19 research outputs found

    Seroprevalence of bovine viral diarrhoea virus in Hungary — situation before launching an eradication campaign

    Get PDF
    Bovine viral diarrhoea (BVD) is a viral disease appearing in various forms and causing high economic losses in the cattle stocks of Hungary. The aim of the present study was to determine the prevalence of bovine viral diarrhoea virus (BVDV) in Hungary through a monitoring survey carried out on samples collected in cattle-keeping units throughout the country. Since no such survey had been carried out in Hungary during the last thirty years, our study may serve as a basis for later monitoring investigations aimed at following the progress of an expected eradication campaign of BVD. The tests were carried out using an ELISA method, on a total of 1200 blood samples submitted from 54 cattle herds. The herds had not been vaccinated against BVDV before the sampling. Out of the 1200 samples, 521 proved to be positive (43.4%), 40 gave doubtful result (3.3%) and 639 were negative (53.3%). In some stocks the samples were collected from cows having completed several lactation periods, and therefore the seronegativity indicates the BVDV-free status of the given stock. Moreover, among the positive herds we found a few where the seropositivity rate was rather low (< 5%). According to the results of the survey, a rather high portion (about one third) of the cattle-keeping units of Hungary can be regarded as BVDV free, which ratio is much higher than had been expected on the basis of surveys carried out on a lower number of samples and in smaller regions of the country. Hence, the chances of an eradication campaign launched in the near future, or carried out parallel to the IBR eradication programme, are better than previously expected

    Detection of a putative novel adenovirus by PCR amplification, sequencing and phylogenetic characterisation of two gene fragments from formalin-fixed paraffin-embedded tissues of a cat diagnosed with disseminated adenovirus disease

    Get PDF
    Adenoviral nucleic acid was detected by polymerase chain reaction (PCR) in formalin-fixed paraffin-embedded tissue samples of a cat that had suffered from disseminated adenovirus infection. The identity of the amplified products from the hexon and DNA-dependent DNA polymerase genes was confirmed by DNA sequencing. The sequences were clearly distinguishable from corresponding hexon and polymerase sequences of other mastadenoviruses, including human adenoviruses. These results suggest the possible existence of a distinct feline adenovirus

    A Hepatitis E vírus előfordulása hazai házi és vadon élő emlősökben

    No full text
    Az állatokban enterális fertőzéseket okozó, feltételezetten zoonotikus vírusok közül a Hepatitis E vírus (HEV,Hepeviridae, Hepevirus nemzetség) emberekben okoz klinikai tünetekkel járó májgyulladást. A világ különböző országaiban kimutatott vírus-változatok négy genocsoportba sorolhatók, melyek közül a 3. és a 4. csoport vírusai embereket és állatokat is fertőzni képesek. Genetikai és járványtani vizsgálatok mellett kísérleti fertőzések is a HEV fajok közötti terjedésének lehetőségét igazolták. A HEV-fertőzés állatokban tünetmentes, a főbb rezervoár fajoknak a házisertés mellett a vaddisznó, illetve különböző vadon élő kérődző fajok bizonyultak. Kutatásaink célja a HEV magyarországi elterjedtségének felmérése, és a hazai törzsek genetikai jellemzése volt. A vizsgálatainkban házi és vadon él emlősök máj- és bélsár mintáiból mutattuk ki a vírus nukleinsavát. A hazai vírusok genetikai jellemzése céljából törzsfa-rekonstrukciós vizsgálatokat végeztünk, és egy sertésből kimutatott HEV csaknem teljes genomszekvenciáját meghatároztuk és elemeztük

    The presence of Hepatitis E virus in domestic and wild animals in Hungary; genetic analysis of the virus strains

