Design issues of a variable thermal resistance

Some years ago we have proposed a thermal mount with electronically variable thermal resistance [1]. In this earlier work the feasibility of such a structure has been demonstrated. Now we intend to realize this mount in a maturated form, suitable to the everyday use in the practice of package thermal qualification and modeling. The design of such a device raises a number of new questions and problems. The present paper is dealing with these problems and the possible solutions.Comment: Submitted on behalf of TIMA Editions (http://irevues.inist.fr/tima-editions

Semiconductor ring lasers for all-optical signal processing

Since the late 1980s there has been a strong interest in exploiting optical bistablity for all-optical signal processing. In this scenario, a novel and promising building block is the semiconductor ring laser (SRL) that exhibits bistability between the counter-propagating cavity modes. This thesis reports on the design, fabrication and characterisation of 1550 nm lasing wavelength SRLs that are intended for applications as all-optical flip-flops and logic elements. Substantial optimisation of SRL design and processing technology is carried out in order to promote unidirectional bistable operation and allow high yield. Fabricated, large size, 150 um - 200 um radius SRLs, show robust unidirectional bistable operation with 30 - 35 dB directional extinction ratio (DER) between the counter-propagating modes, from near threshold up to 5 - 6 times threshold current bias. A significant advantage of the optimised technology is that 98% of the devices per chip show continuous wave (cw) and room temperature lasing with an average 2 - 3mA threshold current dispersion. Switch-on and switch-off times as short as 60 ps and 30 ps were measured, respectively, and reliable 10 Gbit/s flip-flop (FF) operation with external triggering optical pulses was achieved with these devices. Temporal measurements and calculations show that the switching speed of the free running SRL is limited by the carrier lifetime. A monostable device consisting of a SRL and an integrated distributed feedback laser (DFB) source is also presented, and this holding beam (HB) configuration is used to demonstrate all-optical NOT operation with data rates up to 2.5 Gbit/s. Dry etch chemistries for realizing 3.2 - 4.5 um deep waveguides, which show minimal bending losses, are developed and evaluated in order to enable dense integration of SRL devices. In addition, compact, milliwatt output power racetrack shaped cavity designs with radii as small as 10 um are presented. These devices exhibit minimal intra-cavity back-reflections by employing bi-level etching couplers and adiabatic straight to curved waveguide convertors. Finally, these developments provide a more than 150 times footprint reduction compared to large radius devices, whilst also preserving the robust unidirectional operation of their relatives with slightly lower, 20 - 30 dB DER

Hozsánna és a vének. Fohászok és kedvtelések - meseszerű történet egy rajongó utasembertől

Zeusz és Mnémoszüné esküvőjén – így meséli Pindarosz, a Kr. e. V. században élt görög költő – a vőlegény megkérdezte az istenektől, hogy mire volna szükségük. Ők azt válaszolták, hogy olyan lényeket szeretnének, akik dicsőitik őket.Zeusz és Mnémoszüné kilenc napon át tartó szenvedélyének gyümölcsei a Múzsák lettek, akiknek a feladata az istenek magasztalása, és akik az embereknek „feledést hoznak a bajokra, nyugalmat a gondban”. A Kr. e. VIII. században Hésziodosz így beszéli el a nászt és a Múzsák születését: „Zeusz Kronidésznak Píeriában szülte meg őket Mnémoszüné, az Eleuthér lejtőjén ki királynő, s ők hoznak feledést a bajokra, nyugalmat a gondban. Mert szerelemben töltött bölcs Zeusz véle kilenc éjt, távol a többi haláltalanoktól szent nyoszolyáján, és hogy az év elmúlt és évszakok új sora indult, fogytak a holdak s teljes lett nagy száma napoknak, Mnémoszüné megszülte kilenc egyforma leányát, kik csak az énekkel gondolva a gondot elűzik, legmagasabb hófödte olümposzi csúcs közelében.” Az antik felfogás szerint a Múzsák a költői tudás forrásai. Mint Homérosznál: „S most, Múzsák, ti beszéltek: olümposzi bérceken éltek, istennők vagytok, s mindent jól látva ti tudtok, míg minekünk csak hírhallásunk, semmi tudásunk...

Exploring multi-stability in semiconductor ring lasers: theory and experiment

We report the first experimental observation of multi-stable states in a single-longitudinal mode semiconductor ring laser. We show how the operation of the device can be steered to either monostable, bistable or multi-stable dynamical regimes in a controlled way. We observe that the dynamical regimes are organized in well reproducible sequences that match the bifurcation diagrams of a two-dimensional model. By analyzing the phase space in this model, we predict how the stochastic transitions between multi-stable states take place and confirm it experimentally.Comment: 4 pages, 5 figure

It Was From Love He Blabbed To Me!’ Re-Constructing Puškin’s Romantic Tragedy: The Poetics And Poesis Of Provocation. The Pre-Texts Within The Text Of Boris Godunov

In this paper I aim to invite attention to a possible way of interpreting Pushkin’s historical play, Boris Godunov. I shall attempt to trace a particular poetical mechanism employed by Pushkin throughout his historical play. I call this mechanism ‘the poetics of provocation’, wherein the original sense of the Latin verb provoco is to be be understood: ‘to call out, challenge, invite one to'. The particular way this Pushkinian text is organized via what I hereby term as the 'poetics of provocation' has has a special bearing on how the sujet of this play unfolds

