Jogszabályok hivatkozásainak automatikus felismerése és a belső hivatkozások struktúrája

A jogrendszert alkotó jogszabályok nem egymástól független létezők: hálózatot alkotnak – ebből és hierarchikus viszonyukból következően beszélhetünk rendszerről. Ebből következően a jogszabályokban sok hivatkozást találunk más jogszabályokra. De mivel a hivatkozás a másik szöveghely behívásával redundanciát kerül, nemcsak egy másik jogszabály szöveghelyére történő hivatkozásnak van értelme: az adott jogszabályon belül történő hivatkozás szintén gyakori. A jogszabályok automatikus logikai elemzésének aspektusait feltárni célzó kutatásunkban szükségessé vált a hivatkozások kezelése. Az automatikus hivatkozásfelismerés a logikai elemzés számára történő szövegelőkészítés mellett más, igen komoly gyakorlati jelentőséggel is bír

A kondicionálisok problémája jogszabályszövegekben

A jogszabályszövegek gépi feldolgozása során érdemes figyelembe venni a jogszabályok nyelvtechnológiai szempontból egyedi vonásait (a jogszabályok deontikus jellegét és kontextusérzéketlenségét, a szövegen belüli definíciók és a listás felsorolások gyakori jelenlétét), és ezek ismeretében kell felkészíteni a nyelvtanokat a gépi elemzés számára. A jogszabályokban kiemelt jelentsége van a kondicionalitás jelenségének, mert a jogszabályok alkalmazásának szükséges és elégséges feltételeit lehet velük kifejezni. Jelen tanulmányunkban ezért a kondicionális és retrokondicionális mondatok felismerésére alkalmas nyelvtant mutatjuk be

Elliptikus listák jogszabályszövegekben

Kutatásunk jogszabályszövegek gépi feldolgozására irányul. A jogszabályokat adatbázisba töltve tízezres korpuszt hoztunk létre, majd kidolgoztunk egy olyan algoritmust, amely – döntően reguláris kifejezések segítségével – képes a szerkezeti egységek azonosítására, típusba sorolására, a jogszabály szerkezeti struktúrájának feltárására, a grafoelliptikus felsorolások (Goody-listák) megtalálására és az ellipszisek feloldására. Az ilyen elliptikus listák jelentőségét jelzi, hogy a korpuszunk közel harmadát teszik ki. A jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabály megadja, hogy a Goody-listáknak négy típusa lehet, ezért megvizsgáltuk, hogy milyen nyelvi eszközök állnak rendelkezésre a típusok azonosításához. Azt találtuk, hogy a természetes nyelv felszíni szerkezetének elemzése könnyen hibás értelmezésekhez vezethet a tipizálás során. A problémás esetek helyes megoldásához deontikus és kijelentéslogikai eszközöket is igénybe vettünk, hogy – olykor a hétköznapi intuícióinkkal ellentétes – logikailag érvényes végeredményt kaphassunk. Kutatásunk tanulsága, hogy a jogszabályok elemzése során a nyelvtechnológiai eszközök mellett szükség van logikai apparátus használatára is