The 9th conference of the European Sociological Association: European sociology or European sociologies?

The European Sociological Association (ESA) is a non-profit, Europewide academic organization with over 1,500 members. It aims at facilitating “European sociological research, teaching and communication between sociologists and between sociologists and other scientists” (ESA 2009). The association was established in Vienna in 1992, at the first European sociological conference. The latest biennial ESA conference was held in the Portuguese capital of Lisbon, between September 2-5, 2009. The main question of the conference was whether we can look at European society as an increasingly cohesive entity or whether divisions of nation, class, ethnicity, region, gender, and so on continue to be more salient. Is there one European society or are there many European societies? Is the nation-state the most appropriate unit of analysis or are other approaches needed? Is there convergence or divergence between the regions of Europe? A particular focus of the conference was the role of sociology in understanding the European area and how sociologists from different countries and with different traditions can work together toward this end. The aim of our analysis is to provide a special description of contemporary European sociology, based on the presentations of the 9th ESA conference. We will examine to what extent European sociological life is homogeneous, how it is structured, and which subjects attract major research attention. The analysis is based on a database compiled by the authors of the present report. It contains the most important information about the approximately 2,500 abstracts and their first authors (hereafter referred to as presenters) as they appeared in the official Abstract Book.3 The database includes all presentations at plenary, semi-plenary, and normal sessions and all posters and distributed papers (referred to hereafter as presentations). For each presentation, the following information is contained in the data set: sex, country and city of origin of the first author; the session in which the abstract was included; the type of presentation (plenary, semi-plenary, or session presentation, poster or distributed paper); and whether the presentation was purely theoretical or included empirical analysis. The number of countries analyzed in the international comparative presentations and the databases used are also recorded and represent a special focus of the present analysis. In the following sections, we examine the first authors’ countries of origin, the sessions and themes of the conference, gender differences, and the characteristics of cross-country comparative research. (...

A házasságban élők sokfélesége az új évezredben

A párkapcsolatok évtizedek óta tartó átalakulásának egyik fontos eleme a házasságkötési gyakorlat és maga a házasság intézményének változása. A kapcsolati formák vizsgálata és a változások értelmezése hosszú hagyományokra tekint vissza; a kapcsolódó munkák részletesen dokumentálták az élettársi együttélés terjedését, a házasság háttérbe szorulását és a párkapcsolati viselkedés egyéb dimenzióit. Azonban kevés elemzés vállalkozott arra, hogy megvizsgálja a házasságban élők sokszínűségét, és hogy az ezredforduló utáni társadalmi és demográfiai változások fényében újraértelmezze e kapcsolati típus társadalmi mintázatait. Az elemzés célja a házasságban élő 22–49 éves népesség vizsgálata az Életünk fordulópontjai nagymintás társadalmi-demográfiai adatfelvétel (a magyar Generations and Gender Survey) első (2001) és ötödik (2016/17) hulláma- inak adatai alapján. A látens osztályelemzés segítségével kialakított kapcsolati típusokat leíró elemzés és multinomiális logisztikus regressziók segítségével jel- lemezzük. A házasok nagy része egy hagyományosnak mondható családi életutat járt be, melyben előzetes együttélés nélkül kötötték az első házasságukat és a gyermekeik az esküvő után születtek. Az élettársi kapcsolatok terjedésével a hagyo- mányos házasságok aránya jelentősen csökkent. Fontos változás volt egy új típusú házas csoport megjelenése, akik hosszabb együttélés és gyakran a közös gyermekeik születése után kötöttek házasságot és gyakran nagyvárosban éltek. Rájuk kezdetben a többi házas csoporthoz képest hátrányosabb társadalmi helyzet és rosszabb kapcsolati minőség volt jellemző, amely a 2010-es évekre mérséklődött, de értékrendjükben továbbra is eltértek a hagyományos házas- ságban élőktől. Miközben kialakult egy újfajta standard családi életút a házasok körében, a turbulens családi életutat bejárt, több egymást követő kapcsolatban élő vagy nem közös gyermeket nevelő házasok aránya lényegében nem változott. A párkapcsolatok általános differenciálódása nem járt együtt a házassági típusok számának növekedésével

Men’s Fertility in Second Unions in Three European Countries: The Effect of Parenthood Status

In the present paper we investigate how fatherhood influences childbirth in the second union of men in three European countries. We use data from the first wave of the Generations and Gender Survey for France (2005), Norway (2007/8) and Hungary (2004/5) and we apply piecewise exponential event history models. The analysis complements earlier literature by focusing on men, taking a comparative perspective, looking at change over time, considering both cohabiting and marital unions, and also differentiating between the effects of non-residential and (part- or full-time) residential fatherhood.Findings show that the probability of childbearing in the second union is the lowest if both partners already have child(ren) and highest if neither of them are parents. However we found different results if only one of the partners has pre-union children in the three countries. Findings are discussed in view of demographic trends, family and gender role attitudes, and relevant family policies