Puškin’s ‘Virtual Scene. Some Aspects of Puškin’s Historiography. Boris Godunov as the Trivium on the Way to the Polyphonic Novel

In this paper I aim at drawing attention to one of the specific characteristics of Puškinian dramaturgy encountered in the poet’s ‘romantic tragedy’, Boris Godunov. By doing so, not only shall we be able to come across new points for the interpretation of the play or gain further insight into its genesis but we will also be able to get nearer to answering some of the questions about the after-life of Boris Godunov. This is likely to help us localize the Puškinian ‘historical drama’ in the chronotopics of literary history

Tarka dal ösvényén. Költészethasználati bédekker

Az Odüsszeia XXII. énekében a dalnok, Phémiosz a kérőkkel végző Odüsszeuszhoz folyamodik. Arra figyelmezteti a királyt, hogy ha őt is megöli, azt meg fogja bánni: „Mert magad is megbánod majd, ha megölted a lantost, engem, az istenek és a halandók ének-adóját.” A könyörgés lényegi része, hogy a dalnok lelkébe „az isten mindenféle dal ösvényét ültette el”. A zárósor ellenállhatatlan: „téged mint istent zenglek: ne akarj lenyakazni.” A költő folyamodása sikerrel zárul, a dalnok így az Odüsszeia egyik nagy túlélője lesz. 2700 évvel Homérosz után különös módon fordítja ki Phémiosz argumentációját az Oszip Mandelstamnak tulajdonított mondás: „Sehol a világon nincsen akkora becsülete az irodalomnak, mint nálunk, Oroszországban, ahol egy versért megölhetik az embert.” Phémiosz és Mandelstam ugyanarról beszélnek: a költészet becsületéről. Mezősi Miklós úgy megy szembe a költészet hagyományaival, hogy eközben a lehető leghagyományosabb marad: egy archaikus, mára már homályba vesző hagyományba kapcsolódik, abba az antik tradícióba, amikor az ékes és mulatságos kommunikáció természetes eszköze volt a vers, amikor a költői megszólalás az érvelés közege, a többértelműségek játékos vagy jelentőségteljes átadásának csaknem mindennapi módja lehetett. Mezősi azt az illúziót kelti, hogy ekként megszólalni teljesen természetes, de főleg: izgalmas, érdekes, játékos gesztus, aminek nemcsak befogadása, de létrehozása sem jelenthet semmiféle problémát. A sorokban megbúvó csavarokat, a sokszoros szójátékok bonyodalmait talán csak sokadik olvasásra érzékeljük. Nem ezek csillognak az előtérben. A hemzsegő intertextuális utalások, a klasszikus reminiszcenciák, a költészeti tradíció fölényes birtoklását mutató utalások és idézetek révén Mezősi ezáltal is összekapcsolja az általa művelt, régi mintákhoz visszanyúló, s ezért nagyon is „egzotikus”, idegen, furcsa költészetet a költői beszéd ma érvényes hagyományával. Kálmán C. Györg

The Golden Age and Genre Poetics: “Implicit Prophecy” in Vergil's Fourth Eclogue and Pushkin's Boris Godunov. Two Variations on the Auto-Creation of the Poetic Self

Research article. This article raises the question whether any link can be suppositioned between “factual” history and what we normally call “the history of literature”. It puts the texts of Ec­logue IV and Boris Godunov to a close and thorough examination to find the answer to this question. This research study was published in Russian Text (19th Century) and Antiquity (Budapest—Tartu), 2008, as my contribution to a collaborative project hosted by Eötvös Loránd University and Eötvös József Collegium (Budapest) and The Institute of Philosophy and Semiotics at The University of Tartu to discover and interpret intertextual connections between 19th-century Russian literature and Antiquity

Charting the Phenomenology of Music. Rhetoresis and Imagery in Opera (Musorgsky and Mozart)

The present paper is part of a complex, interdisciplinary and intermedial, research project based on a closed-reading approach in the philological sense which I am conducting in opera semiotics and literary and philosophical anthropology with the aim to provide a series of interpretations of drama and opera of selected operas of Mozart and plays of Shakespeare, inviting Nietzsche and Kierkegaard as our guides. The term I coined as the ‘phenomenology of music’ refers to the methodology of outward or perceptible indications depicted (or the depictability of such indications) in form(ation)s and configurations related to and conditioned by the musical expression. The findings presented in this paper are intended to serve as a stepstone for close-reading based analyses of other operas. In the first part of this paper I offer a close-reading analysis of a scene from a Musorgsky opera leading us to identify a ‘musical trope’—the musical metaphor—which I will term as the ‘musical synecdoche.’ Musical tropology, likewise metaphor in language, becomes a key tool in approaching the musical work. One of the characteristic elements in the poetic arsenal of Gogol, a technique termed by Boris Eikhenbaum as the ‘Gogolian mask,’ re-appears in Musorgsky's last opera, Khovanshchina, having a musical genre adapt a literary legacy. The second part of the paper is somewhat more pragmatical, insofar it examines opera staging sets—the Figure of the Child from Andrei Tarkovsky’s production of Musorgsky’s Boris Godunov—intending to draw attention to the importance of selecting the right tools in designing the visuality of an opera performance