A költség alapú értékelés és a szabályozó ökoszisztéma szolgáltatások szerepe a belvizes területek vizes élőhellyé alakításában

Az Európai Víz Keretirányelv (VKI) első számú célja vizeink jó állapotának megőrzése és helyreállítása. Megvalósításával kontinentális léptékű tájrehabilitációs program vette kezdetét. Magyarország számára, ahol egymillió hektár belvízérzékeny szántóföld fekszik és a szántóföldi művelésben álló terület 40-45 %-a súlyosan aszályos zónában található, az agrárium és a természetvédelem szempontjából egyaránt történelmi jelentőségű a VKI célok megvalósítása. Az alábbiakban közölt vizsgálati eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a belvízérzékeny szántók többségén a gazdálkodás hosszú idősoron komoly veszteségekkel jár és csak közösségi finanszírozás mellett tartható fenn. Ebben a zónában az elmúlt 100 évből 32-ben a GDP, a GNI vagy az export 0,5-1 %-át meghaladó aszály- és belvízkárok érték a gazdálkodókat, de relatív vízhiány vagy víztöbblet következtében a szántóföldi kultúrák szinte minden évben károsodtak. Ezzel szemben a belvizes zóna táji adottságai miatt olyan potenciális természeti szolgáltatásokkal rendelkezik, melyek hasznából a földhasználók és a közösség egyaránt részesedni jogosultak. Ilyen szolgáltatás a belvizes területek víztározó kapacitása, melyek árvízvédelmi hasznosítása a Tiszavölgyben, az elkerülhetetlen árvízvédelmi beruházások kiváltásával, 530 500.- Ft/ha értékű szolgáltatást nyújthat

Developing an integrated land use planning system on reclaimed wetlands of the Hungarian Plain using economic valuation of ecosystem services

The establishment of a sustainable land use system is crucial in Hungary (SE Europe) where 30% of croplands lie on former floodplains, and 40–45% of arable lands are drought-prone. We calculated and compared the monetary value of the main wetland ecosystem services, the profitability of land use and the additional costs of grain producer system on land at risk from groundwater inundation on the Hungarian Plain. We show that orchards and forestry generate a much higher profitability in former wetlands than cropland farming. Using the replacement cost method, we prove that the reservoir capacity of restored wetlands with an ecologically optimal 0.5 m water depth could replace 2150 €ha−1 flood protection investment cost. The calculated costs of protecting land under the two highest groundwater risk categories between 1999–2005 was 37.2 €ha−1 y−1 and 14.9 €ha−1 y−1, respectively. Although the flood protection benefits of former wetlands may provide an appropriate value base for restoration per se, combined with the potential advantages of land use change from cropland to forest in former wetlands and the carbon sequestration benefit provide ‘win-win’ solutions for land users and institutional actors interested in flood prevention, environmental protection and climate mitigation

Dependence of the crop yields of maize, wheat, barley and rye on temperature and precipitation in Hungary

Temperature and precipitation are the most important meteorological variables influencing crop yields of cereals. In the paper we use and compare two procedures, namely Factor analysis with special transformation and multiple linear regression analysis with stepwise method in determining the influence of monthly mean temperatures and monthly precipitation amounts of April, May, June, July and August for determining the crop yields of maize, wheat, barley and lye. When comparing the results received on the two methods, those variables were retained that were concurrently significant for determining the crop yields for both cases. It is found that for maize yield the most important variables in decreasing order are August mean temperature with negative, as well as July and June precipitation amounts with positive association. For wheat yield, June and May mean temperatures, while for barley yield the same but in reverse order are the most important variables, all with negative relationship. Concerning rye yield, April precipitation amount with positive and June mean temperature with negative association are the decisive variables. Among the examined cereals, maize yield is the most sensitive to precipitation. The here-mentioned significant relationships may have a predictive power in projecting the actual crop yield

Changing patterns of soil water content and relationship with national wheat and maize production in Europe

