A szociálpedagógus hallgatók kommunikációjának fejlesztéséhez = About improving social pedagogy students' communication skills

Communication can be described as a basic skill in the social professions This paper presents the ways which an educational youth worker needs to communicate both orally and in writing as part of his or her daily work. Thepaper also discusses certain special features in the language use of such workers e.g. special vocabulary or phrases. Besides, the paper gives several ideas on how to improve a social pedagogy student’s communication skills. These exercises aim to improve general communication skills, communication with clients and their family members and, last but not least, with the surroundings of a social institution

A gyógypedagógiai szaknyelvoktatás kihívásai és lehetőségei a Debreceni Egyetemen

L

Korai idegennyelv-oktatás : a DE GyFK válasza a társadalmi és szakmai kihívásokra

A felsőoktatás egyik legfontosabb célja, hogy olyan végzettséget adjon hallgatóinak, amellyel végzés után a munkaerő-piacon jó esélyekkel indulnak. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kara a 2010/11- es tanévben azzal a céllal indította el a Korai idegen nyelv programot, hogy segítsen hallgatói alkalmasak legyenek angol nyelvű foglalkozások vezetésére. A kutatás a képzés három évét tekinti át, és a program minden szakaszát lefedi (N = 55). Kutatási kérdéseink széles spektrumon mozognak: a belépő hallgatók motivációitól kezdve a résztvevő hallgatók gyakorlati tapasztalatain keresztül a már végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzetével bezárólag. A már végzett hallgatókat kérdőíves módszerrel vizsgáltuk, a jelenlegi hallgatók esetén ez kiegészült interjúkkal is. A nyelvtanulás iránti érdeklődés mindig összefüggésben van az utazásra, más kultúrák megismerésére való hajlandósággal, ezt, esetünkben, a célnyelvi országokban (Nagy-Britannia, Egyesült Államok) töltött hónapok igazolják. A kérdéseinkre válaszoló végzett hallgatók nem ezzel a végzettséggel helyezkedtek el, de mindenképp előnyként tekintenek rá. A program jelenlegi hallgatói a gyakorlati képzés erősítését szorgalmazzák. One goal of higher education is to provide its students a qualification that gives them a good chance in the job market. In 2010 the Faculty of Child and Adult Education of the University of Debrecen launched its Early English Learning programme to train its students to be able to play with children/ in English or teach English in nursery schools. The present research covers three years of the programme, surveying every stage of it (N = 55). Our research questions include a wide range of topics: from the motivation of incoming students, through the experience of students taking part in the programme, to the situation of graduateds in the job market. We decided to use a questionnaire in the case of graduate students and we also made interviews with undergraduates. The interest in learning languages is usually connected to willingness to travel and getting to know other countries, which is shown by the months spent in target language countries (e.g. United Kingdom, United States of America). Graduate students did not find a job simply as a result of this qualification although they consider it an advantage. The undergraduates taking part in the programme recommend more practical training

The use of English media in early childhood = Az angol nyelvű média használata kora gyerekkorban

The flow of information in the digital age is facilitated not only by traditional media such as television, radio and print but also by new media such as the internet, desktops and integrated computers, tablets and smartphones etc. The presence of IT tools is quite common these days among kindergarten aged children (3-6/7), and even toddlers can use them on a daily basis. Moreover, modern pedagogy is unthinkable without digital devices that have become integral parts of innovations such as game-based learning, mediabased learning and edutainment. There are several language schools and bilingual creches where they accept very young children and babies. It is said that parents knows their child best and children spend a lot of time with their parents. In consequence, this provides an excellent opportunity for parents to raise a bilingual child even if it is not his/her first language. In our paper we are combining these two, currently central issues: the use of English-language media and early childhood language-learning, as only limited research is available about it. We are going to present the results of empirical research carried out mainly in kindergartens in Debrecen, which focused on early second language learning and the children’s use of media. Our research has two goals, so the questionnaires asked parents about the use of foreign-language media, its content and the time children spend consuming English content. In addition, we were interested in the parents’ attitude to their children’s English-language media use. We analyzed our data in the framework of early second language learning. Our research was carried out within the Early Childhood Research Group run by the Faculty of Education for Children and Special Educational Needs of the University of Debrecen. The research was carried out between October 2016 and January 2017. A mai digitális világban veszélyes gyermeknek lenni. A gyerekek számára a technológia, a média tálcán kínálja az információkat, amit egy gyermek az életkori sajátosságai miatt nem minden esetben tud megfelelően értékelni. Az információ áramlását a médiaeszközök teszik lehetővé, mint a televízió, rádió, internet, tablet, telefon, számítógép, melyek használata rendkívül elterjedt napjainkban. Az internet-szolgáltatás mára elérhető a családok számára, és IKT eszközök segítségével a gyermek anyanyelvi szinten hallhatja az idegen nyelvet, amit a vizuális-auditív ingerek tesznek élménnyé. A 21. század elején a másik központi kérdés az idegen nyelv, elsősorban az angol nyelv ismerete. A szülők gyermekük érdekeit és majdani iskolai kötelezettségeit szem előtt tartva már a korai életkorokban beíratják őket idegen nyelvű tevékenységekre, köztük óvodai angol tevékenységekre, de a szülő otthon is megismertethet egy másik nyelvet gyermekével, valamint néhány hónapos kortól nyelviskolába is járhat a gyermekkel. Saját megfigyeléseink ösztönöztek arra, hogy érdemes a kora gyermekkor és az idegen nyelvű média kérdéseivel foglalkozni, hiszen a gyermekek életében is megjelennek az IKT-eszközök és használják is azokat. Dolgozatunkban azt mutatjuk be, hogy ezen eszközök alkalmazása már nem csak a felnőttek kiváltsága, hanem a legkisebbeké is, esetünkben a 3-7 éves gyermekeké. A médiának a nyelvi szocializációban is fontos szerepe van: az internet és IKT eszközök segíthetik az idegen nyelvek elsajátítását. Az informatika a jövő záloga, ami magával vonzza az idegen nyelv tanulásának szükségességét és új lehetőségét is. Dolgozatunkban egy, debreceni óvodákban készült empirikus kutatás eredményeit (a vizsgálat ideje: 2016. ősztől 2017 tavaszig, N=60) is megjelenik, melynek tárgya a gyermekek korai idegen-nyelv elsajátítására és a gyermekek médiahasználatára irányult. A kérdőíves vizsgálat a szülőket az idegen nyelvű médiumok használatáról, tartalmáról és idejéről kérdezte, valamint a szülői attitűdöt is vizsgálta. A vizsgálatunk nem reprezentatív, de megfelelő alapot ad számunkra, hogy megismerjük a kora gyermekkori angol nyelvű médiahasználat megjelenését napjainkban. A téma szélesebb körű reprezentatív módon történő vizsgálata is időszerűvé vált

