Adatok a Bán-halom környezettörténeti és régészeti talajtani vizsgálatához

A kunhalmok az eurázsiai sztyeppe öv síkvidéki tájának emberalkotta formakincsei. A halmok építésekor az azt létrehozó ember eltemette és ezáltal konzerválta a korabeli táj egyik legfontosabb “olvasókönyvét”, a járószint talajtakaróját. Az egykori tudatos emberi cselekvés — azaz különböző céllal létesített halmok megépítésének — kiemelten fontos mellékterméke, hogy a halmok alatti terület korabeli talajtakarója izolálódott a környezeti hatásoktól és ezáltal megőrződött. Tanulmányunkban a Szolnok-Túri-síkon található Bán-halmon végzett geomorfológiai, botanikai, talaj- és rétegtani eredményeket foglaljuk össze, illetve egészítjük ki az eltemetett paleotalaj mintáin végzett fitolitelemzés eredményeivel. A növényi opálszemcsék ellenálló képessége — egyéb mikro- és makroszkopikus, szervesanyagú növényi eredetű maradvánnyal szemben — lehetőséget ad a fitolitelemzés módszerének széleskörű paleoökológiai alkalmazására. A növényi szövetből történő feltáródásukat követően még hosszú ideig extrém körülmények között is fennmaradnak a befoglaló közegükben: megőrzik a képződési körülményeikre jellemző formájukat, anatómiai származásukra vonatkozó tulajdonságukat, textúrájukat. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy a fitolitkutatás a paleoökológia és paleotalajtan tudományában, mint önálló kutatási irányzat szerepet kapjon. A növényi opálszemcsék a talajok fejlődéstörténetének hírmondói is egyben, így a megfelelő peremfeltételek teljesülése esetén egy-egy talajszelvény képződését is jellemezhetjük a módszer felhasználásával. A Bán-halom rétegtani vizsgálatát a halmon végzett sekélyföldtani fúrás által szolgáltatott fúrómagok morfológiai, illetve alapvető laboratóriumi vizsgálatai alapján lehet felvázolni. Eszerint a halom palástját adó recens talajképződmény alatt legalább négy, morfológiailag jól elkülönülő kultúrréteg helyezkedik el, amely alatt 470 cm-es relatív mélységben található az építés előtti járószint, azaz az eltemetett paleotalaj felszíne. Az eltemetett talaj Ap- és részben Bp-szintjéből, valamint a paleotalaj és — kronológiai értelemben — az első kultúrréteg (K1) határrétegéből 10 cm-es mintázási intervallummal gyűjtött talajminták fitolitelemzése szerint a Bán-halom építése előtti környezetet erős felszínbolygatás érthette. Ellentétben a temetkezési dombokon (kurgánokon) végzett — hasonló metodikájú — vizsgálatokkal, jelen esetben feltételezzük a halom alatti terület korábbi használatba vételét, a megtelepedést. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka a gabonák egykori jelenlétére utaló fitolit morfotípusok megjelenése a mintákban. Mindemellett az eltemetett paleotalaj morfotípus spektruma azt támasztja alá, hogy a halom építési pontjának környezetében a természetes vegetációt a környező homokbuckák sztyeppei, félszáraz vegetációja uralta, amelyben fás szárú fajok egykori megjelenése, illetve dominanciája nem rekonstruálható. | Kurgans and tells are valuable man-made geomorphological formations in the Eurasian steppe zone. During the construction of these formations, humans buried and thus preserved one of the most important sources of information about the ancient environment: the surface soil cover. This conscious human act — the erection of these earthen features — isolated the original soil and therefore kept it in an untouched condition for later eras. This study gives an overview of the geomorphological, botanical, soil and stratigraphical survey conducted on the Bán-halom and complements it with the results gained from the phytolith analysis of soil samples collected from the buried soil. The fact that plant opal particles are highly resistant to weathering enables phytolith analysis to be utilised widely in paleoecological studies. After the liberation of these inorganic particles from the plant tissue, they persist in the embedding geological media for a long time and keep their original shape, texture and information on their anatomical origin. Phytoliths are not only used as a separate scientific tool in paleoecology, but they may also provide information on the development of soils, thus making them suitable for paleopedological studies. The stratigraphy of the Bán-halom was described on the basis of a morphological description of core samples collected during the shallow geological coring of the mound, and on the results of basic physical and chemical soil analysis on samples collected from the coring. According to these data, at least four, morphologically distinct cultural layers can be identified below the recent soil cover of the mound. The original surface (paleosol) on which the mound was built can be found below these, at a relative depth of 470 cm. Based on the phytolith analysis of the buried Ap and Bp horizons, the area where the mound was built had already been subject to anthropogenic disturbance. Unlike the results obtained from the phytolith analysis of burial mounds (kurgans) in the Great Hungarian Plain, it appears that the area under the Bán-halom was used and disturbed before the mound was erected or established. Some of the most important evidence for this is the presence of cereal- related phytolith morphotypes in the samples. The morphotype spectrum of the samples points to an open grassland habitat in the close vicinity of the examined area; evidence of forest vegetation or the presence of arboreal species was not detected

