Application of heavy mineral analysis for ceramic provenance research by the micromineralogical collection of the Mining and Geological Survey of Hungary – a case study

This study introduces a possible archaeometric application of the micromineralogical collection belonging to the Mining and Geological Survey of Hungary. Micromineralogical (heavy mineral) assemblage of natural clastic sediments (clay, silt, sand) can characterize the plastic ceramic raw materials typical for a delimited region (i.e. a river catchment area or a geological subunit). Heavy mineral investigation is a useful method which can complete conventional ceramic provenance studies applying microscopic petrography and instrumental chemical analyses, especially in cases of very fine-grained pottery or mature, less characteristic ceramic compositions. Using the 10th c. pottery of Edelény-Borsod (NE Hungary) as an example, we present the application of the micromineralogical collection. The study points out the difficulties with the evaluation, i.e. different sample preparation and data collecting strategy for archaeological and geological samples. Finally, the benefits of the results are formulated as conclusions on the ceramic provenance

The micromineralogical collection of the Mining and Geological Survey of Hungary = A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) mikromineralógiai gyűjteménye

The Mining and Geological Survey of Hungary (MBFSZ) owns a comprehensive collection of mineral resources in Hungary. This paper presents the micromineralogical collection of MBFSZ belonging to the Mineralogy and Economic Geology Collection which provides information on the heavy mineral (HM) assemblages of clastic sediments (sand, gravel) of Hungary. The collection covers the whole territory of the country with 754 localities including open-air quarries exploiting Miocene-Holocene sand or gravel, recent river bars, shallow drillings exploring Pleistocene sediments of alluvial cones. The collection comprises altogether 863 sampling points and 4326 individually inventoried heavy mineral separata. We summarize the stormy history of the collection, the sampling and processing strategy, the data available and the accessibility of the micromineralogical collection. Our aim is to draw attention to the collection, to describe it and acquaint researchers who are interested in carrying out research on these clastic sediments in any field of science. There is a special emphasis on the potential archaeometric applicability of the micromineralogical collection. = A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) jelentős, a magyarországi ásványi (nyers)anyagokat felölelő gyűjteménnyel rendelkezik. A jelen cikkben bemutatott mikromineralógiai gyűjtemény – amely a Szolgálat Ásványtan–Teleptani gyűjteményének részét képezi – a hazai törmelékes üledékek (homok, kavics) nehézásvány összetételéről ad információt. A mintavétel egész Magyarország területét lefedi. A gyűjtemény 754 lelőhely (miocén-holocén korú homokot és kavicsot termelő bányák, recens folyózátonyok, folyóvízi hordalékkúpok pleisztocén üledékeit feltáró sekélyfúrások) 863 mintavételi pontjáról származó felszíni és felszínközeli laza üledék 4326 db egyedileg leltározott nehézásvány-szeparátumát tartalmazza. Munkánkban a gyűjtemény viszontagságos történetét, a mintavétel és a feldolgozás módszertanát, a rendelkezésre álló adatokat, illetve a jelenlegi hozzáférhetőséget ismertetjük. Célunk, hogy a kutatók – legyen szó bármilyen, a törmelékes üledékes kőzetek felhasználásával foglalkozó szakemberről – megismerjék és saját kutatásaikhoz hasznosítsák ezt a rendkívül átfogó gyűjteményi anyagot. Cikkünkben külön felhívjuk a figyelmet a mikromineralógiai gyűjtemény – talán nem azonnal szembeötlő – archeometriai felhasználási lehetőségeire

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) mikromineralógiai gyűjteménye

