Polgári perjogunk fejlesztésének lehetőségei és szükségessége tekintettel a nemzetközi trendekre = The possibilities and necessity of development of the hungarian civil procedure law with special regards to the international changes

A 2003-ban induló kutatásunk kezdetén behatóan elemeztük azt a közösségi jogalkotási folyamatot, annak egyes állomásait, amelyek szükségessé és lehetővé tették a polgári eljárásjogi jogharmonizációt ? későbbi jogegységesítést. Ezt követően megkezdtük az Amszterdami Szerződés hatálybalépése után megalkotott közösségi jogi normák, normatervezetek, előkészítő anyagok elemzését, melyek egy szisztematikus témafeldolgozás menetét mutatják. Kutatásunk csúcspontját és összegzését a "Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában" c. 2006. januárjában a Complex Kiadónál megjelent kommentár jelenti (518 o.), melynek nyolc fejezete készült az OTKA kutatás kereti között feldolgozva valamennyi vonatkozó közösségi normát. Megállapítottuk a magyar és a vizsgált uniós joganyag összevetése kapcsán, hogy viszonylag kevés helyen van diszharmónia; a magyar jogszabályok döntő többsége összhangban áll a vonatkozó uniós normákkal. Rendszeresen publikált kutatási eredményeinkkel a korrekt szakmai tájékoztatás szándéka mellett fel kívántuk hívni mind a jogtudomány, mind a joggyakorlat figyelmét a vonatkozó közösségi normák ismeretének jelentőségére, a jogalkalmazókét emellett arra is, hogy a közösségi jog alkalmazása a mindennapi gyakorlatban különös körültekintést igényel és az Európai Bíróság esetjogának mélyreható ismeretét tételezi fel. | At the beginning of our research in 2003, we analysed the Community judicial activities in civil and commercial matters, the stages of this development. First we could talk about harmonization of the rules of civil procedure, but the Amsterdam Treaty transferred this activity from the third pillar to the first pillar so as to establish a European law-enforcement area. After it we started to analyse those EU Regulations, Green Papers and other preparatory documents, which had been accepted after the entry into force of Treaty of Amsterdam. This was a systematic research work. The summary of our work was published in a commentary book in 2006, which title is The rules of civil procedure in the European Union. Eight chapters of this book were made under the supporting of Hungarian Scientific Research Fund. The commentary analyses all legal instruments in connection with judicial cooperation in civil matters in the European Union. We compared these Regulations and Directives with the Hungarian acts, and we could state that the difference was not significant. We tried to invite the jurisprudence and legal practice to pay more attention on getting to know these EU legal instruments. And we called up the practitioners to study the judgements of the European Court of Justice

