Négy tőgybimbó-paraméter ismételt ultrahangmérésének eredményei holstein-fríz fajtában

A szerzők célja az ultrahanggal mért négy tőgybimbó-paraméter ismételt mérési eredményeinek az elemzése volt. Vizsgálatainkat egy Pápa melletti tejelő szarvasmarha-telepen végeztük holstein-fríz teheneken. Az általunk vizsgált 20 tőgybimbó 4 paraméterét – a bimbócsatorna hossza, a tőgybimbóvég 1cm területe, a pars papillaris 1cm-es distalis területe és a tőgybimbó-vég területe - 5 alkalommal mértük. A mérési adatok statisztikai kiértékelésére SPSS. 18. programot használtunk. A vizsgált paraméterekre vonatkozóan meghatároztuk az átlagértékeket, a szórás értékeket, az átlagérték hibáit, valamint a minimum, ill. a maximum értékeket. Kolmogorov-Smirnov próbával mindegyik adat normál eloszlását igazoltuk. Az ötszöri ismétlés átlagértékei – egy kivételtől eltekintve: tőgybimbóvég területének (1. és a 3. mérés között) – azonosak voltak egymással. Tíz mérési adatpár-kombinációiként számított korrelációs együtthatók – minden a négy tőgybimbó-paraméter esetében – pozitív irányúak és közepes ill. igen szorosak (r =0,68-0,93, (P<0,001) voltak

Program a jóléti állam átalakítására

Recenzió: Esping-Andersen et al. (eds): Why we need a new welfare state. Oxford University Press 2002

Változások a korai stádiumú operált méhtestcarcinoma sugárkezelésének indikációjában. Újabb stádiumbeosztás, prediktív tényezők. Tanulságok saját eredményeink alapján

Absztrakt A korai stádiumú operált méhtestrákok optimális posztoperatív sugárkezelésének indikációját az új generációs képi diagnosztika (mágneses rezonanciás vizsgálat, pozitronemissziós tomográfia/komputertomográfia) és a részletesebb patomorfológia döntően megváltoztatta. Endometrioid carcinoma esetén a daganat mélységi kiterjedése, nyirokcsomóáttét megléte/hiánya, grading és a lymphovascularis invázió a legfontosabbak, amelyek a stádium függvényében befolyásolják a kezelést és a prognózist. Ezek alapján az Európai Nőgyógyász Onkológus és Sugárterápiás Társaság 2016-ban megjelent közleményében konszenzuális alapon javaslatot tett a posztoperatív radio- és/vagy a radiokemoterápia indikációjára. A munkához prospektív, többkarú, randomizált vizsgálatok adták az alapot, ezáltal elkerülhető a felül-, illetve alulkezelés veszélye. A szerzők saját, korábbi 164 korai stádiumú endometriumcarcinomás operált betegének kezelésében elért eredményei hasonlóak voltak annak ellenére, hogy a korábbi sugárterápiás indikáció eltérő volt, a patológiai leírás nem tartalmazta a lymphovascularis inváziót és a grading sem volt mindig feltüntetve. Orv. Hetil., 2016, 157(27), 1059–1064

Adatok az anya-bárány kapcsolat kialakulásához az ellést követően, hortobágyi rackáknál

Gazdasági állataink, köztük a juhok viselkedésének tanulmányozása nagy jelentőséggel bír gazdálkodási és technológiafejlesztési szempontból. A hortobágyi racka juh (Ovis aries strepsiceros Hortobagyensis) egy őshonos juhfajta. Magyarország juhállományának mindössze 2,5%-t alkotják az őshonos fajták, ennek közel felét pedig a racka juh adja, ami körülbelül 10000 egyedet jelent. Megfigyeléseinket a NAIK herceghalmi Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének telepén, a juhhodályban elhelyezett, rögzített kamerák segítségével végeztük. Célunk volt, hogy adatokat gyűjtsünk a bárányok születés utáni viselkedéséről és napi aktivitásuk ritmusáról. Öt bárány viselkedését és az ellés lefolyását vizsgáltuk az ellés pillanatától kezdve az első 48 órában. A vizsgálatok alkalmával az alábbi viselkedéselemek esetszámait és napi szintű teljes időtartamát, valamint ezek százalékos arányát vetettük össze: fekvés, állás, mozgás, táplálkozás és játék. Megfigyeltük, hogy a vizsgált időszak legnagyobb részét a fekvés/pihenés tette ki (57,31%). Táplálkozást tekintve folyamatos, rövid időtartamú szopások voltak jellemzők az egész nap folyamán, de ez a napi cselekvések mindössze 4,81%-át tette ki. A mozgás és az állás szinte folyamatosan váltakozva voltak jelen, időtartam szerint az állás minimum két-háromszorosa volt a mozgásnak. A játék az első napon egyáltalán nem jelent meg, a második napon is csak elhanyagolható százalékban (0,05%)

