178 research outputs found
A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban II. A GDP alakulása és az életminőség néhány trendje Magyarországon, 1990-2010 = The significance of societal well-being and the possibility of its research in the contemporary Hungarian society II. The course of the GDP and trends in quality of life in Hungary, 1990—2010
Tanulmányunk második rĂ©szĂ©ben bemutatjuk a gazdasági növekedĂ©s Ă©s Ă©letminĹ‘sĂ©g nĂ©hány lehetsĂ©ges elmĂ©leti összefĂĽggĂ©sĂ©t. Ennek alapján egyrĂ©szt kĂsĂ©rletet teszĂĽnk arra, hogy leĂrjuk a magyar nĂ©pessĂ©g jĂłllĂ©tĂ©nek hosszĂş távĂş alakulását a rendszerváltozástĂłl napjainkig. MásrĂ©szt ezen változásokat megkĂsĂ©reljĂĽk összekapcsolni a bruttĂł hazai termĂ©k (GDP) ugyanezen idĹ‘szakbeli alakulásával. TizenkĂ©t olyan felmĂ©rĂ©s (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program; összelemszám: 42 086 fĹ‘) adatait elemezzĂĽk, melyek az elmĂşlt 20 Ă©v során felmĂ©rtĂ©k a magyar nĂ©pessĂ©g egyes Ă©letminĹ‘sĂ©g szempontjábĂłl lĂ©nyeges jellemzĹ‘it. Az elemzett változĂłk közĂ© tartozott a szubjektĂv egĂ©szsĂ©g, boldogság Ă©s Ă©lettel valĂł elĂ©gedettsĂ©g, az emberekbe vetett általános bizalom, a társas támogatás Ă©s a depresszĂv tĂĽnetek sĂşlyossága. Az eredmĂ©nyek összessĂ©gĂ©ben kĂ©t fontos összefĂĽggĂ©sre mutatnak rá. (1) IgazolĂłdott, hogy a rendszerváltozás idĹ‘szaka a szubjektĂv jĂłllĂ©t szempontjábĂłl mĂ©lypont volt a magyar társadalomban, az azĂłta eltelt idĹ‘szak elĹ‘ször jelentĹ‘sebb, majd lassabb növekedĂ©st mutat, melyet a jelenben a stagnálás Ă©s visszaesĂ©s jelei követnek. (2) A GDP változásával valĂł összefĂĽggĂ©s nem egyĂ©rtelmű — a jĂłllĂ©t növekedĂ©se 1991 Ă©s 2000 között összessĂ©gĂ©ben párhuzamosan haladt a GDP növekedĂ©sĂ©vel, de a következĹ‘ Ă©vtized adataiban arra utalĂł összefĂĽggĂ©seket is találtunk, mely szerint a jĂłllĂ©t jellemzĹ‘i (elĂ©gedettsĂ©g, boldogság, emberekbe vetett bizalom) átmenetileg a GDP növekedĂ©se mellett is jelentĹ‘sen romolhatnak. Az eredmĂ©nyek megerĹ‘sĂtik továbbá a társadalmi jĂłllĂ©t rendszeres mĂ©rĂ©sĂ©nek, egy Nemzeti Ă–sszjĂłllĂ©ti Index kialakĂtásának Ă©s monitorozásának szĂĽksĂ©gessĂ©gĂ©t.