A korai nyelvtanítás története Nyíregyházán a rendszerváltástól napjainkig

Tanulmányunkban a kisgyermekkori nyelvtanulás jelenségével foglalkozunk. A szakirodalom áttekintése során bemutatjuk, milyen szerepe van az életkornak az idegennyelv-tanulásban, melyek az alapvető különbségek a nyelvelsajátítás és a nyelvtanulás között. A továbbiakban ismertetjük, milyen intézményes lehetőségek (üzleti vállalkozásként működő nyelviskolák, családi bölcsődék) vannak a kisgyermekkori nyelvtanulásra Nyíregyházán 2017-ben. A kutatásunk kerestük a választ arra is, milyen módszertani szempontból változások figyelhetők meg a rendszerváltás idején zajló és a jelenlegi nyelvi foglalkozások között. Kutatási módszerként az interjút választottuk, mert így képet kaptunk az 1990-es években zajló foglalkozásokról és a kezdeti lépésekről is. 2017 tavaszán nyolc interjút készítettünk, a megkérdezettek között voltak óvodapedagógusok és nyelvtanárok, aki óvodai angol tevékenységeket vezettek. Az adatközlők elmondása alapján megállapíthatjuk, hogy 2017-ben a Nyíregyházán működő 34 óvodából 23-ban van korai angol nyelvi fejlesztés (68%), emellett jelen van az óvodákban a német és a francia nyelv is. Megállapítottuk továbbá, hogy az 1990-es évektől folyamatosan nő azoknak az óvodáknak a száma, ahol heti rendszerességgel szerveznek játékos idegen nyelvű foglalkozásokat. Az interjúalanyok visszaemlékezéseiből az is kiderült, hogy a rendszerváltás idején nehézséget jelentett az idegen nyelvi foglalkozások szervezésénél a személyi feltételek biztosítása. Napjainkban több óvodában van olyan, nyelvtudással rendelkező óvodapedagógus, aki vállalja, hogy az óvodás gyerekek nyelvi fejlesztésében részt vesz. A játékosság, az audiovizuális eszközök és a szemléltetőeszközök a kezdetektől fogva kiemelt fontosságúak az óvodákban, és a pedagógusok igyekeznek minél változatosabb módszerekkel biztosítani a 4-7 korú gyerekek idegen nyelvi fejlesztését

A korai francia nyelvtanulás lehetőségei napjainkban Magyarországon

Dolgozatunk témájául a magyarországi korai idegennyelv-tanulás kevéssé közismert területét választottuk: a francia nyelv kisgyermekkori (0–7 év) tanulásának jelenlegi magyarországi lehetőségeit mutatjuk be. A világ hatodik leggyakrabban beszélt nyelve érezhetően visszahúzódóban van hazánkban, ezért a lehetőségek feltérképezése nem egyszerű feladat. Elsőként a korai idegennyelv-tanítás jelenségét mutatjuk be, majd a kisgyermekkori nyelvpedagógiai tanulmányok korai idegennyelv-tanulással kapcsolatos kutatási eredményeit tekintjük át. Fontosnak tartjuk az adott tanítási célok, tartalmak, módszerek, valamint a korai idegen nyelvi pedagógusi kompetenciák vizsgálatát is. Dolgozatunk második részében a francia nyelvű korai nyelvtanítás magyarországi intézményes és intézményen kívüli lehetőségeit vizsgáljuk, szólunk a francia nyelv világban elfoglalt helyéről valamint a magyarországi helyzetéről is. A dolgozat harmadik részében a bemutatott helyszíneken a nyelvtanárokkal készült interjúkban arra keressük a választ, hogy milyen feltételek között jelennek meg a kisgyermekkori francia foglalkozások (pl. kik tartják a foglalkozásokat, mi a pedagógusok motivációja, mi a tanítványok és szüleik motivációja, melyek a nyelvtanulás körülményei stb.). Kulcsszavak: korai francia, óvodás korú gyermekek, formális és informális nyelvtanulás Diszciplina: gyermeknyelv-pedagógia, nyelvtanulá