Syntaxonomical analysis of sandy grassland vegetation dominated by Festuca vaginata and F. pseudovaginata in the Pannonian basin

Festucetum vaginatae Rapaics ex Soó 1929 em. Borhidi 1996 is a characteristic association of the calcareous sandy areas of the Pannonian basin; its dominant grass species is Festuca vaginata. Another typical species of these sandy areas is the newly discovered F. pseudovaginata. The question is whether F. pseudovaginata forms an independent coenotaxa? Our study proved that F. vaginata and F. pseudovaginata populations grow separately and compose different associations. Stands dominated by F. pseudovaginata had a higher species richness and harboured twice as many Festuca-Brometea species compared to the Festucetum vaginatae stands. Diagnostic species of the Festucetum pseudovaginatae association are Festuca pseudovaginata, Colchicum arenarium, Ephedra distachya, Koeleria majoriflora, and Astragalus onobrychis. The number of species, the density of the individuals, and the variability and diversity of the vegetation separated it from the Festucetum vaginatae association; thus, it can be considered an independent endemic association. Festucetum pseudovaginatae has its own differentiating and dominant species: Carex stenophylla, Cynodon dactylon, Eryngium campestre, Kochia laniflora

Habitat mapping and possibilities for evaluation on environmental management of Vésztő-Mágor Nature Reserve

Habitat mapping was carried out on Vésztő-Mágorpuszta Nature Reserve based on the Hungarian National Habitat Classification System. Habitat codes occurring within habitat patches and short description of each patch are given in parallel with a detailed species list (completed with dominance relations). Based on these, a habitat map of the area and habitat-based thematic maps of sodic areas influenced by water were prepared. The central part of the observed area is diverse and valuable from a botanical point of view, part of the area with complex patches is sodic, in between with sporadic lowland swards and some smaller lowland steppes. Possible reason for abandonment of management on these areas could be the influence of water. Rate of areas with higher dominance of weeds is small

A világ természetvédelmének története 1981 és 1985 között (védett területek alapítása)

Az előző elemzett időszak (1976–1980) óta 6174 védett terület alapítása történt a világon. A cikkben közölt adatok az IUCN kategóriarendszerébe sorolt védett területekre vonatkoznak. A jelenleg vizsgált időszakban az alapított területek 44,6%-a a IV. IUCN kategóriába tartozik. Az IUCN adatbázisa szerint a legtöbb területet 1981 és 1985 között Ukrajna alapította (1235 területet). 1980-ig az idő előrehaladtával nem csak a védett területek, de a nemzeti kategóriák száma is nőtt. Az eddigiektől eltérően a nemzeti kategóriák száma csökkent, 131 létezett 1981 és 1985 között. A területnagyságok az átlagtól eltérően alakulnak, többségük (51,49%) a 0 és 99 ha közötti méretű, bár az összes védett terület kiterjedésének ez 0,082%-a. Magyarországról 8 védett természeti terület került fel az IUCN listájára. Ekkor alakult az Aggteleki Nemzeti Park, ezen kívül 3 tájvédelmi körzet és 4 természetvédelmi terület is. Megállapíthatjuk, hogy az előző öt évhez képest 1981 és 1985 között ismét növekedett az alapított védett területek száma: 4871-ről 6174-re. Ebben az időszakban a természetvédelem történelmi eseményei közül kiemelkedik az ausztriai Hohe Tauern Nemzeti Park megalakulása a magashegyi élőhelyek, az indiai Sundarbans Nemzeti Park a bengáli tigrisek, a bahamai Lucayan Nemzeti Park a legmélyebb víz alatti barlangrendszer, a kongói Kahuzi-Biega Mountains Nemzeti Park a hegyi gorillák, a horvát Krka Nemzeti Park a víztani értékek, a mexikói Palenque Nemzeti Park a maják egyik legnagyobb városának és környékének védelme miatt