Első elköltözés a szülői házból Magyarországon. A szülői ház elhagyásának időzítése, párkapcsolati környezete és családi háttér szerinti különbségei = Leaving the Parental Home in Hungary. Timing, Partnership Context and Differences by Family Background

A szülői házból való elköltözés, az önálló háztartás kialakítása fontos lépés a felnőtt szerepek átvételében. A dolgozat célja annak megismerése, hogy a magyarországi fiatal felnőttek az elmúlt évtizedekben mikor és kivel hagyták el a szülői házat, valamint a kibocsátó család összetétele és erőforrásai mentén milyen különbségek figyelhetők meg az elköltözési magatartásukban. Külön vizsgáljuk a nőket és a férfiakat, megkülönböztetve egymástól azokat, akik egy párkapcsolat keretében hagyták el a szülői házat és akik nem. Kiemelt figyelmet szentelünk az időbeli változásoknak. A felnőtté válással és a szülői házból való elköltözéssel kapcsolatos elméleti megközelítések négy csoportját hívjuk segítségül: az életútkutatást, a makrostrukturális megközelítéseket, a második demográfiai átmenet elméletét, továbbá a társadalmi tőke és a szülői erőforrások átadásával kapcsolatos elméleti megfontolásokat. Az elemzések során az Életünk fordulópontjai társadalmi-demográfiai követéses panelvizsgálat harmadik hullámának adatait használjuk, amelyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézete végzett 2008 végén és 2009 elején. A vizsgálat retrospektív adatokat tartalmaz számos életesemény időpontjáról (havi bontásban), és a három hullám segítségével teljes gyermekvállalási, partnerkapcsolati, munkaerőpiaci és iskolatörténet állítható össze minden válaszadóról. A leíró elemzések az 1930 és 1988 között születettek életútját (n = 9607), a regresszióelemzések az 1944 és 1988 között születettek 1979 utáni eseményeit vizsgálják (n = 6141). A 16 és 35 év közötti életeseményeket vizsgáljuk eseménytörténeti elemzés módszerével

Konzorcium, fő p.: The Timing of Life: Understanding the Consequences of Individualization for The Organisation of the Life Course in Europe = Consortional main: The Timing of Life: Understanding the Consequences of Individualization for The Organisation of the Life Course in Europe

A kutatásunkban, amely egy nemzetközi kutatási együttműködés keretében folyt, tisztázni kívántuk, hogy beszélhetünk-e az életpálya mentális szakaszolódásáról, és ha igen, annak fennmaradásában milyen egyéni-, csoport- és társadalmi (makro) szintű tényezők játszanak szerepet. Elemzéseinket az ESS 2006-os hullámára alapoztuk, és kihasználtuk a többszintű elemzési módszertan adta lehetőségeket. Megállapíthattuk, hogy a felnőtté válásnak, a középkorúságnak és az idős kornak Európában egyértelmű mentális standardjai vannak. Míg a felnőtté válás korhatárának megítélésében alig van különbség az európai országok között, addig a középkorúságot, illetve az időssé válást tekintve lényegesek az eltérések. A felnőtté válás életkoráról alkotott kép Európában univerzális, a kulcseseményeket tekintve a skandináv és kelet-európai országok mutatnak sajátos mintázatot. A középkorúvá válás meghatározódásában mentális tényezőknek (korhatár-elképzelések, a gyermekvállalás becsült utolsó életkora), az időskor korhatárának meghúzásában pedig a várható élettartamnak van meghatározó szerepe. Demográfiai tulajdonságok (életkor, nem, családi állapot, és családi állás, iskolai végzettség), életpálya-tapasztalatok (volt-e munkanélküli, volt-e válása) és tudattartalmak (elégedettség, magányosság érzete) is befolyásolják, hogy ki hol húzza meg az életkori határokat. Hogy a nők minden korhatárt két-három évvel korábban lépnek át, az döntően a férfiak véleményén alapul. | The research project, carried out in an international collaboration, concentrated on the organization of the life course, and addressed the question “to what extent is the life course perceived as a structured sequence of life stages, where the age lines between the stages are, and which events mark the transition from one stage to another?” The project utilized the 3rd wave of the European Social Survey and employed advanced multi-level analyses. We found signs of existing “mental life-course maps” in Europe. There are little country-variation in the age becoming adult, however middle-ages and old-ages are set differently in Europe. As long in defining middle ages subjective country-specific features (eg. defining ideal age of retirement) play a crucial role, old age is closely related to county-specific life-expectancy. Group specific demographic characteristics (age, gender, marital status, education), life-course experiences (divorce, unemployment) and subjective evaluations (satisfaction, loneliness) significantly modify perceptions of age boundaries. Mainly male respondents are responsible for the perception, that male pass age dead-lines 2 years later than woman