Udder health investigations in a Hungarian fleckvieh small-scale herd, related to food safety

Data about the presence of pathogenic bacteria in the udders of Hungarian Fleckvieh cows and about their milk quality parameters is fairly lacking. The aim of this research was to evaluate the prevalence of mastitis pathogens in Hungarian Fleckvieh milk. This study was carried out in a small-scale (n=20) dairy farm in Pest county, Hungary. The cows were milked twice a day in a milking parlor with three stalls. Milk samples were taken from cows at similar stages of lactation and of similar age (n=14) three times during the lactation (beginning, midpoint and end of lactation) from udder quarters (n=168) at the beginning of milking for analyzing pathogenic udder bacteria, and from fully milked udders (n=42) for analyzing milk composition and somatic cell count. The 42 milk samples were divided into four groups by the type (minor or major) and prevalence of the pathogenic bacteria by udder quarter: 1 – all four udder quarters negative; 2 – minor pathogenic bacterial species in one udder quarter; 3 – minor pathogenic bacterial species in two, three or four udder quarters; 4 – major pathogenic bacterial species detected regardless of the case count. It was determined that the mean somatic cell count was 123 thousand cells/ml, moreover pathogenic udder bacterial species have been found in 31% (n=52) of the milk samples. In the investigation the mastitis pathogen most frequently encountered was coagulase-negative Staphylococcus (CNS), which was present in two thirds of the positive samples (n=33). Of the major udder pathogens, Streptococcus uberis (n=13) and Staphylococcus aureus (n=2) were detected in the 168 samples. When major pathogenic bacterial species were detected even in one udder quarter, it significantly affected the mean somatic cell count of the milk of Fleckvieh cows. The elimination of pathogenic and spoilage bacteria is important not only from a food safety point of view, but it is also of paramount importance for the production of high quality milk products. Based on our results, milk with a low somatic cell count and of favorable quality can be produced when compliance with appropriate hygienic practice is ensured under small-scale farm management conditions

Establishment and Characterization of a Brca1 −/−, p53 −/− Mouse Mammary Tumor Cell Line

Breast cancer is the most commonly occurring cancer in women and the second most common cancer overall. By the age of 80, the estimated risk for breast cancer for women with germline BRCA1 or BRCA2 mutations is around 80%. Genetically engineered BRCA1-deficient mouse models offer a unique opportunity to study the pathogenesis and therapy of triple negative breast cancer. Here we present a newly established Brca1−/−, p53−/− mouse mammary tumor cell line, designated as CST. CST shows prominent features of BRCA1-mutated triple-negative breast cancers including increased motility, high proliferation rate, genome instability and sensitivity to platinum chemotherapy and PARP inhibitors (olaparib, veliparib, rucaparib and talazoparib). Genomic instability of CST cells was confirmed by whole genome sequencing, which also revealed the presence of COSMIC (Catalogue of Somatic Mutations in Cancer) mutation signatures 3 and 8 associated with homologous recombination (HR) deficiency. In vitro sensitivity of CST cells was tested against 11 chemotherapy agents. Tumors derived from orthotopically injected CST-mCherry cells in FVB-GFP mice showed sensitivity to cisplatin, providing a new model to study the cooperation of BRCA1-KO, mCherry-positive tumor cells and the GFP-expressing stromal compartment in therapy resistance and metastasis formation. In summary, we have established CST cells as a new model recapitulating major characteristics of BRCA1-negative breast cancers

A comparative analysis of the mutagenicity of platinum-containing chemotherapeutic agents reveals direct and indirect mutagenic mechanisms.

Platinum-based drugs are a mainstay of cancer chemotherapy. However, their mutagenic effect can increase tumour heterogeneity, contribute to the evolution of treatment resistance and also induce secondary malignancies. We coupled whole genome sequencing with phenotypic investigations on two cell line models to compare the magnitude and examine the mechanism of mutagenicity of cisplatin, carboplatin and oxaliplatin. Cisplatin induced significantly more base substitution mutations than carboplatin or oxaliplatin when used at equitoxic concentrations on human TK6 or chicken DT40 cells, and also induced the highest number of short insertions and deletions. The analysis of base substitution spectra revealed that all three tested platinum drugs elicit both a direct mutagenic effect at purine dinucleotides, and an indirect effect of accelerating endogenous mutagenic processes, whereas the direct mutagenic effect appeared to correlate with the level of DNA damage caused as assessed through histone H2AX phosphorylation and single-cell agarose gel electrophoresis, the indirect mutagenic effects were equal. The different mutagenicity and DNA-damaging effect of equitoxic platinum drug treatments suggest that DNA damage independent mechanisms significantly contribute to their cytotoxicity. Thus, the comparatively high mutagenicity of cisplatin should be taken into account in the design of chemotherapeutic regimens