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) jelentős, a magyarországi ásványi (nyers)anyagokat felölelő gyűjteménnyel rendelkezik. A jelen cikkben bemutatott mikromineralógiai gyűjtemény – amely a Szolgálat Ásványtan–Teleptani gyűjteményének részét képezi – a hazai törmelékes üledékek (homok, kavics) nehézásvány összetételéről ad információt. A mintavétel egész Magyarország területét lefedi. A gyűjtemény 754 lelőhely (miocén-holocén korú homokot és kavicsot termelő bányák, recens folyózátonyok, folyóvízi hordalékkúpok pleisztocén üledékeit feltáró sekélyfúrások) 863 mintavételi pontjáról származó felszíni és felszínközeli laza üledék 4326 db egyedileg leltározott nehézásvány-szeparátumát tartalmazza. Munkánkban a gyűjtemény viszontagságos történetét, a mintavétel és a feldolgozás módszertanát, a rendelkezésre álló adatokat, illetve a jelenlegi hozzáférhetőséget ismertetjük. Célunk, hogy a kutatók – legyen szó bármilyen, a törmelékes üledékes kőzetek felhasználásával foglalkozó szakemberről – megismerjék és saját kutatásaikhoz hasznosítsák ezt a rendkívül átfogó gyűjteményi anyagot. Cikkünkben külön felhívjuk a figyelmet a mikromineralógiai gyűjtemény – talán nem azonnal szembeötlő – archeometriai felhasználási lehetőségeire

Törmelékes rétegsorok komplex eredetvizsgálata (KEVi) Ötelemes, összehangolt törmelékeskőzet-elemző vizsgálatsor

Közismert, hogy a törmelékes kőzetek, mint például szénhidrogén-, vagy víztároló anyagok, és mint eltűnt hegységek lepusztulási maradékai komoly gazdasági és tudományos jelentőséggel bírnak. Törmelékszemcséinek pontos ásvány-kőzettani meghatározása (petrográfiája) és forrásterületük azonosítása mindkét terület számára fontos kutatási irányt jelenthet. Laza törmelékes rétegsorok provenancia vizsgálatára hagyományosan két fő irányzat alakult ki: a nagyobb méretű kavicsok petrográfiája, amellyel az egyedi, néhány cm-nél nagyobb méretű kavicsok makroszkópos, terepi és vékonycsiszolatos vizsgálatát végezzük, valamint a nehézásvány vizsgálat, amely a rétegek homokméretű részlegének ásványszemcséinek meghatározásával foglalkozik. Mindkét módszernek komoly hiányosságai vannak. Ezek egy részének kiküszöbölésére az utóbbi években bevezették a beágyazott szemcsecsiszolatos vizsgálati módszert, de a nehézásványok biztos kőzethez rendelhetősége így sem oldódott meg. Ezzel a munkánkkal az a célunk, hogy egy olyan vizsgálatsort mutassunk be, amely laza üledékes rétegsoroknak az eddigieknél sokkal pontosabb és biztosabb forrás meghatározását teszi lehetővé, és amelynek segítségével kiküszöbölhetők a korábban alkalmazott módszerek egyedi hiányosságai. Az általunk kiterjedt eredet-vizsgálati módszernek (KEVi) nevezett ötelemes, összehangolt szemcseelemző vizsgálatsor az eddig hagyományosan és újabban használt, valamint ebben a cikkben használt újonnan bemutatott vizsgálatokat együttesen, összehangoltan tartalmazza. Jelen cikkben részletesen bemutatjuk a „KEVi” módszer egyes elemeinek vizsgálati leírását, alkalmazhatósági feltételeit, előnyeit és hátrányait, valamint a vizsgálatsorban betölthető szerepét és hasznát. A dolgozat végén a „KEVi” módszer értékelését is összefoglaljuk

A gorzsai késő neolit vörös homokkő anyagú szerszámkövek petrográfiai alapú rendszere

A homokkövek vizsgálatának nem csupán tudományos és ipari, hanem archeometriai vonatkozása is jelentős. Az emberiség szinte a kezdetektől használja ezt a kőzetet. Petrográfiai azonosításuk azonban nem könnyű, mivel fő összetevőik hasonlóak egymáshoz, kevés a forrásterületre jellemző elegyrész