A tér diadala. A határvonalak eltörlése a román és korai gótikus stílusú angliai kódexek kísértés-miniatúráin

A történeti tárgyú tanulmány a térábrázolás-idő-narratíva viszonyának alakulását dolgozza fel egy különleges jelenettípus, a Jézus megkísértését illusztráló képanyag tanulmányozásával. Az angliai kódexek vizsgálata során ugyanis megfigyelhető egy olyan folyamat, amelyben a zsoltároskönyvek, bibliák és hóráskönyvek a térrel való kísérletezés játszótereivé válnak: a kísértés-jelenetek megszokott sorrendje összekavarodik, a lapon való elhelyezésük nem magyarázható meg többé az ismert narratíva-illusztráció viszony rendező elveivel. A térkoncepció a keresztény vallási értelmezés szerint pluralizálódik: elkülönül és dialógusba lép egymással a kozmikus tér, szakrális tér és liminális tér, ezzel együtt pedig képi kifejezésre jut a végtelenített, ciklikus időfogalom is. Az írás ennek a folyamatnak a lépéseire hoz példákat az angliai román stílusú és korai gótikus kódexanyag miniatúráinak elemzésével

Bész egy középkori zsoltároskönyvben. Képi források a Kísértő ábrázolásához a Winchester Psalter illuminációjában (Cotton Ms Nero C. IV, f.18r)

Írásom az ördög egy kivételes ábrázolásáról szól, amely a híres román stílusú angliai kódex, a Winchester Psalter (Cotton MS Nero C. IV) 18. foliójának rectóján, a Jézus első kísértését ábrázoló jeleneten látható. Hogy megmagyarázzam, miért különleges ez az ábrázolás, összevetem a korabeli angliai készítésű kódexek kísértés-jeleneteinek ördögeivel, és azonosítom az alak inspirációs forrását, aki meglepő módon nem más, mint az ókori egyiptomi istenség, Bész. Megmagyarázom, hogyan lehetséges, hogy az illuminátor ismerte Bészt, milyen okok rejlenek a választás mögött, mit változtatott rajta, és miképp építette be az alakot a zsoltároskönyv ikonográfiai programjába. The present article is about an exceptional depiction of the Devil, as can be seen on the Triple Temptation scene of f.18r in the well-known English Romanesque codex, the Winchester Psalter (Cotton MS Nero C. IV). With the examination of the temptation scenes from contemporary manuscripts, I make an iconographic analysis of this figure, the first Devil in the Psalter, and show that its special physical characteristics were taken from an unexpected source of inspiration, namely the ancient Egyptian god Bes. I explain what reasons might have been behind this unusual choice, and show how it was possible that the illuminator knew about Bes, and what information was needed in order to build in the new elements into the figure of the Devil. I explain what features of Bes were left out from the transmission and why, and also show how brilliantly the artist incorporated the figure into the programme of the Psalter

A társadalmi befogadás elősegítése a helyi szereplők megerősítésével: egy példaértékű cseh kísérlet

Az erősödő társadalmi szegregációs folyamatok megfékezését célzó, integrációt szorgalmazó kezdeményezések mellett Csehországban intézményesült egy olyan konkrét megoldási kísérlet is, amely a többi visegrádi ország számára is érdekes lehet. Cikkünkben a cseh Ügynökség a Társadalmi Befogadásért (Agentura pro Sociální Začleňování – SA) nevű állami intézmény létrejöttét, működési modelljét és eredményeit mutatjuk be. A szervezet a leszakadó térségek önkormányzatait segíti abban, hogy azok a lehető legeredményesebb módon segítsék a hátrányos helyzetű lakosság integrációját. Az SA sikerességének záloga a problémák komplex, személyre szabott és hosszú távú szemléletű megközelítése. Az intézmény fő célja, hogy a támogatás végeztével az önkormányzatok önállóan is képesek legyenek kézben tartani a támogatás során elindított társadalmi inklúziós folyamatokat. Az intézmény majd egy évtizedes tapasztalata azért lehet a magyar kontextusban is figyelemre méltó, mert megmutatja, hogyan lehet egy viszonylag kiterjedt, sokrétű, de kapacitáshiánnyal küszködő és sokszor csak gyenge együttműködési mintákat követő intézményrendszert költséghatékony módon sikeressé tenni

A génexpresszió változásai és patogenetikai jelentőségük fibrosus dysplasiás és nem fibrosus dysplasiás nők csontszövetében = Changes of gene expression and its role in pathogenesis in fibrous and non-fibrous dysplastic bone tissues in women