Glimpses of the Third Millennium BC in the Carpathian Basin

The relative and absolute chronology of the cultural groups of the 3rd millennium BC is a particularly exciting field of prehistoric research because this period spans the assumed boundary of two major periods — the final phase of the Copper Age and the initial phase of the Early Bronze Age. The transition from one major archaeological period to the next no doubt involved major structural changes. The transition period roughly spanning the middle third of the 3rd millennium BC, i.e. the period between the close of the Late Copper Age and the Early Bronze Age 2a in Hungary, corresponds to what is known as the Late Eneolithic in Central Europe and is generally divided into three main phases: 1. the late Baden, 2. the post-Baden/Vučedol, and 3. the post-Vučedol period. The transition in the Carpathian Basin had a mosaic patterning: the rhythm of change varied from region to region and the transformation in each major region followed a different cultural trajectory (Fig. 1, Table 1). This period is here examined in the light of two recently discovered finds from Hungary (Fig. 2, Fig. 4). The finds described here offered a glimpse into the transitional period between the Copper Age and the Bronze Age, with a focus on southern Transdanubia. The more or less identical artefacts and decorative styles appearing roughly synchronously in several regions reflect the period’s cultural contacts spanning extensive territories. The mapping of these communications networks and the clarification of the period’s finer chronological details based on the growing corpus of data will no doubt remain one of the priorities of future research. | A Kr. e. 3. évezred relatív és abszolút kronológiai viszonyainak kutatása különösen izgalmas területe az őskor vizsgálatának, hiszen két nagy korszak feltételezett határán, a rézkor kései és a bronzkor kezdeti fázisainak megismerését foglalja magában. A nagy régészeti korszak definíciók azt sejtetik, hogy fontos strukturális változások állnak mögöttük. A Kr. e. 3. évezred középső harmadára tehető átmeneti időszakot, vagyis a magyarországi késő rézkor vége és kora bronzkor 2a közötti korszakot, közép-európai szemszögből tekintve a késő eneolitikum időszakát három főbb szakaszra tagoltan vizsgálhatjuk: 1. késő Baden, 2. post-Baden/ Vučedol korszak, 3. post-Vučedol korszak. A Kárpát-medence térségében egy mozaikos jellegű, fokozatos, területenként változóan eltérő ütemű és tendenciájú átalakulásnak lehetünk tanúi (Fig. 1, Table 1). Ezúttal két magyarországi lelet alapján vizsgáljuk a korszakot (Fig. 2, Fig. 4). A bemutatott leletek segítségével a rézkor és bronzkor átmeneti időszakának néhány kérdését tekintjük át, különösen a Dél-Dunántúl területére fókuszálva. A kor nagy távolságokat átfogó kapcsolatrendszerének maradandó lenyomatát őrzik azok a tárgyak/stíluslemek, melyek több régióban közel egyidőben és hasonló jellegben találhatók meg. Ezek alapján fontos feladat lesz ennek/ezeknek a kommunikációs hálózat(ok)nak a további feltérképezése és a folyamatosan gyarapodó adatok alapján kronológiai összefüggéseik tisztázása

Evaluation of the Hungarian and Polish goose meat production

K

Nagyvárosi egyenlőtlenségek és társadalmi konfliktusok = Urban inequalities and social conflicts

A "Nagyvárosi egyenlőtlenségek és társadalmi konfliktusok" című 2005. február és 2007. december 31. között megvalósuló OTKA kutatás, illetve a "Nagyvárosi egyenlőtlenségek és társadalmi konfliktusok Csehország és Magyarország posztszocialista városaiban" című 2006 júliusa és 2007 december 31. között megvalósuló kiegészítő nemzetközi OTKA kutatás feltárta a globális gazdasági térben eltérő helyzetű, differenciált fejlődési sajátosságokkal rendelkező nagyvárosi térségek társadalmi, gazdasági, területi egyenlőtlenségeit és a területi egyenlőtlenségek összefüggésében szerveződött érdekellentmondásokat és társadalmi konfliktusokat. Fontos kutatási eredmény továbbá az egyenlőtlenségeket és a konfliktusokat meghatározó folyamatok tisztázása, az átmenet, a piaci, társadalmi és gazdasági körülmények, a globalizáció és az abban elfoglalt területi pozíciók hatásainak feltárása. A nemzetközi kutatás további eredménye a differenciált fejlődési sajátosságokkal rendelkező cseh- és magyarországi városi térségek társadalmi-gazdasági és területi egyenlőtlenségeinek feltárása, az ebből fakadó társadalmi konfliktusok, közte a szegregáció vizsgálata, valamint az egyenlőtlenségeket és konfliktusokat meghatározó folyamatok hasonlóságainak és eltéréseinek tisztázása a posztszocialista városokban. globalizáció és az abban elfoglalt területi pozíciók hatásainak feltárása. A nemzetközi kutatás további eredménye a differenciált fejlődési sajátosságokkal rendelkező cseh- és magyarországi városi térségek társadalmi-gazdasági és területi egyenlőtlenségeinek feltárása, az ebből fakadó társadalmi konfliktusok, közte a szegregáció vizsgálata, valamint az egyenlőtlenségeket és konfliktusokat meghatározó folyamatok hasonlóságainak és eltéréseinek tisztázása a posztszocialista városokban