A hidrokultúrában termesztett fejes saláta növényvédelme = Plant protection of hydroponic lettuce

A fejes saláta (Lactuca sativa convar. capitata L.) hidrokultúrás kísérletet 2018 tavaszán végeztük el. A kísérlet során különböző koncentrációjú nitrogén kezeléseket alkalmaztunk. A saláta magvetés ideje március 1-én volt, míg a fejes saláta betakarítása — május 14-én. A vizsgált időszak alatt növényvédelmi védekezést hajtottunk végre az üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) ellen. A védekezés során Actara SC (tiametoxam hatóanyag), illetve Vertimec Pro (abamektin hatóanyag) rovarölő szereket alkalmaztunk. A T. vaporariorum ellen való védekezés sikeres volt

A Duna-Tisza közének aktuális környezetgazdálkodási problémái

A Környezettudományi Csoport kutatási területei szorosan kapcsolódnak Főiskolánk szűkebb környezetéhez, a Duna-Tisza közéhez, amelynek vizsgálatát kémiai, biológiai, földrajzi, tájökológiai, talajtani, növénytani szempontból végezzük. A klímaváltozás magyarországi hatásai közül a szárazodás az egyik legnagyobb kihívás. Elsősorban a Duna-Tisza közi homokhátságot érinti, amit a meteorológiai tényezők változása, a talajvízszint süllyedés, vagy a vegetációváltozás oldaláról egyaránt nyomon követhetünk. Igen fontos ebben a témában a megfelelő vízgazdálkodás, amivel kapcsolatban a halastavi gazdálkodás jellemzőit, hatásait vizsgáltuk. Agrokémiai kutatásaink kiterjednek a tápanyag kimosódás vizsgálatára, valamint az arzénes öntözővizek termesztett növényeinkre, ill. az egészséges élelmiszer előállításra gyakorolt hatásainak kutatására

Zuzmók, mint bioindikátorok

A környezetvédelem napjaink egyik legfontosabb kérdése, ezáltal egyre nagyobb igény van a környezetet károsító tevékenységek szabályozására. Amellett, fizikai és kémiai mérőműszerek pontos mennyiségi adatokat szolgáltatnak a kül. szennyező anyagokról, mégsem adnak valós képet az élő szervezeteket érő szennyeződés mértékéről, illetve azok előidézett hatásáról. A környezetterhelés élőlényekre, valamint az élőhelyre kifejtett hatását bioindikációs tesztélőlények segítségével lehet kimutatni. Biológiai indikátornak Cladonia zuzmótelepeket választottunk. A zuzmótelep felépítésében található algasejtek fotoszintetikus aktivitását vizsgáltuk klorofill fluoreszencia indukció módszerével a környezetkárosító hatások kimutatására. A környezetkárosító hatások a toxikus elemek /Cd, Cr, Cu, Ni, Zn, Pb/, toxikus gázok /NO2, SO:/. Vizsgálataink során mértük a toxikus elemek felhalmozódását Cladonia zuzmótelepekben

Hypertonia és RAS-gátlók előfordulása SARS-Cov-2 fertőzés miatt intézeti ellátásra került 18 év feletti egyénekben = Effect of hypertension and RAS-inhibitors to adult patients (over 18 years old) with severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-CoV2) infection who were admitted to hospital

