Forced interruption and reunion: the effect of COVID-pandemic related restrictions on ongoing psychodrama groups in Hungary

The COVID-pandemic measures, restricting physical distancing and lockdown in 2020, had fundamental effects on all aspects of life, including face-to-face group methods, like psychodrama. This situation provided a unique opportunity to study the effects of unavoidable environmental interruptions on psychodrama groups and the leaders’ roles and responses in such situations. We invited Hungarian psychodrama leaders to describe their experiences with their ongoing groups. They completed two online questionnaires; the first was after the initial lock-down and the second during the next wave of the pandemic. Results showed the risk factors and protection regarding the stress on leaders during the interruption and their immediate and lasting consequences after the reunion of the group. In addition, to using role reversal and mirror technique questions, the emerging themes and patterns of their experiences and their key learning regarding interruption and online group sessions were also identified

Sustainability by Polish designers – owners of small, independent fashion brands

Implementing sustainable development goals defined by UNESCO encompasses diverse activities and spheres of contemporary life, including the issues of responsible production and consumption (goal 12). The fashion sector is often mentioned in this context and considered both ethically and environmen[1]tally problematic, especially taking into account clothing overproduction coupled with decreasing of its quality and offshoring to non -European countries. Fashion designers – owners of independent fashion brands based in specific local contexts – seem to be especially well prepared to implement in practice the idea of sustainable fashion often also referred to as responsible, ethical or slow fashion. The paper presents results of a qualitative exploratory research among Polish small, independent fashion firms. Analysing in -depth interviews with creative entrepreneurs based in different parts of Poland (Kraków, Łódź, Bytom, Warsaw, other cities and towns), the investigation considers issues such as: how do they understand the concept of sustainable fashion, how do they implement it in their entrepreneurial activities, what challenges and opportunities do they see in this respect, especially taking into account that their entrepreneurial activities situate them between the more symbolic -economy oriented creative sector and the more practically -oriented traditional garment and apparel sector

Az okostelefon- és közösségimédia-addikció hatásai a munka világában = The impact of smartphone and social media addiction in the world of work

Háttér és célkitűzések: A jelen kutatás témája az okostelefon és a közösségi média használata, az addikció pszichológiai hátterének és hatásának vizsgálata a munka világában. Korábbi kutatások bizonyítják, hogy ezek a függőségek számos pszichológiai jelenséggel kapcsolatban állnak, és mindenhol megfigyelhető hatásuk. A jelen tanulmány a munkahelyi okostelefon- és közösségimédia-használati szokásokat, ezeknek a szervezetpszichológiai változókra gyakorolt hatását, valamint a kiégéssel mutatott összefüggéseit vizsgálja. Módszer: A kutatásban alkalmazott kérdőívcsomag demográfiai kérdéseket, addikciós kérdőíveket (SAV-SV, ROTAK, SMAS) és szervezetpszichológiai kérdőíveket (MBI, COPSOQ II) tartalmazott. A vizsgálatban 184 fő vett részt, akik a kérdőívet online módon tölthették ki. Eredmények: A felhasználási adatok azt mutatják, hogy mindegyik munkaterületen dolgozó munkavállaló használja az okostelefonját és a közösségi médiát a munkahelyén, ám eltérő mértékben. A kiégés pozitív kapcsolatban áll az addikciókkal, és bejósolja annak megjelenését. A közösségi média munkahelyi korlátozása rontja a szervezet állapotát, főleg a munkahelyi kontroll érzését és a vezetővel kialakított kapcsolatot, bizalmat. Következtetések: Az okostelefon és a közösségi média használata és az abból eredő addikció a munkahelyeken is komoly problémát jelent, amivel szervezeti szinten kell foglalkozni. Mivel szigorú, autoriter tiltása nemcsak hogy nem hatékony, hanem kifejezetten káros is, hosszú távon ki kellene majd dolgozni olyan intervenciós programokat, amelyeknek segítségével az újfajta digitalizációs eszközök a szervezeti kultúra részét képezhetik. | Background and aims: This article explores the usage of smartphones and social media and the psychological background and consequences of the addiction that emerges from it in the world of work. Previous research has stated that these addictions are connected to various psychological phenomena, and they have a noticeable influence on every aspect of life. This study aims to examine the smartphone and social media usage habits in the workplace, their effect on the social-psychological variables, and their connections to burnout. Methods: A questionnaire package was used that included demographic issues, addiction questionnaires (SAV-SV, ROTAK, SMAS), and organizational psychology questionnaires (MBI, COPSOQ II). 184 volunteers filled out the questionnaire online. Results: The usage data shows that employees from every workspace use their smartphones and social media in their workplace to varying degrees. The limitation of social media usage harms the organization’s conditions, especially the feeling of workplace control and the previously developed relationship and trust between employer and employee. A positive link was found between burnout and addiction, and burnout foreshadows addiction appearance. Discussion: Smartphone and social media usage and the addiction that emerges from it pose a severe problem in the workplace that needs to be handled at an organizational level. Since its strict, authoritative prohibition is not just ineffective but downright harmful, there has to be a long-term development of intervention programs, which would assist the incorporation of a new type of digital device into the organizational culture

