Kollaboratív problémamegoldó képesség: egy új, integratív elméleti keret

A kollaboratív problémamegoldó képesség egyike azoknak a kulcsfontosságú ún. 21. századi képességeknek, amelyekkel a modern társadalmak munkaerőpiacra kilépő polgárainak rendelkeznie érdemes. Aktualitása és esszenciális volta ellenére azonban a képesség egységes definiálása egyelőre nem történt meg. Jelen tanulmány a kollaboratív problémamegoldó képesség fogalmát újradefiniálja azáltal, hogy elhelyezi azt a releváns problémamegoldást, illetve kollaboratív csoportmunkát és tanulást tárgyaló elméletek kontextusában. Ezen felül a már létező képességet leíró modellek bemutatása mellett felvázolunk egy saját, a különböző megközelítéseket ötvöző és kiegészítő integrált modellt is

A számítógépes vizsgáztatás infrastrukturális kérdései

A tanulmány áttekinti, milyen informatikai eszközparkkal és hálózati kapacitással rendelkeznek az általános és középiskolák. Az országos nagymintás adatfelvétel célja annak feltérképezése, hogy a magyar közoktatási intézmények milyen mértékben felkészültek a különböző téttel bíró mérések, vizsgák (pl.: diagnosztikus, segítő-fejlesztő mérések, Országos kompetenciamérés, érettségi) számítógépen történő lebonyolítására. A kutatás relevanciáját mutatja, hogy az EU egyrészt a közoktatási intézmények megfelelő infrastrukturális ellátottságában látja annak biztosítását, hogy a technológia alapú mérési rendszerek bevezetésével biztosítsák az oktatásfejlesztés hatékonyságát (Kozma, 2008). Az elemzések a vonatkozó 2011-es kutatás (Tóth, Molnár és Csapó, 2011) adataival összehasonlításban ismertetik a fejlődés tendenciáit, valamint a számítógépes vizsgáztatás általános bevezetéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések irányát

A kollaboráció hatékonyságának feltételei és mérési lehetőségei

Collaborative skills represent an increasing value nowadays as the application of teams for implementing projects or solving problems becomes more and more frequent. They are often labelled as 21st century skills which fact also indicates that collaborative skills are essential for being successful in the 21st century both in work and personal life (Binkley et al., 2012). Considering the raising importance of collaboration it is highly necessary to be aware of the certain factors which influence its effectiveness. The primer aim of this article is to review these factors. The conditions of the effectiveness will be analysed from the perspective of the task type at first. We present what sort of problem types are feasible to be given to teams and what are those phenomena connected to the different task types which can threaten the effectiveness of collaboration. Afterwards the necessary attributes of team members are reviewed from the viewpoint of efficiency. We present the often cited, yet, in Hungary hardly known model of Stevens and Campion (1994). The complex model synthetizes the results of the teamwork researches on effectiveness and identifies fourteen KSAs (knowledge, skills and abilities) arranged in two main categories and five subcategories. A further aim of the article is to give an insight of those individual and team level qualitative instruments by which the efficiency of collaboration, moreover the development of collaborative skills can be tracked.Mivel a csoportok alkalmazása egy adott probléma megoldására vagy projekt kivitelezésére egyre gyakoribb eljárást jelent a modern munkahelyeken, a kollaboratív képességek folyamatosan növekvő értéket képviselnek napjainkban, a 21. századi képességek közé is gyakran sorolják őket. Ez a tény is azt sugallja, hogy egy olyan képességegyüttesről van szó, amely nélkülözhetetlen a 21. században való sikeres boldoguláshoz, legyen szó a munka világáról vagy a magánéletünkről. A kollaboráció egyre nagyobb jelentőségét tekintve kulcsfontosságú annak ismerete, hogy milyen tényezők befolyásolják annak hatékonyságát. Jelen tanulmány elsődleges célja ezen tényezők áttekintése. A hatékonyság feltételeit először a feladat típusának szempontjából elemezzük. Kifejtjük, hogy milyen jellegű problémák megoldását érdemes csoportok kezébe adni, és melyek azok a jelenségek a különböző feladattípusok kapcsán, amelyek a kollaboráció hatékonyságát veszélyeztethetik. Ezek után azt tekintjük át, hogy a csoporttagoknak milyen attribútumokkal szükséges rendelkezniük ahhoz, hogy hatékony kollaboráció bontakozhasson ki. Bemutatjuk Stevens és Campion (1994) gyakran hivatkozott, hazánkban mégis kevéssé ismeretes, komplex, a feladatcsoport vizsgálatok eredményeit szintetizáló modelljét, amely tizennégy a csoportmunkához szükséges tudás, készség- és képességhalmazt azonosít két főkategóriába, ezen belül öt alkategóriába rendezve. A tanulmány további célja képet adni azokról az egyéni és csoportszintű kvalitatív mérőeljárásokról, amelyekkel a kollaboráció hatékonysága diagnosztizálható, a kollaboratív képességek fejlődése nyomon követhető

Online Assessment and Game-Based Development of Inductive Reasoning

The aims of the study were (1) to develop a domain-general computer-based assessment tool for inductive reasoning and to empirically test the theoretical models of Klauer and Christou and Papageorgiou; and (2) to develop an online game to foster inductive reasoning through mathematical content and to investigate its effectiveness. The sample was drawn from fifth-grade students for the assessment (N = 267) along with the intervention study (N = 122). The online figurative test consisted of 54 items: nine items were developed for each of the six inductive reasoning processes. The digital game-based training program included 120 learning tasks embedded in mathematical content with differential feedback and instructional support. The test had good psychometric properties regarding reliabilities, means, and standard deviations. Confirmatory factor analyses revealed that the six processes of inductive reasoning and the three latent factors of Similarity, Dissimilarity, and Integration could be empirically confirmed. The training program was effective in general (corrected effect size = .38); however, the process of cross-classification was not developed significantly. Findings could contribute to a more detailed understanding of the structure and the modifiability of inductive reasoning processes and could reveal further insights into the nature of fluid intelligence

Kollaboratív problémamegoldó képesség: egy új, integratív elméleti keret

A kollaboratív problémamegoldó képesség egyike azoknak a kulcsfontosságú ún. 21. századi képességeknek, amelyekkel a modern társadalmak munkaerőpiacra kilépő polgárainak rendelkeznie érdemes. Aktualitása és esszenciális volta ellenére azonban a képesség egységes definiálása egyelőre nem történt meg. Jelen tanulmány a kollaboratív problémamegoldó képesség fogalmát újradefiniálja azáltal, hogy elhelyezi azt a releváns problémamegoldást, illetve kollaboratív csoportmunkát és tanulást tárgyaló elméletek kontextusában. Ezen felül a már létező képességet leíró modellek bemutatása mellett felvázolunk egy saját, a különböző megközelítéseket ötvöző és kiegészítő integrált modellt is