Combined effect of berry size and postveraison water deficit on grape phenolic maturity and berry texture characteristics (Vitis vinifera L. cv. Portugieser)

The effect of berry size and moderate water deficit on skin phenolic maturity and berry texture behaviour was studied on Portugieser variety (Vitis vinifera L.) under green house conditions. In all berry weight categories (I: 2,01 g) water deficit resulted in reduced sugar concentration due to decreased photosynthetic activity. Interestingly, lower phenolic concentration for unit skin mass was measured in the drought stressed treatment compared to the control, irrespective of berry size. However, the concentration of the phenolic components for one berry was lower in the well watered treatment. This phenomenon was due to the increased skin/flesh ratio of the water stressed vines. Berry skin hardness was probably in connection with its phenolic concentration for unit skin weight. Changes in several berry texture parameters were accompanied by changes in berry size. Berry hardness and skin elasticity increased with berry size in both treatments. On the other hand, skin break force, skin break energy, skin thickness showed increase/decrease only in the case of the stressed vines. This result suggests that texture properties of the water-stressed berries depend on berry size to a greater extent compared to the berries of the non-stressed vines. This phenomenon may be explained by the faster ripening of the smaller and of the water stressed berries

KÜLÖNBÖZŐ SZŐLŐFAJTÁK FENOLOS ÉRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: KIVONHATÓSÁGI INDEXEK ÉS BOGYÓ TEXTÚRA VÁLTOZÁSOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK ELEMZÉSE

A kékszőlők esetében az optimális érettségi állapot fontos összetevője a fenolos érettség. Ez egyrészt a fenolos komponensek mennyiségét a másrészt azok kivonhatóságát jelenti. Vizsgálatok célja az volt, hogy kékszőlő fajták (Kékfrankos, Csókaszőlő, Kadarka, Nero, Syrah) bogyóinak fenolos érési indexét és mechanikai paramétereit az érés során nyomon kövessük és az összefüggéseket föltárjuk. 2013 első fele csapadékos és hűvös, az érési időszak viszont száraz és a sokéves átlaghoz képest meleg volt. A bogyóhéj fenolos koncentrációja teljes színeződés után is emelkedett a fajták esetében. A Kadarkánál és a Neronál a kezdeti emelkedés után csökkenés volt tapasztalható. A legnagyobb „fenolos potenciállal” a Kékfrankos rendelkezett, amit a Nero, a Kadarka, majd a Csókaszőlő követett. A kivonhatósági indexek esetében a változások iránya fajtafüggő volt. Ez a jelenség - a bogyóhéj fenolos koncentrációjának figyelembe vételével – azt is jelenti, hogy az érési index nem minden fajta esetében alkalmazható módszer a kivonhatóság megállapítására. Fajtafüggést mutatott a kivonhatóság mértékének változása is az érés során: a Nero esetében változott a legnagyobb mértékben, a Kékfrankosnál a legkevésbé. A mag érési indexe több fajta esetében nem mutatott tendenciát, ami a magvak heterogén érésére utal. A bogyóhéj textúra változása az érés során fajták esetében hasonló volt. A Kékfrankos bogyókeménységének változása eltér a többi fajtától, ami azt mutatja, hogy a környezeti változásokat a bogyó vízfelvétele jobban követi. A magvak textúra jellemzői nem mutatnak egységes képet, ami a heterogén magérésnek köszönhető. A kivonhatósági index és a héjkeménység értékei (a Kadarka kivételével) minden fajtánál erős összefüggést mutattak.A Kadarka esetében a kivonhatóság a héj rugalmasságával mutatott erős összefüggést

Effects of paraffine oil on leaf and berry mycobiota on two grape varieties

K

Occurrence of potential mycotoxin producing fungi on maize kernel in Hungary

Maize is one of the most important ingredients of animal feed formulations. Fusarium species are important pathogens of maize, causing various diseases, and contamination of maize kernel by mycotoxins including trichothecenes, zearalenone and fumonisins. Aspergillus and Penicillium species and their mycotoxins including aflatoxins, ochratoxins, fumonisins and patulin are also frequently encountered on cereal products. We investigated the occurrence of these species and their mycotoxins on maize in various maize growing areas in Hungary in 2010 and 2011 years after harvest. Surface-sterilized cereal seeds were placed on selective media, and the isolated fungal strains were identified using morphological methods. 81.94% and 14.33% of the samples were found to be contaminated with potentially toxigenic isolates in 2010 and 2011, respectively. Species identifications of selected isolates have been carried out using sequence-based methods. Regarding Fusarium species, in 2010, when the weather was rainy, F. graminearum and F. subglutinans dominated, while in 2011 with hot and dry summer F. verticillioides was the predominant species identified. F. culmorum could not be detected in any of the samples. Regarding Aspergilli, several Aspergillus flavus isolates were identified, which are potential aflatoxin producers. Besides, other mycotoxin producer species were also isolated, including black Aspergilli which potentially produce ochratoxins and fumonisins, and A. clavatus, which produces patulin. Other genera (Alternaria, Nigrospora, Epicoccum, Cladosporium) were found in smaller proportions. Besides, the protective maize endophyte Acremonium zeae was also identified in some of the samples. Further studies are in progress to examine the mycotoxin producing abilities of the isolates, mycotoxin content of the maize samples, and the applicability of Acremonium zeae isolates for lowering fungal burden and mycotoxin contamination of maize