A fibrosus dysplasia a csontok benignus, tumorszerű elváltozása, amelyre az örvényes lefutású kötőszöveti nyalábok és az érett-éretlen csontgerendák jellemzőek. A jelátvivő G-fehérje α-alegységét kódoló GNAS1 gén pontmutációja okozta fejlődési zavarról, az osteoblastok kóros differenciálódásáról van szó, amelynek következtében az érett csontszövet helyét rostos kötőszövet foglalja el. A szerzők célja a fibrosus és a nem fibrosus szövetben eltérően kifejeződő egyedi gének meghatározása volt, és leírni a közöttük lévő összefüggéseket multiparaméteres statisztikai analízisek segítségével. Módszer: Hat fibrosus dysplasiás és hét nem fibrosus dysplasiás nőbeteg csontmintáit vizsgálták. A hat fibrosus dysplasiás nőbeteg mintája magából a fibrosus elváltozásból származott, míg a hét nem fibrosus dysplasiás kontrollcsontmintát csípőprotézis-beültetés során, a combnyakból vették. A 118 kiválasztott gén expressziós különbségeit TaqMan-próbaalapú kvantitatív valós idejű PCR-technikával mérték. Eredmények: A Mann-Whitney-féle U-teszt 27 gén esetében mutatott szignifikánsan eltérő (p ≤ 0,05) expressziós különbséget a fibrosus dysplasiás és a nem fibrosus dysplasiás egyénekben. A fibrosus dysplasiás betegeknél kilenc gén kifejeződése szignifikánsan fokozott volt, további 18 gén esetén jelentős génkifejeződés-csökkenést mértek. Ezek a szignifikáns különbséggel szabályozódó gének elsősorban minor kollagén molekulákat, extracelluláris mátrixot bontó enzimeket, transzkripciós faktorokat, adhéziós molekulákat, növekedési faktorokat, gyulladást serkentő citokineket és lipidanyagcseréhez kapcsolt faktorokat kódolnak. A diszkriminanciaanalízis megmutatta, hogy a fibrosus dysplasiás és a nem fibrosus dysplasiás csontszövet megkülönböztethető részben a G-proteinhez kapcsolt számos gén, a BMP-kaszkád komponenseinek és az extracelluláris mátrixhoz kötődő molekulákat kódoló gének eltérő transzkripciós profilja alapján. Következtetések: A fibrosus dysplasiában szignifikánsan eltérő génkifejeződési mintázatok feltárása további segítséget adhat a csontszövet fibrosus átalakulásának és a kórfolyamat hátterének megismerésében. Orv. Hetil., 2010, 40, 1656–1665. | Fibrous dysplasia is an isolated skeletal disorder caused by a somatic activating mutation of GNAS1 gene with abnormal unmineralized matrix overproduction and extensive undifferentiated bone cell accumulation in fibro-osseous lesions. The aim of the investigation was to identify genes that are differently expressed in fibrous vs. non-fibrous human bone and to describe the relationships between these genes using multivariate data analysis. Materials and Methods: Six bone tissue samples from fibrous dysplastic female patients and 7 bone tissue samples from non-fibrous dysplastic women were examined. The 6 female fibrous samples were taken from the fibrous dysplastic lesion itself while the control samples of 7 non-fibrous dysplastic females were taken from the femoral neck during the hip replacement procedure. The expression differences of selected 118 genes were analyzed in TaqMan probe based quantitative real-time RT-PCR system. Results: The Mann-Whitney U test indicated significant differences in the expression of 27 genes of fibrous dysplasial and non fibrous dysplasial individuals (p ≤ 0.05). Nine genes were significantly up-regulated in fibrous dysplasial women compared to non fibrous dysplasial ones and eighteen genes showed a down-regulated pattern. These significantly altered genes coding for minor collagen molecules, extracellular matrix digesting enzymes, transcription factors, adhesion molecules, growth factors, pro-inflammatory cytokines and lipid metabolism-affected substrates. Canonical variety analysis demonstrated that fibrous dysplastic and non fibrous dysplastic bone tissues can be distinguished by the multiple expression profile analysis of numerous genes controlled via a G-protein coupled pathway and BMP cascade as well as genes coding for extracellular matrix composing molecules. Conclusions: The significantly altered gene expression profile observed in the fibrous dysplastic human bone tissue may provide further insight into the pathogenetic process of fibrous degeneration of bone. Orv. Hetil., 2010, 40, 1656–1665