A nyelvkérdés és a latin újságírás paradoxonai a 18. század végén (összegző tanulmány)

Az Ephemerides Budenses szerkesztői koncepciója a 18. századvégi magyarországi nyelvi viták és a latin újságírás kontextusába

The Language Question and the Paradoxes of Latin Journalism in 18th Century Hungary

A 18. századi magyarországi latin újságírás vizsgálata a nyelvkérdés európai kontextusába

Adalékok egy „közlekedőedény” természetrajzához. Az Ephemerides Budenses és a közköltészet

Interneten is publikált tanulmány az Ephemerides Budenses közköltészeti vonatkozásairól

A nyelvkérdés és a latin újságírás paradoxonai a 18. század végén (esettanulmány)

Esettanulmány az Ephemerides Budenses szituáltságáról a 18. századi magyarországi latin nyelvű újságírás és a korabeli nyelv-választással kapcsolatos viták fényében

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

A kötet célja, hogy beemelje Schedius Lajos különböző kanonizációs folyamatok útvesztőiben feledésre ítélt életművét az irodalomtörténeti, illetve egyéb tudománytörténeti közelítések kurrens párbeszédébe. Mindenekelőtt megpróbálja feltárni és nyomon követni eme útvesztőket, majd kísérletet tesz arra, hogy az esztétikától a térképészetig terjeszkedő, igen szerteágazó szaktudományi irányú életművet egységes szempontrendszer és paradigma szemszögéből értelmezze. Bemutatja, hogy Schedius tudományos pályája milyen gyakorlatias, eszközszerű elemek alkalmazásával épült fel: az olvasó betekintést nyerhet e pálya szociológiai és vagyoni hátterébe, megismerheti annak pedagógiai vonatkozásait, Schedius folyóiratszervezői és szerkesztői programjait, színház- és társaságszervező tevékenységét. A kötet második fele azt mutatja be, hogy e gyakorlati tudományszervezői törekvések mögött milyen tudományszemlélet tételezhető. Azaz: hogyan írható le az a göttingeni paradigmából kiinduló, számos szaktudomány módszertanát integráló elméleti-módszertani folyamat, mely végül az esztétika szaktudományának horizontját univerzális embertudománnyá képes tágítani. Ezáltal remélhetőleg egyszersmind a Schedius-szövegeket hozzáférhetővé tévő Doctrina pulcri - Schedius Lajos János széptant írásai című szövegkiadás egyik lehetséges összefüggés-, valamint értelmezési rendszere is kibontakozik.Előszó, 7-8. Simulacrum simulacri, A portrékról, 9. „Néhány vonással lelkünkben maradt arcképét”, Toldy Ferenc, 9-37. „a német kultúrában gyökeredzve annak számtalan értékét közvetítette…”, Doromby Karola, 38-49. Kaleidoszkóp, 50-55. „A’ magyar evangyéliumi egyháznak félszázadon túl egyik legszebb dísze”, Székács József, 56-65. ...a szövegértelmezésig, 66-68. A tudomány mestersége: örökölt és örökített minták, 69. Személyes hagyomány, személyes presztízs, 69-95. A tudományos pálya pedagógiai aspektusai, 96-164. A tudományszervezés eszköztára: a sajtótól a társaságokig, 165-262. A tudomány művészete: Scientia Humanitatis, 263. A göttingeni paradigma, 263-272. A humanitas alakválatozatai a Schedius-életműben, 273-360. A humanitás tudománya: Principia Philocaliae, 361-414. Bibliográfia, 415. Kutatott levéltárak, 415. Schedius Lajos János idézett írásai, 416-421. Irodalom, 422-464. Idézett folyóiratok, periodikumok, 465-466

Ephemerides Budenses, magyar nyelvű regeszták

1790 - az Ephemerides Budenses Tertina Mihály által szerkesztett számainak magyar regesztái

Tomáš Hlobil, Geschmacksbildung im Nationalinteresse, vol. 2, Der Abschluss der frühen Prager Universitätsästhetik im mitteleuropäischen Kulturraum 1805–1848

24424

Teória és medialitás: A latinitás a magyarországi tudásáramlásban 1800 körül

Monográfia, mely a 18. század végi magyarországi kultúra neolatin vonatkozásait járja körül, elsősorban a tudásáramlás mintázatait vizsgálva