Régi paradigmák, új lendület: A magyar gazdaság növekedési képességének megerősítése = Old paradigms, new impetus: Strengthening the growth potential of the Hungarian economy

Az alacsony bérköltségre alapozó versenyképességi megközelítés mindinkább a magyar gazdasági felzárkózás akadályává válik. Az Európai Unióhoz 2004-et követően csatlakozott tagállamok felzárkózási versenyében Magyarország az 1995- ös, és egészen 2005-ig megtartott előkelő harmadik helyről 2012-re a hetedik helyre csúszott vissza. Ennek oka nemcsak a megbomló egyensúlyi folyamatok hosszan--- The low-cost competitiveness approach overemphasized in the past increasingly becomes a barrier to economic convergence in Hungary. In the convergence competition of the Member States that joined the European Union after 2004, Hungary moved from the top third place held in 1995-2005 period to the seventh place by 2012. This fallback is a consequence of the long-term burden of disruptive disequilibrium processes and the growth model followed. As for growth factors, the focus is currently shifted from quantitative indicators to quality indicators in the world. New steps need to be taken to strengthen competitiveness and hence growth capability that breaks the low-cost approach of the 1990s. A theory becoming more pronounced in recent years points to the fact that the increase in labor income is positive for improving economic performance in many cases. In the spirit of this idea, a six-year tax and wage agreement was concluded in November 2016. As a result of this agreement, the convergence of wages accelerates and the entrepreneurial tax burdens will be reduced strengthening the competitiveness and the growth capacity of the Hungarian Economy

Mapping paradigm shifts in the geography of innovation

The study quantifies important theoretical tendencies in the geography of innovation in a historical view based on a novel big-data approach. It shows that the field was “born” only in the nineteen eighties after long periods (i.e. the first half of the 20th century) of analysing economic growth and regional development without endogenising the production process of innovation. The paper presents important shifts in the basic assumptions of models with the increasing use of the terms “economic instability” or “asymmetric information” instead of “economic equilibrium” and “perfect information”. These mean a deviation from traditional neoclassical regional economics, which is reflected in the fact that “geography of innovation” gained the same level of popularity in the 2000s as “industrial geography”. The paper shows that although the decline of the Marshallian term “industrial district” stopped in parallel with the work of Becattini, a new innovation systems theory took over the relative frequency of mention of the industrial district by the turn of the new millennium.The study quantifies important theoretical tendencies in the geographyof innovation in a historical view based on a novel big-data approach. It shows thatthe field was “born” only in the nineteen eighties after long periods (i.e. the firsthalf of the 20th century) of analysing economic growth and regional developmentwithout endogenising the production process of innovation. The paper presentsimportant shifts in the basic assumptions of models with the increasing use of theterms “economic instability” or “asymmetric information” instead of “economicequilibrium” and “perfect information”. These mean a deviation from traditionalneoclassical regional economics, which is reflected in the fact that “geographyof innovation” gained the same level of popularity in the 2000s as “industrialgeography”. The paper shows that although the decline of the Marshallianterm “industrial district” stopped in parallel with the work of Becattini, a newinnovation systems theory took over the relative frequency of mention of theindustrial district by the turn of the new millennium

Ibn Khaldún helye és szerepe a közgazdasági elmélettörténetben

A tanulmány megkérdőjelezi a főáramú elmélettörténeti irodalomban jelen lévő schumpeteri „nagy szakadék” fogalmát. A koncepció szerint a közgazdasági elemzés történetében figyelmen kívül lehet hagyni a kora keresztény időszak és a skolasztika közti évszázadokat, mivel a periódus gondolkodói normatív szemléletűek voltak. Elemzésünkben azonban megmutatjuk, hogy alapvető fontosságú a középkori iszlám gondolatkör vizsgálata, mivel abban olyan tudósok tűnnek fel, mint Ibn Khaldún – aki módszertanilag és tartalmilag is a főáramú narratíva újragondolására késztet. A khaldúni elmélet gazdasági vonatkozásainak elemzése során azonosítani igyekszünk annak viszonyát az újkori, modern irányzatokhoz, majd megfogalmazzuk azt a következtetésünket, hogy a khaldúni gondolatkör a klasszikus, a keynesi vagy éppen a kínálatoldali irányzatok elméleteivel is mutat hasonlóságokat, így sajátos csomópontnak tekinthető az elmélettörténet különböző iskolái között. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B11, B41