Egy Aspergillus niger törzs fermentlevének lehetséges felhasználása a szőlő gombás betegségeinek megelőzésére

The present study was aimed to examine the use of culture filtrates of defensin-producing fungal strains against the most important fungal and pseudofungal infections of grapevine as an environmentally sound alternative of chemical control. Twenty-seven isolates of five defensin-producing fungal species were tested for antifungal activity. Four isolates (one Aspergillus giganteus and three Aspergillus niger) decreased the viability of the test organism successfully. The isolate with the highest antifungal efficacy (Aspergillus niger SZMC2759) was subjected to detailed investigation. The culture filtrate of the strain was effective against epicuticular mycelia and conidia of Botrytis cinerea, Guignardia bidwellii and Erysiphe necator, but not against subcuticular mycelia and Plasmopara viticola cells. The culture filtrate also prevented the development of powdery mildew symptoms on grapevine cuttings. Several modes of action were detected: inhibition of germination, membrane permeabilization, plasmolysis, fragmentation of nuclei. Certain parameters (pH, stress, aeration) of the fermentation were optimized for the highest antifungal activity. According to the results, culture filtrate of Aspergillus niger can be a promising agent in the management of fungal diseases of grapevine.Jelen tanulmány célja defenzint termelő gombafajok fermentleveinek a szőlő legfontosabb gombás betegségei ellen történő felhasználhatóságának vizsgálata, amely környezetbarát alternatívát nyújthat a vegyszeres növényvédelemmel szemben. Öt defenzint termelő gombafaj 27 izolátuma képezte a vizsgálatok tárgyát. Ezek közül négy (egy Aspergillus giganteus és három Aspergillus niger) izolátum volt képes hatékonyan csökkenteni a tesztorganizmus életképességét. A leghatékonyabb izolátumot (Aspergillus niger SZMC2759) részletes vizsgálatoknak vetettük alá. A törzs fermentleve fungicid hatást mutatott az epikutikuláris gombafonalakkal és spórákkal szemben a Botrytis cinerea, Giugnardia bidwellii és Erysiphe necator kórokozók esetén, de hatástalan volt a szubkutikuláris gombafonalak, valamint a Plasmopara viticola kórokozóval szemben. A vizsgált fermentlé képes volt tesztfertőzésekben a szőlő lisztharmat tüneteinek kialakulását is meggátolni mesterségesen fertőzött dugványokon. A fermentlé számos gombaellenes hatásmechanizmusát sikerült igazolni: spórák csírázásának gátlása, plazmamembrán permeabilizálása, plazmolízis indukálása és sejtmag feldarabolódása. A fermentáció egyes körülményei (pH, stressz, oxigénellátottság) optimalizálásra kerültek a legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Eredményeink szerint az Aspergillus niger gombafaj fermentleve ígéretes gombaellenes szer lehet a szőlő növényvédelmében

CLIMATE CHANGE AND MYCOTOXIN CONTAMINATION IN CENTRAL EUROPE: AN OVERVIEW OF RECENT FINDINGS

Climate change accompanied by global warming affects food security and food safety at different levels. Climate change has a direct impact on local weather conditions. Higher temperatures and elevated humidity or drought will increase the infection of crops by different fungi and therefore increase the probability of mycotoxin occurrence. Fungi have optimum temperature ranges within which they can infect agricultural crops more severely. Increasing average temperatures could lead to changes in the range of latitudes at which certain fungi are able to compete. The production of several mycotoxins including aflatoxins, ochratoxins or fumonisins is favored by moisture and high temperature. Recently, several papers have dealt with the effects of global warming caused by climate change on the appearance of mycotoxin producing fungi and mycotoxins in agricultural products. In this review, we wish to give a general overview on the potential effects of climate change on the occurrence of mycotoxin producing fungi and their mycotoxins in Central Europe

Climate change and mycotoxin contamination in Central Europe : an overview of recent findings

Climate change accompanied by global warming affects food security and food safety at different levels. Climate change has a direct impact on local weather conditions. Higher temperatures and elevated humidity or drought will increase the infection of crops by different fungi and therefore increase the probability of mycotoxin occurrence. Fungi have optimum temperature ranges within which they can infect agricultural crops more severely. Increasing average temperatures could lead to changes in the range of latitudes at which certain fungi are able to compete. The production of several mycotoxins including aflatoxins, ochratoxins or fumonisins is favored by moisture and high temperature. Recently, several papers have dealt with the effects of global warming caused by climate change on the appearance of mycotoxin producing fungi and mycotoxins in agricultural products. In this review, we wish to give a general overview on the potential effects of climate change on the occurrence of mycotoxin producing fungi and their mycotoxins in Central Europe