A mobilitási hajlandóság regionális differenciái Magyarországon

We made a layered questionnaire survey in 2005. In the research one thousand private persons responded to our questions: what aspects do Hungarian citizens prefer when choosing their place of residence, which Hungarian cities are considered successful by the respondents and why, what characteristics, advantages and disadvantages do they use to describe the city types, which are the cities that the stakeholders see as real centres of gravity, how much are the respondents willing to move to another residential places? In the light of the results, we repeated our survey in 2012-2013, allowing thereby the comprehensive evaluation of a period of almost ten years. In the second survey we used the method of a layered questionnaire survey again (the four aspects considered were as follows: breakdown of the Hungarian population by regions, gender, age groups and finally level of education), in which it was one thousand private persons again who responded to our questions. Our analysis this time also meant comparison, based primarily on statistical data with of researches made on the topic. This paper, as the title implies, is not more than the Publication of a few partial results of the survey, which can be seen in the selection of a few topics to be discussed, on the one hand, and the narrowing down of the results to the regional differences of mobility willingness, on the other hand

Transformations in the Carpathian Basin around 1600 B. C.

Um die Zeit des Vulkanausbruchs von Thera fanden wichtige Veränderungen im Karpatenbecken statt. Diese sogenannte Koszider Epoche korrespondiert mit der letzten Phase der mittleren Bronzezeit in der ungarischen Terminologie und stellt den Übergang zur späten Bronzezeit dar. Die Untersuchung dieser Epoche hat sich bisher als kontrovers erwiesen – sowohl unter ungarischen als auch mitteleuropäischen Wissenschaftlern. Erst in den letzten Jahren ist diese Epoche nicht mehr als kurzer Zeitraum, mit der ein bestimmtes historisches Ereignis verbunden werden kann, interpretiert worden. Vielmehr sieht man sie nun als eine länger dauernde Periode an, welche die Blütezeit der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken markiert und die mit einschneidenden Veränderungen endet. Die Hauptelemente dieses Wandels sind allerdings noch unklar. Unser Ziel ist es, den Wandel durch den Vergleich verschiedener Aspekte dreier aufeinanderfolgender Phasen zu untersuchen. Am Ende sollen einige neue Erwägungen stehen, die die bisherigen Interpretationen dieser Veränderungen erweitern können. | Around the time of the Thera eruption important transformations occurred in the Carpathian Basin. This is the so-called Koszider Period, which corresponds to the last phase of the Middle Bronze Age (MBA) in the Hungarian terminology and represents a transition to the Late Bronze Age. The assessment of the period has been controversial among both Hungarian and central European scholars. In the past few years this period has been interpreted not as a short »horizon« connected to a specific historical event, but as a longer period that represented the heyday of the MBA in the Carpathian Basin, which ended with significant transformations. The main elements of this transformation, however, are still unclear. Our aim is to investigate this transformation through the comparison of several aspects of three subsequent phases and to amend the previously offered interpretations of the changes with a few new considerations

Molecular cytogenetic characterisation of Salix viminalis L. using repetitive DNA sequences

Abstract Salix viminalis L. (2n=38) is a diploid dicot species belonging to the Salix genus of the Salicaceae family. This short-rotation woody crop is one of the most important renewable bioenergy resources worldwide. In breeding for high biomass productivity, limited knowledge is available on the molecular cytogenetics of willow, which could be combined with genetic linkage mapping. The present paper describes the adaptation of a fluorescence in situ hybridisation (FISH) protocol as a new approach to analyse the genomic constitution of Salix viminalis using the heterologous DNA clones pSc119.2, pTa71, pTa794, pAs1, Afafamily, pAl1, HT100.3, ZCF1 and the GAA microsatellite marker. Three of the nine probes showed unambiguous signals on the metaphase chromosomes. FISH analysis with the pTa71 probe detected one major 18S-5.8S-26S rDNA locus on the short arm of one chromosome pair; however, the pTa794 rDNA site was not visible. One chromosome pair showed a distinct signal around the centromeric region after FISH with the telomere-specific DNA clone HT100.3. Two chromosome pairs were found to have pAs1 FISH signals, which represent a D-genome-specific insert from Aegilops tauschii. Based on the FISH study, a set of chromosomes with characteristic patterns is presented, which could be used to establish the karyotype of willow species