A szegény családok megélhetési stratégiái regionális és etnikai metszetekben = Subsitence strategies of poor households. Regional and ethnic differences

Szegény családok megélhetési stratégiáit vizsgálva bemutatjuk, hogy a szegénységben élő háztartások csak a különböző forrásokból származó jövedelmek együttes optimalizálásával tudják biztosítani a felszínen maradást. A tanulmányban bemutatott megélhetési stratégiák (a fogyasztás és más kiadások visszaszorítása, lakóhelyváltás, hitelfelvétel, legális vagy illegális munkavállalás, fémhulladék- és fagyűjtés, üzletelés stb.), pontosabban azok kombinációi a szegények különböző csoportjaihoz köthetők. A szegények megélhetési módjai alapvetően hasonlítanak, területi különbségeket csupán az okoz, hogy az adott településen, az adott közösségben milyen tevékenységnek vannak hagyományai. Tanulmányunkban a mellett érveltünk, hogy a megélhetési stratégiák jellemzően nem etnikusak, hanem a kirekesztett élethelyzet következményei: a 'cigányosnak' tételezett tevékenységeket (üzletelés, vasazás, fagyűjtés) nem csak a cigányok végzik, miközben a 'nem cigányos' alkalmazkodási minták is egyaránt jellemzik a roma és nem roma szegényeket: mind a két csoport tagjai végeznek rosszul fizetett alkalmi munkát és tesznek kísérletet a legális munkaerőpiacon való munkavégzésre. Csupán azok a megélhetési formák tekinthetőek etnikusnak, amelyeknek identitás megerősítő szerepe van: az oláh cigányok üzletelése, avagy a zenész cigányok zenélése. A szegények megélhetésének és kapcsolati jellemzőinek összefüggéseit vizsgálva arra jutottunk, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül a személyes illetve háztartások kapcsolati hálójának mérete és összetétele meghatározza bármely munkához való hozzáférés lehetőségét. | The research that investigated subsistence strategies of poor Roma and non Roma families showed that households in financial deprivation may survive only if they are able to combine and optimize various income sources: such as social transfers, irregular and unreported employment, official jobs in the primary as well as secondary (subsidized) labour market etc.. Subsistence strategies presented in the study (limiting consumption, cutting living costs, legal or illegal employment, collection of wood and metal, trafficking) or more precisely their combination may be related to various poverty groups. Subsistence strategies of poor families are similar, minor regional differences are only due to traditions of the community. We argue in our analysis, that subsistence strategies are essentially not ethnically defined but are due to exclusion: those activities that are assumed to be ‘gypsy activities’ (trafficking, collecting and selling metal or wood etc.) are practiced not only by Roma in socially deprived environment. In the same time those adaptation strategies, that are typically perceived as majority models are equally frequent among the Roma. Exclusively those forms of subsistence may be seen as ‘ethnically defined’ that play a role in strengthening ethnic identity. The analysis of the relationship between subsistence strategies and personal network of poor households revealed how essentially important the size and composition of household network is in accessing to any type of income generating activity irrespective of ethnic belonging