A gödöllői helyi jelentőségű platánfasor állapotfelmérése, 2014

A helyi jelentőségű védett természeti értékek az országos jelentőségű védett természeti értékekhez hasonlóan fontos szerepet töltenek be a természetvédelemben. Gödöllőn is számos helyi jelentőségű védett természeti érték található, azonban kevés ismerettel rendelkezünk róluk. A gödöllői platánfasor is ilyen, ráadásul jelentős emberi hatás alatt áll, ezért szükségesnek tartottuk elvégezni az állapotfelmérését. Az általunk felvett adatokat a 2013-as egyetemi felmérés adataival terveztük összehasonlítani. Azt is vizsgáltuk, hogy a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó kezelési terv megvalósul-e a gyakorlatban. Az állapotfelmérést 20 cm-es mérőszalaggal végeztük, az egyedek egymástól való távolságát, az úttól, illetve a kerítéstől való távolságát, a talajmenti és a 140, 160 és 80 cm-es magasságú kerületüket mértük. Az egyedek általános egészségi állapotát, az antropogén hatások közül a közúti forgalom, a taposás és a szemetelés mértékét vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a védett fasort jelentős emberi behatások érik, amelyek a kezelési terv előírásait követve kiküszöbölhetőek lennének. Pótolhatóak lennének a hiányzó faegyedek és a táblák is. Fontos lenne a gépjármű parkoló kellő távolságba való áthelyezése, a fák megőrzése érdekében. Szemetesek kihelyezésével jobb magatartásformák elsajátítására ösztönözhetnék a lakosokat. Úgy gondoljuk, a közvetlen közelben található iskola felkarolhatná a fasor védelmét – hiszen a Nemzeti Alaptanterv szerint a környezeti nevelést az oktatásban integrálni kell – ezáltal növelve az ifjúság felelősségét a természeti értékek és a közvetlen környezetük iránt. A helyiek és a látogatók ismereteinek bővítésére tájékoztató táblák kihelyezését tartanánk kedvezőnek

Syntaxonomical analysis of sandy grassland vegetation dominated by Festuca vaginata and F. pseudovaginata in the Pannonian basin

Festucetum vaginatae Rapaics ex Soó 1929 em. Borhidi 1996 is a characteristic association of the calcareous sandy areas of the Pannonian basin; its dominant grass species is Festuca vaginata. Another typical species of these sandy areas is the newly discovered F. pseudovaginata. The question is whether F. pseudovaginata forms an independent coenotaxa? Our study proved that F. vaginata and F. pseudovaginata populations grow separately and compose different associations. Stands dominated by F. pseudovaginata had a higher species richness and harboured twice as many Festuco-Brometea species compared to the Festucetum vaginatae stands. Diagnostic species of the Festucetum pseudovaginatae association are Festuca pseudovaginata, Colchicum arenarium, Ephedra distachya, Koeleria majoriflora, and Astragalus onobrychis. The number of species, the density of the individuals, and the variability and diversity of the vegetation separated it from the Festucetum vaginatae association; thus, it can be considered an independent endemic association. Festucetum pseudovaginatae has its own differentiating and dominant species: Carex stenophylla, Cynodon dactylon, Eryngium campestre, Kochia laniflora

Effects of Long-Term Mowing on Biomass Composition in Pannonian Dry Grasslands

This study is focused on the vegetation of seminatural dry grasslands. These grasslands are valuable with large biodiversity; however, their long-term preservation requires regular conservation management. This report demonstrates the results of a 13-years mowing experiment, designed to suppress the spread of an unpalatable grass species, Calamagrostis epigejos. The study site was located in mid-successional grasslands, in the Western-Cserhát, near Rád, Northern Hungary. The experimental design consisted of eight permanent plots, where mowing was applied twice a year. The vegetation was sampled annually (from 2001 to 2013). The impacts of mowing were tested using repeated–measures analyses of variance (ANOVA). In 2001, Calamagrostis epigejos was the species with the highest cover in both the mown and control sites, with an average cover value of 63%. However, as a result of mowing, a significant difference was detected in the amount of litter and legumes species as well. The number of species showed an increase in both types of treatment, from 15 to 37 in the mowed plots, but also from 18 to 27 in the control plots. We concluded that mowing twice a year proved to be a useful measure for modifying botanical composition of a grassland. It was well suited for agricultural usage, in particular grazing, which can replace the expensive and time-consuming scythe. Mowing can also be a suitable management measure for controlling native invader species such as Calamagrostis epigejos, and can significantly increase the proportion of species with higher forage values

Effects of Long-Term Mowing on Biomass Composition in Pannonian Dry Grasslands

This study is focused on the vegetation of seminatural dry grasslands. These grasslands are valuable with large biodiversity; however, their long-term preservation requires regular conservation management. This report demonstrates the results of a 13-years mowing experiment, designed to suppress the spread of an unpalatable grass species, Calamagrostis epigejos. The study site was located in mid-successional grasslands, in the Western-Cserhát, near Rád, Northern Hungary. The experimental design consisted of eight permanent plots, where mowing was applied twice a year. The vegetation was sampled annually (from 2001 to 2013). The impacts of mowing were tested using repeated–measures analyses of variance (ANOVA). In 2001, Calamagrostis epigejos was the species with the highest cover in both the mown and control sites, with an average cover value of 63%. However, as a result of mowing, a significant difference was detected in the amount of litter and legumes species as well. The number of species showed an increase in both types of treatment, from 15 to 37 in the mowed plots, but also from 18 to 27 in the control plots. We concluded that mowing twice a year proved to be a useful measure for modifying botanical composition of a grassland. It was well suited for agricultural usage, in particular grazing, which can replace the expensive and time-consuming scythe. Mowing can also be a suitable management measure for controlling native invader species such as Calamagrostis epigejos, and can significantly increase the proportion of species with higher forage values