A közgazdaságtan elfeledett fogalmai: föld és járadék a 21. században

A modern neoklasszikus közgazdaságtan számos modellje szerint a két fő termelési tényező a munka és a tőke. E hasznos egyszerűsítésnek tűnő megközelítés azonban a neoklasszikus közgazdaságtan újítása: a 18-19. századi klasszikus gondolkodók számára a föld, mint termelési tényező volt az elemzések egyik központi fogalma. A tanulmány, amely a közgazdaságtan, illetve annak földrajzzal vett határterületeinek elméleteit vizsgálja történelmi megközelítésben arra a kérdésre keres választ, hogy a föld, mint termelési tényező mikor tűnt el a közgazdaságtanból, és hogy megjelent-e a gazdaságföldrajzban. Végül amellett érvel, hogy a föld, mint tényező egyes területeken, mint például az egyenlőtlenségek megértése, elengedhetetlenül fontossá válik, mindinkább a lokációs értéke miatt. A tanulmány következtetése, hogy minden közgazdasági elméletnek létezik egy gazdaságföldrajzi “tükörképe”, a neoklasszikus közgazdaságtan imperializmusa pedig megjelent a gazdaságföldrajzban is

A neoliberalizmus mint politikai program létrejötte és megvalósításának elemei – Elmélettörténeti narratíva

A tanulmány a szakirodalom elemzésével arra a kérdésre keres választ, hogy miként működik a közgazdasági elméletek és társadalmi érdekcsoportok interakcióinak megvalósulása a gyakorlatban. Arra az eredményre jut, hogy a neoliberális ideológia értelmezhető egy társadalmi érdekcsoport politikai programjaként. Bemutatja e program elméleti forrását: a közgazdászokból és társadalomfilozófusokból álló politikai mozgalom, a Mont Pelerin Társaság működését, és példát mutat azokra a hetvenes évektől megjelenő elméleti innovációkra a közgazdaságtanban, amelyek az állam szerepének újradefiniálását segítették. Az elemzés rámutat a neoliberalizmus társadalmi elfogadottságát megvalósító mechanizmusokra – az agytrösztök hálózatának megalkotására –, amelyeket a közgazdaságtan történetében először a Mont Pelerin Társasághoz kötődő gondolkodók alkalmaztak nagy sikerrel. Az elméletek és a társadalmi érdekcsoportok sajátos kapcsolatát jól szemlélteti, hogy a piacosító elméleteket terjesztő intézményrendszer a nagyvállalkozók nélkül nem jöhetett volna létre

A fa értékteremtési lánc logisztikai koncepciója

L

A spanner for the day after

We show how to construct (1 + ε)-spanner over a set P of n points in ℝd that is resilient to a catastrophic failure of nodes. Specifically, for prescribed parameters ϑ, ε ∈ (0, 1), the computed spanner G has O(ε−7d log7 ε−1 · ϑ−6n log n(log log n)6) edges. Furthermore, for any k, and any deleted set B ⊆ P of k points, the residual graph G \ B is (1 + ε)-spanner for all the points of P except for (1 + ϑ)k of them. No previous constructions, beyond the trivial clique with O(n2) edges, were known such that only a tiny additional fraction (i.e., ϑ) lose their distance preserving connectivity. Our construction works by first solving the exact problem in one dimension, and then showing a surprisingly simple and elegant construction in higher dimensions, that uses the one dimensional construction in a black box fashion.</p

A magyar függő gazdaság kapitalizmusmodellje a visegrádi országokkal való összevetés tükrében

A „kapitalizmus változatai” (varieties of capitalism – VoC) elméleti irányzat az ezredfordulót követően jelentős népszerűségre tett szert. A kétezres években azonban túlzottan leegyszerűsített tipológiát alkotott, amelyben az észt liberális piacgazdaság és a szlovén koordinált piacgazdaság ellenpólusai között – földrajzi és elméleti értelemben – elhelyezkedő közép-európai gazdaságokat nem volt képes beilleszteni elméleti rendszerébe. 2009-ben Nölke és Vliegenthart ezért létrehozta a függő gazdaságok kategóriáját, amely alatt elsősorban a visegrádi országokat értették. E kapitalizmus működési mechanizmusainak megkülönböztetett meghatározója a külföldi tőke. Nölke és társa azonban nem veszi figyelembe, hogy Magyarország a függő gazdaságok csoportján belül a politikai rendszerváltoztatás utáni első húsz évben kivételes helyzetben volt, hiszen korábbi, gyorsabb és átfogóbb privatizációt hajtott végre, mint a térségbeli országok. Tanulmányunk saját szempontrendszeren keresztül mutatja be, hogy a magyar gazdaság 2008 előtt a függő gazdaságok egy speciális, szélsőséges esetének tekinthető