Célunk az volt, hogy az SZTE Belgyógyászati Klinika Nyugati telephely fekvőbeteg Járványellátó Központ részlegén felvételre került, 18 év feletti Covid-pozitív betegek között a kezelt hypertonia előfordulását, a szedett vérnyomáscsökkentők számát, a RAS-gátló vérnyomáscsökkentők (ACE-gátló és/vagy ARB) előfordulását felmérjük. A vizsgálatban véletlenszerűen kiválasztott 165 (94 férfi, 71 nő) gyorsteszttel vagy PCR-rel Covid-pozitív, 2021. február közepe és április vége között felvett betegek adatainak retrospektív elemzése történt. A betegek életkora 59,9±12,9 év volt (26–92), a BMI 30,7±6,6 kg/m2 (20,3–55,4). A betegek között felvételkor 103 (62,4%) már ismert hypertoniás egyén volt (56 férfi, 47 nő). A szedett vérnyomáscsökkentők száma felvételkor 1,6±1,6 darab (maximum hat), a kezelés végén 1,8±1,7 darab. Területen több mint három szert 23-an, éppen hármat 25-en szedtek. Monoterápiában felvételt megelőzően 20-an részesültek, a kezelés végén 25-en. A vérnyomáscsökkentők száma a kezelés végén 74 esetben nem változott, hat esetben csökkent, 31 esetben nőtt, ezek között 11 új indítás volt. Egy betegnél a csökkenés 100%-os volt, a monoterápiát el kellett hagyni, a többi öt esetben pedig 50%-os. A hypertoniás betegek több napot töltöttek intézetben, mint a nem hypertoniás egyének (10,9±6,8 vs. 9,2±6,3). A felvételkor mért spontán O2-szaturáció a hypertoniás beteg között alacsonyabb volt, mint a nem hypertoniás egyéneknél (92,6±4,8 vs. 89,6±9,7%), ARB-t szedők között volt a legalacsonyabb (87,5±8,5%, p=0,01 vs. nem hypertoniás). Az összes halálozás a hypertoniás betegek között 8,7%, a nem hypertoniás betegek között csak 1,6% volt. A hypertoniás betegeket vizsgálva, a RAS-gátlót szedők és nem szedők között az intenzív ellátás 16,3 vs. 13%. Az összes halálozás a RAS-gátlót szedők között 10%, a nem szedők között 4,3%, az ARB-t szedők között 13% és az ACE-gátlót szedők között 8,8% volt. Eredményeink alapján a hypertonia nagyobb kockázatot jelenthet a rosszabb Covid-kimenetel tekintetében. A RAS-gátló kezelésben részesültek nagyobb kockázatát észleltük a RAS-gátló kezelésben nem részesültekhez képest. = Our aim was to assess the prevalence of treated HT, the number of antihypertensive agents, especially ACE-inhibitors or ARBs among Covid-positive patients older than 18 years admitted to the Center for Disease Control of Department of Medicine of the University of Szeged. Data of 165 randomly selected patients (mean age 59.9±12.9 years, mean BMI 30.7±6.6 kg/m2) were analysed retrospectively. They were admitted between middle of February and end of April 2021. At the time of admission there were 103 (62.4% of all) HT patients (56 men, 47 women). The mean number of antihypertensive drugs were 1.6±1.6 pieces (max. 6) at the time of admission. 23 patients took more than 3 antihypertensives and 25 patients took exactly 3 drugs at home, and 20 patients had monotherapy. The antihypertensive therapy did not change in 74 cases, decreased in 6 cases and increased in 31 cases. In one case we could reduce therapy with 100%, monotherapy was finished, in the other 5 cases it was reduced by 50%. HT patients spent more days in hospital than non-HT patients (10.9±6.8 vs. 9.2±6.3). Spontaneous oxygen saturation (SatO2) was lower in HT patients compared to non-HTs at admission (89.6±9.7 vs. 92.6±4.8%) and patients who were on ARBs had the lowest SatO2 (87.5±8.5%, p=0.01 vs. non-HT). The total mortality rate was 8.7% in HT patients and it was just 1.6% in non-HT patients. 16.3% of HT patients with RAS-inhibitors and 13.0% without it required admission to the intensive care unit. The mortality rate was 10% of patients with RAS-inhibitors and 4.3% of them without it. This rate was 13% in patients with ARB and 8.8% with ACE-inhibitor. According to our results, HT may have higher risk for worse Covid-19 outcomes, including RAS-inhibitors also may have a higher risk

A novel, multiplex, real-time PCR-based approach for the detection of the commonly occurring pathogenic fungi and bacteria

BACKGROUND: Polymerase chain reaction (PCR)-based techniques are widely used to identify fungal and bacterial infections. There have been numerous reports of different, new, real-time PCR-based pathogen identification methods although the clinical practicability of such techniques is not yet fully clarified.The present study focuses on a novel, multiplex, real-time PCR-based pathogen identification system developed for rapid differentiation of the commonly occurring bacterial and fungal causative pathogens of bloodstream infections. RESULTS: A multiplex, real-time PCR approach is introduced for the detection and differentiation of fungi, Gram-positive (G+) and Gram-negative (G-) bacteria. The Gram classification is performed with the specific fluorescence resonance energy transfer (FRET) probes recommended for LightCycler capillary real-time PCR. The novelty of our system is the use of a non-specific SYBR Green dye instead of labelled anchor probes or primers, to excite the acceptor dyes on the FRET probes. In conjunction with this, the use of an intercalating dye allows the detection of fungal amplicons.With the novel pathogen detection system, fungi, G + and G- bacteria in the same reaction tube can be differentiated within an hour after the DNA preparation via the melting temperatures of the amplicons and probes in the same tube. CONCLUSIONS: This modified FRET technique is specific and more rapid than the gold-standard culture-based methods. The fact that fungi, G + and G- bacteria were successfully identified in the same tube within an hour after the DNA preparation permits rapid and early evidence-based management of bloodstream infections in clinical practice

Endotracheal tube cuff inflation with and without a pressure gauge to minimise sevoflurane pollution during intermittent positive pressure ventilation

L