The warming of the climate and shrinking freshwater resources pose serious challenges to European agriculture. Meeting these challenges demands a thorough knowledge of the major trends in soil moisture patterns across the continent over time. Charting the available soil water (ASW) content (m3 m-3) derived from the ERA5 Land dataset in grid cells of 0.1° × 0.1°, the highest values occurred in the Alpine, Baltic and West Balkan countries, as well as in North Western Europe. However, a major part of the Mediterranean and the Carpathian-Balkan regions and Eastern Europe recorded the driest soils over recent decades. The annual average ASW decreased over almost the entire continent from 1981 to 2007, but to the greatest degree in Eastern Europe, while Northern Europe suffered least of all. For the summer half of the year, the available water content of the top 28 cm soil significantly decreased in 45.5 % of European croplands, while only 1.0% showed a significant moisture increase. Summer half-year moisture declined across almost the entirety of Eastern Europe, threatening the reproductive stage of wheat and maize vegetation period. Soil water content had a significant positive impact on wheat yields in an estimated 64.3 % of European wheat fields, and a negative one in 5.7 %. In the case of maize yields the positive impact of ASW was present in an estimated 89.4 % of maize-growing areas, explaining an estimated 46–72 % of maize yield variances in the majority of top European maize-producing countries. In contrast to wheat, negative soil water content impact for maize in the continent was not observed. Significant ASW - wheat and ASW - maize yield relationships were found with decreasing summer half year ASW in 32.0 % and 35.2 % of European croplands, respectively. The coexistence of the crop yield dependence on soil moisture and the decrease in available soil water content pose a considerable threat to grain production stability over extensive regions of Eastern and Western Europe. These warning signs call for an effective intervention on behalf of soil water conservation in European croplands

Az európai gabonasakktábla. A gabonatermesztés klíma és modernizációvezérelt strukturális átalakulása

Dolgozatunkban az európai búza- és kukoricatermesztés legfontosabb mutatóit, valamint a termésátlagoknak a hőmérséklettel, a csapadékkal és a gazdasági növekedéssel fennálló statisztikai kapcsolatát térképeztük fel az elmúlt közel 50 évben. Ezek alapján két mélyreható területi átalakulást azonosítottunk. Az egyikben a kelet- és a közép-európai mezőgazdaság technológiai felzárkózása az európai gabonatermesztés súlypontját nyugatról keleti irányba húzta. A másik folyamat motorja a globális éghajlatváltozás volt, amely a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját az elmúlt évtizedekben északi irányba tolta. Elemzésünk rámutat arra, hogy a január–márciusi időszak felmelegedése szignifikáns mértékű pozitív hatást gyakorolt a búza termésátlagaira egy az Észak-Európa és a Balkán-félsziget között húzódó széles sávban. Becslésünk szerint ez a kedvező folyamat részben ellensúlyozhatta azt a negatív hatást, amelyet a növekvő május–júliusi hőmérsékletnövekedés gyakorolhatott itt a búza termésátlagaira. A feltárt folyamatok eredőjeként az európai gabonasakktábla északkeleti szektora tűnik az átalakulások első számú nyertesének, ahol a gabonatermesztés alacsony klímaérzékenysége kiemelkedő gazdasági növekedési rátákkal összekapcsolódva a kontinens legmagasabb termésátlag-növekedési mutatóit eredményezte. Az átalakulás másik eredménye a keleteurópai gabonadömping. Az újdonságnak tűnő jelenség valójában egy nagyjából háromezer éve hosszabb-rövidebb szünetekkel fennálló rendszer helyreállására utal. A struktúra két pillérét a Fekete-tenger mellékén megtermelt élelmiszer-felesleg és a mediterráneum keresleti piaca jelentik

Coupled Hydro-Climatic Signals in the Radial Growth of Oaks Benefitting from Groundwater Availability

Lowland forests benefiting from groundwater availability are important ecosystems in Central Europe, both from ecological and economic perspectives. Besides a great reduction in their extent in the historical times and further shifts in the land use and water management regimes intensified during the industrial era, continuing changes in the groundwater and overall hydro-climatic conditions can pose significant challenges to them. Although tree-ring analyses serve as widely used tools to assess the climatic impact on tree growth and vitality, few studies have attempted to investigate the effects of subsurface hydrology on interannual fluctuations in xylem production. In this study, we compared the tree-ring width series of pedunculate oak (Quercus robur L.) from a forested area in southwestern Hungary with the time series of monthly groundwater depth and climatic variables over the period of 1920–2017 with a specific focus on 1961–2017. The radial growth of the studied trees showed the strongest relationship with late winter and early spring groundwater and drought conditions preceding the growing season, differing from the commonly reported climatic signals marked by early summer meteorological conditions of the vegetation season. The results suggest that the groundwater recharge during the dormant period preceding the vegetation season and the groundwater levels in early spring were among the key limiting factors on tree growth in the study area. In the growing years starting with a sufficiently high groundwater table, even scarce summer precipitation did not seem to limit radial growth drastically. However, unfavorable shifts in climatic conditions during the past few decades and the associated uncertainties in the future groundwater regime imply that additional active measures aimed at maintaining and restoring groundwater conditions may well be highly beneficial for sustaining groundwater-dependent forest ecosystems and their productivity

Kutatási füzetek 17.

