Széncinegék (Parus major) ragadozóval szembeni viselkedésének vizsgálata az élőhely-urbanizáció függvényében

Az ember a megjelenése óta folyamatosan, egyre nagyobb mértékben és ütemben alakítja át a Földet, melynek egyik fő oka a népesség rohamos növekedése. Míg az 1900-as évek elején a Föld lakossága 1.6 milliárd fő volt, addig 2014-re már elérte a 7.2 milliárdot (TAKÁCS-SÁNTA A. 2008). A hirtelen megemelkedő népességszám a társadalmi átalakulásoknak, tudományos felfedezéseknek és a technika fejlődésének egyaránt köszönhető (FÓRIÁN S. 2007). A népességnövekedés a városok számának és nagyságának növekedésével jár, mára a Föld lakosságának fele városban él (FÓRIÁN S. 2007). A településhálózatok sűrűsége néhol összefüggő városrendszerek kialakulásához vezet, melyet egyre erőteljesebben növekedő területigény jellemez. Az emberi települések és a környezetük ökológiai egyensúlya felbomlani látszik (FÓRIÁN S. 2007). A fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű használata előtt a városok méretének határt szabott a városokat körülvevő területekről származó kis teljesítménysűrűségű biomassza-energia. A technika fejlődésével azonban elérhetővé váltak a nagy teljesítménysűrűségű fosszilis tüzelőanyagok, az erőgépek által hajtott járművek és az elektromosság, melynek hatására megszülethettek a nagyvárosok (TAKÁCS-SÁNTA A. 2008). Az urbanizáció azt a folyamatot jelzi, amelynek eredményeképpen a városok létrejönnek és alakulnak. Az urbanizáció két időrendben elhatárolható jellemzője a városodás és a városiasodás. A városodás egy település népességének viszonylag rövid idő alatti növekedését jelenti, amelynek során az emberek kis településből a nagy településbe (tanyáról kis községbe, kis községből nagy községbe, községből városba) vándorolnak, növelve annak nagyságát. A városiasodás pedig az ezt követő minőségi változás. A lakosság számának növekedésével az addig laza beépítési mód egyre tömörebbé válik, nő a népsűrűség (FÓRIÁN S. 2007). A tömeges urbanizáció miatt egyre több ember távolodott el a természeti környezettől. A városok és az ipari területek térhódítása a mezőgazdasági és a természetes élőhelyek csökkenését eredményezi (TAKÁCS-SÁNTA A. 2008)

Measurement of the development of spatial ability by Mental Cutting Test

Spatial visualization of first-year engineering students has been evaluated at the beginning and at the end of the two semesters, which contain the essential Descriptive Geometry courses. The evaluation has been processed by Mental Cutting Test (MCT) which is one of the most widely used evaluation method for spatial abilities. In this paper we present an analysis of MCT results of the students, with special emphasis on gender differences. The development is found to be considerable while gender differences have became even more significant during this period

How Social Capital is Related to Migration Between Communities?

In addition to economic and infrastructural factors, social connections of people also influence migration patterns. This influence can be attributed to the resources that are made available by social contacts: social capital, which can also be utilized in the process of migration. Based on previous literature, we identify three different aspects of social capital and test their relationship with domestic migration simultaneously. First, we analyse if the intensity of connections within communities (local social capital) restrains from migration. Second, if the intensity of connections between two communities (bridging social capital) is associated with increased migration between them. Finally, we consider, if the extent to which local community networks exhibit open or closed structures (bonding social capital) contributes to higher or lower migration rates. We create indicators for these measures using archived online social network data, covering 40% of the adult population of Hungary, and combine them with official migration data of 175 subregions. Based on point-to-point gravity and negative binomial models, we find that bridging social capital between subregions is associated with increased migration flows, but we do not find that local social capital restrains from migration

Vásárlói szokások vizsgálata a M.I.T. Hungária Kft. szentesi üzleteiben

The subject of our study is the survey of customers' habits in groceries of M.I.T. Hungária Kft. in Szentes. These groceries are all traditional small shops. In our research we applied a questionnaire survey in which we reached 298 customers. We examined their shopping habits, motivation, features, the conditions of their shopping, its frequency and quantity and other features, too. The customers go to these groceries on a daily basis or more times a week, besides, they spend 500-1 000 HUF in each case. The most important factors for them are the kind service, shop assistants and the proximity of the shops. They expressed their high satisfaction in each questions on their satisfaction. Most of them choose another shop because of its wider range of goods and sales so it would be worth to communicate the sales for customers in a better way, since it turned out from the analysis that those who are informed about sales tend to choose the given shop.Tanulmányunk témája a M.I.T. Hungária Kft. szentesi élelmiszer üzleteiben való vásárlási szokások felmérése. Ezen élelmiszer üzletek a hagyományos kisboltok közé tartoznak. Kutatásunk során kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk, melynek során 298 vevőt sikerült megkérdezni. Vizsgáltuk a vásárlók szokásait, motivációit, jellemzőit, illetve vásárlásuk körülményeit, gyakoriságát, mennyiségét, egyéb jellemzőit, stb. A vásárlók az üzleteket általában naponta vagy hetente több alkalommal keresik fel, egy-egy vásárlás alkalmával 500-1 000 forintot hagynak a pénztárnál. Fontos szempont számukra a precíz, kedves kiszolgálás, eladók és az üzlet jó megközelíthetőség. A legtöbb elégedettségi kérdésnél nagyon elégedettek voltak. Legtöbben a széles áruválaszték és az akciók miatt választanak másik üzletet, ezért érdemes lenne az akciókat jobban kommunikálni a vevőknek, mert az elemzésünkből az derült ki, hogy akik ismerik az akciókat, azokat nagyban befolyásolja az üzletválasztásánál.&nbsp

Hálózati hatások a belföldi migrációban

Kutatásunk a kapcsolathálók magyarországi vándorlásban játszott szerepével foglalkozik. A korábbi vizsgálatok elsősorban a nemzetközi vándorlásban mutatták ki a kapcsolathálók hatását a migrációra, tanulmányunkban ezt a belföldi migráció kapcsán elemezzük. Modellünkben a származási települések és a célhely-alternatívák infrastrukturális és gazdasági jellemzői mellett a hálózati hatások további push és pull faktorokként jelennek meg. Az elemzésbe bevontuk a települések jellemzőit a T-STAR adatbázis alapján, a települések közti távolságot pedig az útidővel jelöltük. A kapcsolathálók hatását az elmúlt évek vándorlásával és az iWiW közösségi hálón fenntartott kapcsolatokkal mértük. A longitudinális adataink a 2000–2014 közötti időszakra, a keresztmetszeti modellek pedig 2014-re vonatkoznak. A statisztikai elemzésekhez többszintű (multilevel) és fixhatás modelleket használtunk. Eredményeink azt mutatják, hogy mind az elvándorlással, mind a letelepedéssel szignifikáns és pozitív összefüggésben vannak a kapcsolathálózati jellemzők – mind a korábbi évek vándorlása, mind a közösségi hálón fenntartott kapcsolatok hatással vannak az aktuális évi vándorlás mértékére