák (például torzult figyelmi és attribúciós folyamatok, nocebohatás, asszociatív tanulás). Számos kutató hangsúlyozza azonban, hogy a jelenség teljes megértéséhez a két megközelítés integrálására és interdiszciplináris kutatócsoportok felállítására van szükség. Jelen írásunkban a jelenséggel kapcsolatos jellemzőket kutatói és orvosi szemszögből járjuk körül: az etiológiával kapcsolatos elméletek bemutatásán túl kitérünk a vizsgálati, módszertani nehézségekre, a definíciós és diagnosztikus problémákra és a terápiás lehetőségekre

Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége az érintettek szemszögéből

Kétrészes narratív összefoglalónkban áttekintést nyújtunk az elektromágneses tereknek tulaj- donított idiopátiás környezeti intoleranciával (IEI-EMF, más néven elektromágneses túlérzé- kenységgel) kapcsolatos tudományos eredményekről, a kutatások jelenlegi állásáról. Ta- nulmányunk első részében az IEI-EMF jellemzőit az érintett személyek szemszögéből tárgyaljuk. A közleményünkben foglaltak hasznosak lehetnek úgy az érintett személyek, mint az egészségügyi szakemberek számára. Az elektromágneses túlérzékenység olyan állapotot jelent, amely során az érintett személy tüneteket tapasztal az elektromos eszkö- zök közelében vagy azok használata során, és tüneteit az elektromágneses expozíciónak tulajdonítja. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi álláspontja szerint az elektromág- neses túlérzékenység nem diagnosztikus kategória, s mivel az elektromágneses kitettség és a tünetek közötti feltételezett kapcsolatot az eddigi kutatások eredményei nem igazol- ták, így a jelenséget az idiopátiás környezeti intoleranciák tágabb kategóriájába sorolták. Az állapot előfordulási gyakorisága jelentős variabilitást mutat az egyes országok között. A tünetek mind jellegükben, mind súlyosság és kronicitás tekintetében változatosak. Jel- lemzőek a nemspecifikus, általános panaszok, valamint a bőrtünetek. Az IEI-EMF állapo- ta gyakran együtt jár a fiziológiai és kognitív működés megváltozásával, továbbá egyéb szomatikus és mentális megbetegedések is kísérhetik. Jellemző a nagyfokú distressz és a csökkent szomatikus és mentális jóllét. Összefoglalónkban kitérünk az állapot prevalenciájára, a jellemző tünetekre és tünetattribúciós forrásokra, valamint a jelenséget kísérő demográfiai, fiziológiai és pszichológiai jellemzőkre. Ezután kitekintünk az orvos szakemberek elektromágneses túlérzékenységgel kapcsolatos hozzáállására, majd tanul- mányunkat a felmerülő etikai kérdésekkel és megfontolásokkal zárjuk

Modern health worries in patients with affective disorders. A pilot study

Background– Modern health worries (MHWs) are asso -ciated with various indicators of negative affect, conspiracy theories, and paranormal beliefs in healthy individuals. Purpose– The current pilot study aimed to assess MHWsand indicators of negative affect in patients with affectivedisorders (N = 66), as well as the possible associationsbetween MHWs and paranoid and schizophrenic tendencies. Results– Compared to somatic patients, psychiatricpatients showed higher levels of MHWs, somatosensoryamplification, health anxiety, and somatic symptoms.Medium level associations between MHWs and paranoid(r = 0.35, p < 0.01) and schizophrenic (r = 0.37, p < 0.01)tendencies were also revealed. Somatosensoryamplification (β= 0.452, p < 0.001) and paranoia (β=0.281, p < 0.01) significantly contributed to MHWs inmultiple linear regression analysis (R2= 0.323, p <0.001). Discussion– High (i.e. pathological) levels of negativeaffect can impact a number of related characteristics.Non-pathological paranoid tendencies might contributeto MHWs. The identification of paranoid tendenciesseems to be relevant for the treatment of psychiatricpatients exhibiting MHWs. Conclusion– Patients with affective disorders are charac-terized by higher levels of modern health worries, healthanxiety, and somatosensory amplification. Modern healthworries are associated with paranoid tendencies

An idiographic approach to Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) Part I. Environmental, psychosocial and clinical assessment of three individuals with severe IEI-EMF

IEI-EMF refers to an environmental illness whose primary feature is the occurrence of symptoms that are attributed to exposure to weak electromagnetic fields (EMFs). There is a growing evidence that this condition is characterized by marked individual differences thus a within-subject approach might add important information beyond the widely used nomothetic method. A mixed qualitative/quantitative idiographic protocol with a threefold diagnostic approach was tested with the participation of three individuals with severe IEI-EMF. In this qualitative paper, the environmental, psychosocial, and clinical aspects are presented and discussed (results of ecological momentary assessment are discussed in Part II of this study). For two participants, psychopathological factors appeared to be strongly related to the condition. Psychological assessment indicated a severe pre-psychotic state with paranoid tendencies, supplemented with a strong attentional focus on bodily sensations and health status. The psychological profile of the third individual showed no obvious pathology. Overall, the findings suggest that the condition might have uniformly been triggered by serious psychosocial stress for all participants. Substantial aetiological differences among participants with severe IEI-EMF were revealed. The substantial het-erogeneity in the psychological and psychopathological profiles associated with IEI-EMF warrants the use of idiographic multimodal assessments in order to better understand the different ways of aetiology and to facilitate person-taylored treatments