    Get PDF
    Az állatokban enterális fertőzéseket okozó, feltételezetten zoonotikus vírusok közül a Hepatitis E vírus (HEV, Hepeviridae, Hepevirus nemzetség) emberekben okoz klinikai tünetekkel járó májgyulladást. A világ különböző országaiban kimutatott vírus-változatok négy genocsoportba sorolhatók, melyek közül a 3. és a 4. csoport vírusai embereket és állatokat is fertőzni képesek. Genetikai és járványtani vizsgálatok mellett kísérleti fertőzések is a HEV fajok közötti terjedésének lehetőségét igazolták. A HEV-fertőzés állatokban tünetmentes, a főbb rezervoár fajoknak a házisertés mellett a vaddisznó, illetve különböző vadon élő kérődző fajok bizonyultak. Kutatásaink célja a HEV magyarországi elterjedtségének felmérése, és a hazai törzsek genetikai jellemzése volt. A vizsgálatainkban házi és vadon élő emlősök máj és bélsár mintáiból mutattuk ki a vírus nukleinsavát. A hazai vírusok genetikai jellemzése céljából törzsfa-rekonstrukciós vizsgálatokat végeztünk, és egy sertésből kimutatott HEV csaknem teljes genomszekvenciáját meghatároztuk és elemeztük. A 41 vizsgált sertéstelepből 16-ban (39%) mutattuk ki a HEV jelenlétét. A 11- 16 hetes korcsoportú sertések között találtuk a legmagasabb fertőzöttségi arányt (37%), azonban a véghízó korcsoportban is találtunk vírusürítő egyedeket (9%-ban). A vizsgált vaddisznók 9%-ában, a szarvasok 10%-ában és az őzek 22%-ában igazoltuk a HEV-fertőzöttséget. A házi kérődzőkből, rágcsálókból és kisemlősökből származó minták nem tartalmaztak HEV-nukleinsavat kimutatható mennyiségben. A Magyarországon, állati eredetű mintákból kimutatott vírusok a filogenetikai vizsgálatok alapján a HEV 3. genocsoport három alcsoportjába (3a, 3e és 3h) tartoztak; a nukleotid-szekvenciák nagyfokú hasonlóságot mutattak más országokban állatokból és emberekből kimutatott szekvenciákkal. A teljes genomszekvencia elemzésével megállapítottuk, hogy genotipizálásra az első és a második nyitott leolvasási keret részleges nukleotid szekvenciái megbízhatóan használhatók. Vizsgálatainkkal elsőként bizonyítottuk a HEV széles körű hazai előfordulását házisertésben és különböző vadon élő állatfajokban. Genetikai vizsgálataink az állati és emberi eredetű törzsek közeli rokonságát tárták fel, amelyek alátámasztják a vírus zoonotikus jellegére utaló korábbi elméleteket. Eredményeink felhívják a figyelmet a HEV élelmiszer-higiéniai jelentőségére, és további járványtani vizsgálatok alapjául szolgálhatnak.Among potentially zoonotic viruses, that cause enteric infections in animals, the Hepatitis E virus (HEV, Hepeviridae, Hepevirus genus) can be responsible for clinically manifested acute hepatitis in humans. The virus-variants detected in several countries are classified into 4 genotypes; viruses of the 3rd and 4th genotype can infect both humans and animals. Besides genetic and epidemiological studies, the zoonotic nature of the virus was proven by experimental infections. HEV infections of animals remain subclinical. Besides domestic swine, wild boar and several deer and roe deer species were found to be the main reservoir hosts of HEV. The aim of our study was to survey the occurrence of HEV in Hungary, and to genetically characterize the local viruses. The nucleic acid of the virus was detected in liver and faecal samples of domestic and wild mammals. Phylogenetic analyses were performed to infer the genetic relatedness of the detected viruses. The nearly complete genome of one HEV of swine origin was also determined and analyzed. The presence of HEV nucleic acid was demonstrated in 16 (39%) of the investigated 41 Hungarian swine farms. The highest incidence of HEV infection was found among the eleven to sixteen weeks old pigs (37%), but HEV shedding was also detected in the finishing group (9%). Samples from domestic cattle, as well as from rodents collected at pig farms and in natural habitats, did not contain HEV RNA of detectable level. Phylogenetic investigations revealed that the hepatitis E viruses detected in animals in Hungary belonged into three subgroups (3a, 3e, and 3h) of the 3rd genogroup of HEV. The nucleotide sequences showed high similarity to HEV sequences of human and animal origin detected in other countries. The complete genome sequence analysis indicated that partial nucleotide sequences of the 1st and 2nd open reading frames were suitable regions for genotyping. This study provides the first evidence of the widespread occurrence of HEV in domestic swine populations and in different wild (game) mammals in Hungary. The phylogenetic analyses indicated close genetic relationships between hepatitis E viruses from human and animal origins, which further support the theories about the zoonotic character of the virus. The results of the studies emphasize the food-hygiene impact of HEV, and can serve as a basis of further epidemiological investigations

    A hepatitis E-vírus molekuláris epidemiológiája hazánkban: endémiás, élelmiszer közvetítette zoonosis = Molecular epidemiology of hepatitis E virus in Hungary: endemic, food-borne zoonosis