|
In the second part of our study we present a couple of possible relationships between economic growth and quality of life. Based on these assumptions, we make an attempt to describe the long term trend of well-being of the Hungarian population from the political changes in 1990 to the present days. Moreover, we connect these trends to the change of gross domestic product (GDP) of Hungary in the same time period. We analyze data from twelve surveys (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program, total N = 42086 respondents) that assessed several important characteristics of well-being in Hungary in the last 20 years. We analyzed the following variables: self-rated health, happiness, satisfaction with life, general trust in others, social support and severity of depressive symptoms. On the whole results indicate two important associations. (1) The years after political changes in 1990 proved to be a nadir regarding well-being in the Hungarian society. In the following years a significant increase may be hypothesized while this was followed by signs of stagnation and decrease up to the present. (2) The association with the GDP is not unambiguous: while in the period between 1991 and 2000 well-being ran parallel with the increase in GDP, the data from the last decade indicated that well-being indicators (happiness, satisfaction, trust) may get worse even in times of economic growth (as represented in the increase of the GDP). Finally, our results reinforce the need for the monitoring of well-being on the societal level, that is, for the evolvement and regular assessment of a National Well-being Index
MiĂ©rt jĂł önkĂ©ntes munkát vállalni? Az önkĂ©ntessĂ©g Ă©s az Ă©lettel valĂł elĂ©gedettsĂ©g kapcsolata öndetermináciĂł-elmĂ©leti megközelĂtĂ©sben = Why is it good to be a volunteer? The connection between voluntary work and life satisfaction using the Self-Determination Theory
Az önkĂ©ntes tevĂ©kenysĂ©g korábbi megközelĂtĂ©sei elsĹ‘sorban szociolĂłgiai Ă©s funkcionális szempontokat emeltek ki. Tanulmányunkban kĂsĂ©rletet teszĂĽnk az önkĂ©ntes munka motiváciĂłinak Ă©s az önkĂ©ntes munka, valamint az Ă©lettel valĂł elĂ©gedettsĂ©g közötti kapcsolatnak az öndetermináciĂł elmĂ©lete (SDT, Ryan and Deci, 2000a) alapján valĂł Ă©rtelmezĂ©sĂ©re. KĂ©rdĹ‘Ăves vizsgálatunkban 127 önkĂ©ntes munkát vĂ©gzĹ‘ szemĂ©lyt arra kĂ©rtĂĽk, hogy a munkájukhoz, az önkĂ©ntes tevĂ©kenysĂ©gĂĽkhöz, illetve a hivatalos foglalkozásukhoz kapcsolĂłdĂł szemĂ©lyes cĂ©ljaikat Ă©rtĂ©keljĂ©k az Ă©nnel valĂł összhang (Ă©n-konkordancia) Ă©s az öndetermináciĂł elmĂ©letĂ©ben megfogalmazott pszicholĂłgiai alapszĂĽksĂ©gletek (autonĂłmia, kompetencia Ă©s pozitĂv kapcsolĂłdás) kielĂ©gĂĽlĂ©sĂ©nek szempontjábĂłl. Azt találtuk, hogy az önkĂ©ntes tevĂ©kenysĂ©g cĂ©ljait a szemĂ©lyek Ă©n-konkordánsabbnak, Ă©s a pszicholĂłgiai alapszĂĽksĂ©gleteknek jobban megfelelĹ‘nek, azaz inkább öndetermináltnak Ă©lik meg, mint a munkavĂ©gzĂ©shez kapcsolĂłdĂł cĂ©lokat. Az önkĂ©ntes tevĂ©kenysĂ©g Ă©s a munkavĂ©gzĂ©s cĂ©ljainak jellemzĹ‘i közĂĽl továbbá egyedĂĽl az önkĂ©ntes munka során megĂ©lt öndetermináltság mĂ©rtĂ©ke jelezte elĹ‘re szignifikánsan az Ă©lettel valĂł elĂ©gedettsĂ©get (bĂ©ta = 0,322). KövetkeztetĂ©sĂĽnk szerint az önkĂ©ntes munkavĂ©gzĂ©s lĂ©nyegi eleme, hogy az alapvetĹ‘ pszicholĂłgiai szĂĽksĂ©gletek szempontjábĂłl lehetĹ‘vĂ© teszi a szemĂ©lyisĂ©g kiteljesedĂ©sĂ©t Ă©s hozzájárul az elĂ©gedettsĂ©g növekedĂ©sĂ©hez.
