A mohácsi III. számú tömegsír új kutatása

A pécsi Janus Pannonius Múzeum külső partnerek bevonásával 2009-től felújította az 1526-os mohácsi csata régészeti kutatását (ld. Bertók et al. 2020, 107–118) azzal a céllal, hogy az ütközet 500. évfordulójára megvalósulhasson a sorsdöntő eseménysor helyszínének pontos azonosítása, eseménysorának rekonstrukciója, és a csatában elhunyt katonák végső nyughelyének tudományos vizsgálata. E kutatás reményeink szerint lehetővé teszi azt is, hogy a nemzeti emlékhely kibővítése után a magyar hazáért végső áldozatot hozó hősöket végső nyughelyükre helyezzék. Mindez jó alkalmat jelent arra, hogy összefoglaljuk a legfontosabb korábbi kutatásokat és a 2020–21-ben végzett régészeti feltárás eredményeit

New research of mass grave No. III at Mohács

In 2009, the Janus Pannonius Museum in Pécs renewed the archaeological research of the Battle of Mohács (1526) with outside partners (Bertók et al. 2020, 107–118). The goals of the initiative have been to identify the exact location of the historic clashes, reconstruct the chain of the related events, and conduct a scientific analysis of the final resting place of the soldiers who fell on the battlefield. We planned to complete the project by the upcoming 500th anniversary of the battle. In our hopes, this research has enabled an expansion of the current national memorial site where the remains of the heroes who sacrified their lives to protect their Hungarian homeland could finally be laid to rest. The project has provided us with a fitting opportunity to summarize previous work and present the findings of the archaeological excavations conducted in 2020–2021

Az eleséstől való félelem otthon élő idősek körében

Absztrakt: Bevezetés: Az eleséstől való félelem miatt az idősek visszafogják mindennapi tevékenységüket, ami az izomzat meggyengülésén és az egyensúly hanyatlásán keresztül ahhoz vezethet, hogy az idős emberek intézeti elhelyezésre szorulnak. Emiatt az eleséstől való félelem komoly probléma az idősek körében. Prevalenciáját, összefüggő tényezőit, valamint a megelőzés és a kezelés lehetőségeit egyre szélesebb körben vizsgálják a geriátriában. Célkitűzés: Leírni az eleséstől való félelem gyakoriságát és összefüggését demográfiai (életkor, nem), valamint egészségbeli (az idős életszakaszra jellemző krónikus betegségek, funkcionális mobilitás, korábbi elesés, gyógyszerszedés) tényezőkkel otthon élő idősek körében. Módszer: 200 személy vett részt a kutatásban. Az eleséstől való félelem fennállását a rövid Falls Efficacy Scale – International (FES-I) skálának a geriátriai szakirodalomban publikált határértéke alapján diagnosztizáltuk. Logisztikus regresszióval vizsgáltuk az összefüggéseket. Eredmények: Összesen 61 résztvevőnél volt kimutatható az eleséstől való kóros mértékű félelem. Mintánkban az eleséstől való félelem az életkorral, a krónikus betegségek számával és a hanyatló funkcionális mobilitással mutatott összefüggést. Következtetés: Az egyszerűen és gyorsan kitölthető, magyar nyelven is validált rövid FES-I kérdőívvel elsősorban a magasabb életkorú, több krónikus betegségben szenvedő időseket érdemes szűrni, hogy azonosítsuk azokat, akik további részletes kivizsgálásra, majd ennek eredménye alapján célzott beavatkozásra szorulnak. Orv Hetil. 2019; 160(5): 191–197. | Abstract: Introduction: Due to fear of falling, older people may restrict their activities, causing muscle weakness and impaired balance and, consequently, admission to an institute. Accordingly, fear of falling is a common and serious health problem among older individuals. The prevalence of the fear of falling and its associated factors as well as possible preventive and therapeutic methods have been widely investigated in geriatrics. Aim: The aim of our study was to describe the prevalence of the fear of falling and its associations with demographic (age, gender) and health factors (age-related chronic diseases, functional mobility, falling in the previous year, medications) among community-living older adults. Method: Two-hundred individuals participated in the study. The fear of falling was diagnosed based on the cut-off value of the short Falls Efficacy Scale – International (FES-I). Logistic regression analysis was used to assess associations. In total, 61 participants were diagnosed with fear of falling. Results: In our sample, the fear of falling was associated with age, the number of diseases and functional mobility. Conclusion: The short FES-I is simple, easy to fill-out and has a validated Hungarian version as well. By its use, people of higher age affected by multiple chronic illnesses are primarily worth of screening in order to identify those who are in need for further more detailed examinations and, if needed, more targeted interventions. Orv Hetil. 2019; 160(5): 191–197

