Irritábilisbél-szindróma: komorbid pszichiátriai zavarok és pszichológiai kezelési lehetőségek = Irritable bowel syndrome: comorbid psychiatric disorders and psychological treatment options

Absztrakt: Az irritábilisbél-szindróma a lakosság 7–21%-át érintő krónikus funkcionális gastrointestinalis megbetegedés. A betegcsoportot csökkent életminőség, munkahelyi teljesítményromlás és nagymértékű pszichológiai distressz jellemzi. Az érintettek a komorbid pszichiátriai zavarok, hangsúlyosan a depresszív és generalizált szorongásos zavarok megemelkedett prevalenciáját mutatják. Az irritábilisbél-szindróma biopszichoszociális megközelítése, illetve az agy-bél tengelynek a betegség patogenezisében betöltött központi szerepe a pszichológiai beavatkozási lehetőségek szükségességére hívja fel a figyelmet. Ezen intervenciók elsősorban központi idegrendszeri mechanizmusokra, a betegekre jellemző megemelkedett zsigeri érzékenységre, csökkent fájdalomtoleranciára, illetve a gastrointestinalis panaszokhoz kapcsolódó fokozott szorongásra fókuszálnak. Sikeresen csökkentik a betegséggel kapcsolatos negatív hiedelmeket, a maladaptív megküzdési stratégiák alkalmazását, a tünetek katasztrofizációját és a krónikus izomfeszültséget. Ennek következtében szignifikáns tünetjavulást eredményeznek, illetve pozitív hatást gyakorolnak a mentális egészségre és a mindennapi funkcionálásra. A pszichológiai kezelési lehetőségeknek az irritábilisbél-szindróma terápiájában történő alkalmazása, illetve a különböző szakmák dinamikus együttműködése jelentős támogatást jelenthet a családorvosi gyakorlatban, és összességében csökkentheti az egészségügyi ellátórendszer igénybevételét. A jelen áttekintő tanulmány az irritábilisbél-szindrómában megjelenő komorbid pszichiátriai zavarok, illetve a betegség terápiájában alkalmazható, tudományos eredményekkel alátámasztott pszichológiai kezelési eljárások kurrens szakirodalmán alapszik. A ScienceDirect, illetve a PubMed adatbázisok felhasználásával közel 60 tanulmány elemzésére került sor. A legtöbb kutatási eredmény a kognitív viselkedésterápia, illetve a hipnoterápia vonatkozásában jelent meg, mely területeken metaanalíziseket is publikáltak. A különböző stresszkezelési módszerek és relaxációs technikák kérdésköre ezzel szemben rendkívül alulreprezentált. A tudatos jelenlét elméletén alapuló, irritábilisbél-szindrómával élők számára tervezett intervenciók elterjedése pedig további metaelemzéseket sürget. Ennek következtében a testi folyamatok tudatosításán alapuló terápiák szisztematikus vizsgálata a jövőbeli kutatások kiemelt feladata. Orv Hetil. 2018; 159(50): 2115–2121. | Abstract: Irritable bowel syndrome is a chronic functional gastrointestinal disorder with a prevalence of 7–21%. It has a negative impact on health-related quality of life and work productivity and it is associated with increased psychological distress and mental comorbidity, like major depression disorder and generalised anxiety disorder. Due to biopsychosocial factors and the brain-gut axis playing a key role in the aetiology of the disease, the use of psychological treatments has great importance in the therapy of irritable bowel syndrome. These interventions focus on central mechanisms, like visceral sensitivity, pain amplification, hypervigilance and gastrointestinal symptom-specific anxiety. They significantly reduce damaging illness-related cognitions, the use of maladaptive coping strategies, catastrophic appraisals of bodily sensations and chronic muscle tension. The utilization of these treatments is associated with clinically significant symptom improvement and positive mental health outcomes. This review study focuses on the psychiatric comorbidity of irritable bowel syndrome and the use of evidence-based psychological therapies in the treatment of the disease. Using ScienceDirect and PubMed databases, almost 60 studies have been selected. A high number of studies investigate the efficacy of cognitive behaviour therapy and hypnotherapy with meta-analyses included. There is also growing evidence on the beneficial impacts of mindfulness-based stress reduction. Future research will need to concentrate on studying the utility of mind-body therapies such as relaxation techniques in the treatment of irritable bowel syndrome with meta-analyses on the effects of mindfulness-based interventions. Orv Hetil. 2018; 159(50): 2115–21121

