A hajdúszoboszlói Kéthalom recens löszvegetációjának fitolit morfotípus-diverzitás vizsgálata

A kunhalmok az alföldi táj kiemelkedő természetvédelmi és kultúrtörténeti értékei. Az intenzív mezőgazdaság elől a kunhalmok felszínére visszaszorult löszpusztai növényzet fitolitkészletét a Hajdúszoboszló melletti Kéthalmon vizsgáltuk. A halom növényzetének kevésbé degradált palástját a domináns pázsitfüvek alapján három részre osztottuk; ezeket cönológiai felvételezéssel jellemeztük. A cönológiai felvételekben előforduló 27 faj egy-egy példányából hamvasztásos módszerrel nyertük ki a biogén szilíciumot. Minden egyes faj fitolitkészletét több száz fénymikroszkópi fotóval dokumentáltuk. A kétszikűekben 19 fitolit morfotípust különböztettünk meg, szemben a pázsitfüvek 25 fitolit formájával. Ebből 9 morfotípus csak a vizsgált kétszikű fajokban fordult elő, míg a pázsitfüvekben 16 olyan morfotípust találtunk, amely a vizsgált kétszikű fajokra nem jellemző. Várható módon a vizsgált pázsitfüvek fitolit produkciója volt kiemelkedő. A löszvegetáció leíró fitolitvizsgálata mellett vizsgáltuk a növényi fajdiverzitás, és a növényekben tárolódó fitolit morfotípus-diverzitás összefüggéseit. Vizsgálataink alapján összefüggés mutatható ki a halom vegetációjának fajdiverzitása, illetve annak fitolitdiverzitása között. A pázsitfűfajok dominanciája jelentkezik a vegetációra jellemző fitolitkészlet diverzitásban. Eredményeink megalapozzák a fitolit morfotípus-diverzitás, mint paleoökológiai eszköz vegetáció rekonstrukcióban, illetve környezet- és tájtörténeti vizsgálatokban történő alkalmazását is

Önkéntesség a sportban

L

Organic residues in archaeology - the highs and lows of recent research

YesThe analysis of organic residues from archaeological materials has become increasingly important to our understanding of ancient diet, trade and technology. Residues from diverse contexts have been retrieved and analysed from the remains of food, medicine and cosmetics to hafting material on stone arrowheads, pitch and tar from shipwrecks, and ancient manure from soils. Research has brought many advances in our understanding of archaeological, organic residues over the past two decades. Some have enabled very specific and detailed interpretations of materials preserved in the archaeological record. However there are still areas where we know very little, like the mechanisms at work during the formation and preservation of residues, and areas where each advance produces more questions rather than answers, as in the identification of degraded fats. This chapter will discuss some of the significant achievements in the field over the past decade and the ongoing challenges for research in this area.Full text was made available in the Repository on 15th Oct 2015, at the end of the publisher's embargo period