Behavioural and psychological symptoms in neurocognitive disorders: Specific patterns in dementia subtypes

L

A Lewy-testes demencia klinikai és neuropatológiai jellemzői | Clinical and neuropathological characteristics of dementia with Lewy bodies

Absztrakt: A Lewy-testes demencia a második leggyakoribb neurodegeneratív demencia. A pontos diagnózisa gyakran csak neuropatológiai vizsgálattal lehetséges. A betegség fő morfológiai jellemzője a kóros α-szinukleinben gazdag Lewy-test és Lewy-neurit – csakúgy, mint a rokon kórkép Parkinson-kór és az ahhoz társuló demencia esetén. A patomechanizmus fontos tényezői a neurotranszmitter rendszerek zavara, a szinaptikus diszfunkció és az ubikvitin-proteaszóma rendszer elégtelen működése. Jellemző a kognitív teljesítmény fluktuációja, parkinsonizmus és vizuális hallucináció. Mivel gyakran nem típusos a klinikai kép és időbeni lefolyás, a képalkotó eljárások és biomarkerek elősegíthetik a korai felismerést. Noha hatékony oki terápia nincs, életminőséget javító kezelések lehetségesek. A klinikopatológiai vizsgálatok kiemelten fontosak a patomechanizmus jobb megértése, a pontos diagnózis és a hatékony terápia érdekében. Orv Hetil. 2017; 158(17): 643–652. | Abstract: Dementia with Lewy bodies (DLB) is the second most common neurodegenerative dementia. The accurate diagnosis is often possible only by neuropathological examination. The morphologic hallmarks are the presence of α-synuclein-rich Lewy bodies and Lewy neurites, identical to those seen in Parkinson’s disease (PD) and Parkinson’s disease dementia (PDD). Neurotransmitter deficits, synaptic and ubiquitin-proteasome system (UPS) dysfunction play major role in the pathomechanism. Characteristic symptoms are cognitive fluctuation, parkinsonism and visual hallucinations. Due to the often atypical clinical presentation novel imaging techniques and biomarkers could help the early diagnosis. Although curative treatment is not available, therapies can improve quality of life. Clinicopathological studies are important in exploring pathomechanisms, ensuring accurate diagnosis and identifying therapeutic targets. Orv Hetil. 2017; 158(17): 643–652

Metatranscriptomics captures dynamic shifts in mycorrhizal coordination in boreal forests

Carbon storage and cycling in boreal forests—the largest terrestrial carbon store—ismoderated by complex interactions between trees and soil microorganisms. However,existing methods limit our ability to predict how changes in environmental conditionswill alter these associations and the essential ecosystem services they provide. To addressthis, we developed a metatranscriptomic approach to analyze the impact of nutrientenrichment on Norway sprucefine roots and the community structure, function, andtree–microbe coordination of over 350 root-associated fungal species. In response toaltered nutrient status, host trees redefined their relationship with the fungal commu-nity by reducing sugar efflux carriers and enhancing defense processes. This resulted ina profound restructuring of the fungal community and a collapse in functional coordi-nation between the tree and the dominant Basidiomycete species, and an increase infunctional coordination with versatile Ascomycete species. As such, there was a func-tional  shift  in  community  dominance  from  Basidiomycetes  species,  with  importantroles in enzymatically cycling recalcitrant carbon, to Ascomycete species that have mela-nized cell walls that are highly resistant to degradation. These changes were accompa-nied  by  prominent  shifts  in  transcriptional  coordination  between  over  60  predictedfungal effectors, with more than 5,000 Norway spruce transcripts, providing mechanis-tic insight into the complex molecular dialogue coordinating host trees and their fungalpartners. The host–microbe dynamics captured by this study functionally inform howthese complex and  sensitive biological  relationships may mediate  the carbon  storagepotential of boreal soils under changing nutrient conditions