Jungian personality type preferences of female and male Hungarian leaders

In this study, we investigated the personality type preferences of female and male Hungarian non-managerial individual contributors, middle managers, and executives. We aimed to investigate the preferences among successful females and males (i.e., executives) compared to non-executives. The preference distinctions between successful females and males were also analyzed. We conducted a cross-sectional analysis using the Jungian-based Golden Profiler of Personality (GPOP) questionnaire (N = 5,376; 2,678 females, 2,698 males; average age 35.98 with an SD = 8.977). Executives scored higher in extraversion, intuition, thinking, perceiving, and calm preferences compared to middle managers and individual contributors while scoring lower in sensing and tense preferences. Extraversion, intuition, and feeling preferences were more prevalent among female executives than both male executives and women in general. Our findings suggest that Hungarian female executives' personality preferences align with either stereotypically feminine traits (intuitive and feeling) or male executive-like preferences (extraverted, sensing, thinking, and judging combination). We also discussed the influence of cultural norms and expectations on the personality preferences of female and male executives. Our results are in line with prior research conducted in the Western context, however, the gender differences are more striking. We concluded that men have a reasonable chance of success across a spectrum of personality preferences as they ascend the hierarchy, while women need to exhibit specific preferences to be successful on the same journey. The self-descriptive and cross-sectional nature of our data spell limitations, therefore we suggest conducting future longitudinal studies, including explanatory and contingency variables (e.g. perceived cultural norms)

A hipertext a navigációs eszközök és a felhasználók mentális modelljeinek keresztmetszetében

A hipertextben használt navigációs stratégiákat és ezek tanulmányozására épülő, ismételten finomított navigációs eszközöket a fizikai környezet explorációja során használt mentális modellek alapján igyekeznek kialakítani. Még most is talány, hogy milyen mértékű izomorfizmus fogadható el a két környezet között, hogy melyek azon metaforák, modellek korlátjai, melyek sikereseknek bizonyultak a fizikai térben és átkerültek a hipertextbe.  Az ember-számítógép interakciójának (HCI) az elméleti kognitív pszichológia szemszögéből való tárgyalása részben a mentális modelleken keresztül válik lehetségessé. A felhasználási terület függvényében a mentális modell nem egységes fogalom, hanem változatos magyarázatokat és elméleti kereteket kap. Az ergonómiai szemlélet lényegét jól tükrözi az az emberközpontú meghatározás, amely a felhasználói fe­lületet függővé teszi a felhasználó személy rendszerről alkotott ítéletétől, attól, ahogyan a személy reprezentálja magát az artefaktumot, az artefaktum által reprezentált világot és az ezzel való kapcsolatát.  A felhasználók mentális modelljeinek tanulmányozása alapján megfogalmazott rendszerfejlesztési kérdések szűkebb fókuszában a hipertext környezetének bemutatása áll. A háttérkoncepciók tárgyalása révén fedem fel a mindennapi internethasználat mentális erőfeszítést kívánó jellegét