    No full text
    A hepatitis E-vírus (HEV) az egyik leggyakoribb, széklettel terjedő, hepatitist okozó ágens a fejlődő országokban. A fejlett országokban a vírus szórványos emberi megbetegedésekből és házisertésekből való kimutatása azonban felveti a HEV zoonosis útján való terjedését is. Célkitűzés: A hepatitis E-vírus kimutatása emberben, házi- (sertés, szarvasmarha) és vadon élő (vaddisznó, őz) állatokban, és a vírus molekuláris epidemiológiája hazánkban. Módszer: A szerzők a 2001 és 2006 között a szegedi városi kórház infektológiai osztályán ismeretlen eredetű hepatitisben szenvedő betegek szérummintáit HEV ELISA módszerekkel előszűrték, majd a HEV-IgM-pozitív szérummintákat és az állati bélsár-, máj-, valamint bélmintákat RT-PCR módszerekkel vizsgálták. Eredmények: Összesen 116 (9,6%) beteg szérummintája tartalmazott HEV-IgM ellenanyagot. Ötvenhárom HEV-IgM-pozitív szérummintából 13-ban (24,5%) a HEV is kimutatható volt RT-PCR és szekvenálási módszerekkel. A sertésmintákból 42 minta (bélsár: 22,7%, máj: 30,8%), az őzmintákból 11 (máj: 34,4%) és a vaddisznómintákból 9 minta (máj: 12,2%) mutatott RT-PCR-pozitivitást. Egy Indiából importált 1-es genotípusú HEV víruson kívül minden további HEV (12 humán, 19 sertés, 3 őz, 2 vaddisznó) a 3-as genotípusba tartozik. Genetikailag megegyező szekvenciájú HEV-et lehetett kimutatni őzből és egy emberi fertőzésből, továbbá két-két emberi fertőzésből. Megbeszélés: A HEV endémiásan jelen lévő kórokozó. A nyers vagy nem kellően hőkezelt hústermékek (házi és vadhús) elfogyasztása a legvalószínűbb forrása a hazai szórványos hepatitis E-fertőzéseknek. A 3-as genotípusú HEV-ek okozta endémiás humán fertőzések fajokon keresztüli zoonosisok, amelyek élelmiszerek közvetítésével terjednek hazánkban. | Hepatitis E virus (HEV) is one of a common cause of acute, fecally transmitted hepatitis in developing countries. Identification of HEV in indigenous human infection and in domestic pig raises the possibility that HEV infection is also a zoonosis. Aim/methods: Molecular detection and epidemiology of HEV in humans with acute hepatitis and in domestic (pig, cattle) and wild (boar and roe-deer) animals by ELISA and RT-PCR in Hungary. Results: Between 2001 and 2006, a total of 116 (9.6%) human sera were positive by HEV IgM ELISA and 13 (24.5%) of 53 samples were also confirmed by RT-PCR and sequencing. Forty-two, 11 and 9 samples were RT-PCR-positive from swine (feces: 22.7%; liver: 30.8%), roe-deer (liver: 34.4%) and wild boar (liver: 12.2%), respectively. Except for an imported infection caused by genotype 1, 19 sequences (human: 12, swine: 4, roe-deer: 1, wild boar: 2) belong to genotype 3 HEV. Genetically identical strains were detected in human and roe-deer and in 2 other human clusters. Conclusions: HEV is an endemic agent in Hungary. Consumption of raw or undercooked meat-products is one of the possible sources of the indigenous HEV infections. Cross-species infection with genotype 3 HEV involves a food-borne transmission route in Hungary

    Evaluation of in vitro inhibitory potential of type-I interferons and different antiviral compounds on rabies virus replication

    No full text
    Five different compounds were tested for their in vitro inhibitory effect against RABV multiplication in mouse neuroblastoma (N2A) cell line. N2A cells were infected with the fixed RABV strain CVS-11 one hour prior to adding antivirals or their respective combinations. The infectious titre of RABV as well as the quantity of viral RNA was determined in the cell culturing medium after 48h. All five tested compounds (mouse interferon (IFN)-alpha and -beta, ribavirin, favipiravir (T-705) and sorafenib) reduced viral replication in a concentration-dependent manner: IFN-beta and sorafenib both provided 73.71% relative inhibition of viral replication in the highest non-cytotoxic concentration, while ribavirin caused 48.07%, IFN-alpha caused 44.87% and favipiravir caused 35.25% relative inhibition, respectively. When applied in combination, their antiviral activity was not synergistic, but a pronounced inhibition was detected when IFN-beta was combined with sorafenib, ribavirin, or favipiravir. The highest antiviral effect was caused by the combination of IFN-beta and sorafenib (77.19% relative inhibition). In other combinations there was an antagonistic effect detected in the reduction of viral replication. The results demonstrate that these compounds can be promising candidates for a potential combination treatment of rabies, noting that some combinations are not favourable in vitro, which makes thorough in vivo studies necessary

    First detection and dominance of Nosema ceranae in Hungarian honeybee colonies

    No full text
    Microsporidiosis (nosema disease) of the European honeybee ( Apis mellifera L.) is present in bee colonies worldwide. Until recently, Nosema apis had been regarded as the causative agent of the disease, which may have many negative effects on the colony and cause heavy economic losses in apicultures. Another microsporidium species, Nosema ceranae , was reported to infest the Asian honeybee ( Apis ceranae ), but both honeybee species are susceptible to both microsporidia. In the European honeybee N. ceranae was first detected in Spain in the year 2006. As it is difficult to distinguish N. ceranae and N. apis morphologically, a rapid and accurate assay has been developed to differentiate N. apis and N. ceranae based on polymerase chain reaction-restriction fragment length polymorphism (PCR-RFLP) of the partial large subunit ribosomal RNA. The assay was tested on 38 Nosema -infested bee samples, which were collected from geographically distant Hungarian bee colonies representing all regions of the country. Only one sample contained N. apis , and in the other 37 samples N. ceranae was detected, which indicates the dominance of N. ceranae in Hungarian apiaries. This is the first report on the presence of N. ceranae in Hungary
    corecore