Functional gastrointestinal symptoms and increased risk for orthorexia nervosa

Purpose: Recent guidelines point out the possible risk for orthorexia nervosa in functional gastrointestinal disorders, however, to date, no study has investigated this association. The present study aimed to explore the potential relationship between irritable bowel syndrome-related functional gastrointestinal symptoms and certain maladaptive eating behaviours, such as symptoms of orthorexia nervosa and emotional eating. Methods: A sample of 644 Hungarian volunteers (Mage=22.37; SDage=3.95) completed a survey with the following questionnaires: the Rome IV Diagnostic Questionnaire (R4DQ) for adults—Irritable bowel syndrome module for the measurement of functional gastrointestinal symptoms, the Hungarian version of the ORTO-15 questionnaire (ORTO-11-Hu) to assess symptoms of orthorexia nervosa, the Three-Factor Eating Questionnaire (TFEQ) Emotional Eating subscale to measure symptoms of emotional eating and the Short Health Anxiety Inventory (SHAI) for the assessment of health anxiety. Spearman’s rank correlation was used to explore the associations between the measured variables, and structural equation modeling was used to test the proposed mediation models. Results: Functional gastrointestinal symptoms were positively related to symptoms of orthorexia nervosa and emotional eating. The relationship between functional gastrointestinal symptoms and symptoms of orthorexia nervosa was partially mediated by health anxiety, while the association between functional gastrointestinal symptoms and symptoms of emotional eating was partially mediated by symptoms of orthorexia nervosa. Conclusion: Our fndings highlight the possible risk for developing orthorexic symptoms in functional gastrointestinal symptoms, which could lead to other types of disordered eating patterns, such as emotional eating. The results also underscore the potential role of health anxiety in these relationships

Nukleáris- és mozaikcsaládban élő fiatalok otthonnal való elégedettsége a családi elégedettség függvényében

Jelen kutatásban a korai maladaptív sémák és sématartományok családi megközelítésére helyeztük a hangsúlyt. A vizsgálat első részében Young Séma elméletét David Olson Circumplex Modelljén keresztül értelmeztük. Összevetettük a maladaptív sématartománnyal rendelkező és nem rendelkező személyeket a családi kohézió, flexibilitás, kommunikáció és elégedettség tekintetében. Emellett megvizsgáltuk, milyen kapcsolatban állnak ezek a tényezők az egyes maladaptív sémákkal. A vizsgálat második részében a korai maladaptív sémák és sématartományok transzgenerációs folyamatait szerettük volna feltárni, azáltal, hogy kapcsolatot kerestünk a szülők és a gyerekek aktív sémái és sématartományai között.A családi kommunikáció, illetve a családdal való elégedettség tekintetében is sikerült azonosítani olyan specifikus maladaptív sémákat, melyek különösen erős kapcsolatot mutatnak ezekkel a tényezőkkel. Emellett olyan specifikus sémákat is azonosítottunk, melyek esetén a szülők és a gyerekek értékei összefüggést mutatnak.BSc/BApszichológi

A pszichológiai tényezők jelentősége irritábilis bél szindrómában = The Importance of the Psychological Factors in Irritable Bowel Syndrome

Jelen ismereteink szerint az irritábilis bél szindróma elsősorban funkcionális eredetű zavar, amely a központi idegrendszer és az agy–bél tengely módosult működésével jár. Speciális mechanizmusainak fenntartásában kiemelt szerepet kap a stressz. Az IBS magas komorbiditást mutat pszichiátriai zavarokkal, és jelentős életminőség-beli romlást okozhat az érintettek számára. Az ajánlások szerint érdemes megvizsgálni azokat a pszichológiai jellegzetességeket, amelyek kiemelt szerepet játszhatnak a tünetek megélésében, illetve testi, gondolati vagy viselkedéses szinten befolyásolják, fenntartják azokat. A jelen tanulmány erre tesz kísérletet, és olyan jellemzőket állít fókuszba, mint a gyomor-bél rendszeri tünetekkel kapcsolatos szorongás (GI tünetspecifikus szorongás), a katasztrofizáció, a szomatizáció vagy az egészségszorongás. Az irritábilis bél szindróma komplexitásának megértését segítheti az állapot biopszichoszociális modellben való értelmezése, ami multidiszciplináris szakmai együttműködésre ösztönözheti a kezelőorvost. According to current knowledge, IBS is primarily classified as a functional disorder, characterized by altered functioning in the central nervous system and the brain-gut axis. Stress plays a major role in sustaining specific mechanisms associated with IBS, contributing to high comorbidity with psychiatric disorders and a substantial deterioration in patients' quality of life. Following recommendations, it is worth examining the psychological aspects that may influence or maintain the experience of symptoms at a physical, cognitive, or behavioural level. The present study attempts to do this by discussing factors, such as GI symptom-specific anxiety, catastrophizing, somatization, or health anxiety. Understanding the complexity of IBS is facilitated by the biopsychosocial model, supporting clinicians in proficient patient management, particularly through multidisciplinary collaboration