Szerkesztők: Bene Krisztián; Sarlós István; Vitári Zsolt | További szerzők: Bálizs Beáta; Bene Adrián; Bene Krisztián; Bótor Tímea; Deák Máté; Gazdag László; Gergely Mariann; Horváth István; Huszár Mihály; Kajári Gabriella; Kovács Adrienn; Marton Melinda; Németh Nikoletta; Pinke Zsolt; Rausch Petra; Sarlós István; Takács Gyula | Cím: Kutatási füzetek 17. | Megjelenési adatok: PTE BTK, Pécs, 2011. | ISSN: 1416-0986 | ISBN: 978-963-642-347-6 | Megjegyzés: A Kutatási Füzetek a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának kiadványsorozata. Az MTA–PTE Magyarország.(1) Bálizs Beáta: A huszadik század magyar színkutatói – nyelvészek 13-34 | (2) Bene Adrián: Elidegenedés és osztályharcelmélet Sartre marxizmusában 35-52 | (3) Bene Krisztián: A Waffen–SS francia önkéntesei az 1944-es galíciai harcokban 53-75 | (4) Bótor Tímea: A hatalom gyakorlása a moszkvai nagyfejedelmek végrendeleteinek tükrében (1336–1462) 77-93 | (5) Deák Máté: Gambia – a németek afrikai ugródeszkája Latin–Amerika légtere felé az 1930-as években 95-114 | (6) Gazdag László: A progresszió Herczeg-képe 115-138 | (7) Gergely Mariann: Hatékony volt-e a brüsszeli terápia? - Az 1920. évi Brüsszeli Nemzetközi Pénzügyi Konferencia javaslatainak eredményessége két év távlatából 139-161 | (8) Horváth István: A népi építészet átalakulása a 20. század második felében – Egy dunántúli példa 163-183 | (9) Huszár Mihály: „A forradalmat nem jól hajtották végre…” - Pjotr Sztruve útkeresései a marxizmus és a szélsőjobb között 185-205 | (10) Kajári Gabriella: Tradíció, innováció és önreflexió a gyimesi rózsafüzér-társulatok életében 207-230 | (11) Kovács Adrienn: A római katolikus vallás szerepének és súlyának változása a 18. századi Fejér megyében 231-250 | (12) Marton Melinda: A tata–remeteségi ménes története (1852–1918) 251-268 | (13) Németh Nikoletta: Egy konzervatív államférfi életútja - Báró Sennyey Pál 269-287 | (14) Pinke Zsolt: Adatok a növényborítás rekonstrukciójához az Árpád-kori Hortobágy–Sárréten 289-312 | (15) Rausch Petra: A szatmári bányavidék története (1599–1601) - A kamarai igazgatás és a bérleti rendszer között 313-332 | (16) Sarlós István: A bajai kikötő bővítése a két világháború között 333-350 | (17) Takács Gyula: A magyar Vörös Hadsereg honvédelmi harca 1919-ben 351-37

Value transfer in economic valuation of ecosystem services – Some methodological challenges

The economic valuation of ESs is intended to assist decision-making processes, by assessing the value of the ESs in monetary terms. However, scientific debate about the ethical and methodological issues related to economic valuation of ESs is still ongoing. In this commentary, we would like to raise some of the methodological issues in detail and also refer to the ethical aspects of economic valuation. Primary data for the economic valuation of ESs is frequently unavailable, and conducting primary valuations is too costly and time consuming, therefore, the results of other studies are used for value estimates via benefit or value transfer. If input data are lacking on regional scale, the global estimates may seem easy to use, and especially because they offer unit values for a wide range of biomes and services. However, global unit value estimates, which are standardised mean unit values based on individual case studies, are unsuitable for transfer to local or regional scales. Another area where primary data is frequently imperfect and the valuations demand interdisciplinary collaboration is the production boundary or human added value in general. A widely debated question is the high value estimates of provisioning services in many assessments, especially for food from intensive crop farming, which have had multiple human inputs (e.g. human labour, fertilisers, pesticides, machinery and other technologies). As a result, some studies assign considerably greater ecosystem service value to the food production on croplands than, for example, extensive grasslands or forests, and therefore to a much lesser degree is indicated the contribution of nature in the provision of these services. It should be noted that the whole ES approach and the economic valuation of ESs are, as manifestations of anthropocentrism, highly controversial in the eyes of many scholars with different professional backgrounds, many with a great commitment to nature. Yet the economic valuation of ESs may nonetheless prove to be reasonable in certain circumstances, if the methodological recommendations are followed carefully and the limitations on the results and their use are also addressed. All these aspects need to be handled with care and conscientiousness, and especially with regard to the responsibility of the researcher and the messages that they want to convey