|
The former studies on voluntary activities focused mainly on functional and sociological aspects. In this study, we try to interpret the relationship between voluntary work and life satisfaction using Self-Determination Theory (SDT, Ryan and Deci, 2000a) as a theoretical frame. In a questionnaire study we examined 127 volunteers who evaluated their professional and voluntary work goals from the aspects of self-concordance and the satisfaction of their basic psychological needs (autonomy, competence, and relatedness) described in SDT. We found that participants evaluated their voluntary work goals more self-concordant and more supportive to their basic psychological needs, that is, more self-determined than their professional work goals. Among the volunteer and professional work goal characteristics only the extent of self-determination of voluntary work goals predicted life satisfaction significantly (beta = 0.322). We concluded that by satisfying the basic psychological needs, voluntary work contributes significantly to life satisfaction and enriches personality
Self-Determination Theory and the Emerging Fields of Relationship Science and Niche Construction Theory
In this paper we summarise the basic tenets of Self-Determination Theory (SDT). As a special
occasion for this overview, we review two recently published edited books on relationship motiv -
ation (WEINSTEIN 2014) and work motivation (GAGNÉ 2014) because both of them rely extensively
on SDT concepts and principles while they extend the conceptual frames of the theory to several
directions and applied fields. Furthermore, we argue that the basic propositions of SDT may contribute
to the emerging field of the so called Relationship Science, the continuously forming interdisciplinary
knowledge base on close relationships. On the other hand we propose that SDT could
and should be further enriched by broader system theoretical approaches. Therefore we outline the
evolutionary theoretical principles of human agency as represented in Niche Construction Theory
and its applications in social sciences. While a complete theoretical integration exceeds the frames
of a review, we draw a series of conclusions that may point in this direction
A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban I. Életminőség, gazdasági fejlődés és a Nemzeti Összjólléti Index = The significance of societal well-being and the possibility of its research in the contemporary Hungarian society I. Quality of life, economic growth, and the National Well-being Index
A kĂ©trĂ©szes tanulmány elsĹ‘ rĂ©szĂ©ben bemutatjuk az Ă©letminĹ‘sĂ©g egyĂ©ni Ă©s társadalmi kĂĽlönbsĂ©geinek legfontosabb összefĂĽggĂ©seit, valamint ezek kapcsolatát a társadalmi jellemzĹ‘kkel Ă©s a gazdasági fejlettsĂ©ggel. Számos kutatás eredmĂ©nye utal arra, hogy a gazdasági fejlĹ‘dĂ©s önmagában nem vezet magasabb jĂłllĂ©thez, sĹ‘t egyes modellek szerint a kapcsolat fordĂtott: a társadalom lelki erĹ‘forrásainak meglĂ©te a gazdasági fejlĹ‘dĂ©s alapja. Munkacsoportunk 1983 Ăłta nemzetközileg egyedĂĽlállĂłan szĂ©les körű országos reprezentatĂv felmĂ©rĂ©sek segĂtsĂ©gĂ©vel vizsgálta a magyar nĂ©pessĂ©g Ă©letminĹ‘sĂ©gĂ©t Ă©s annak változásait. A tanulmányban a hazai felmĂ©rĂ©sek Ă©s a nemzetközi eredmĂ©nyek alapján javaslatot teszĂĽnk egy Nemzeti Ă–sszjĂłllĂ©ti Index kialakĂtására, melynek rendszeres felmĂ©rĂ©sĂ©vel monitorozni lehet a magyar társadalom Ă©letminĹ‘sĂ©gĂ©t, Ă©s Ăgy ellenĹ‘rizni lehet, hogy a gazdasági fejlĹ‘dĂ©s mĂ©rtĂ©ke hosszĂş távon milyen viszonyban van az egyĂ©nek Ă©s a társadalom egĂ©szĂ©nek jĂłllĂ©tĂ©vel.
|
The study consists of two parts. In the first part, we present the most important correlations between individual and social differences of quality of life, respectively their relationship with social characteristics and economic development. The results of numerous research studies indicate that economic development in itself does not lead to the improvement of well-being. Moreover, according to some models, there is an inverse relationship between them: the existence of psychological resources precedes economic development. Since 1983, our work group has been studying quality of life and its changes in the Hungarian population by the help of uniquely comprehensive national representative surveys. In this study, based on the findings of our national surveys and the international results, we propose the development of a National Well-being Index. By the regular measurement of this index, quality of life in the Hungarian population could be monitored. Thus, it would be possible to check how the degree of economic development correlates with the well-being of the individuals and the whole society in the long term
A boldogság három arca: a Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása
ElmĂ©leti háttĂ©r: A Boldogság OrientáciĂł Skála (Peterson, Park, & Seligman, 2005) a boldogság elĂ©rĂ©sĂ©nek háromfĂ©le mĂłdját kĂĽlönbözteti meg: az Ă©lvezetkeresĹ‘ boldogságot (pozitĂv Ă©rzĂ©sek, Ă©lmĂ©nyek, ingerek keresĂ©se), az áramlatkeresĹ‘ boldogságot (bevonĂłdást, áramlat-Ă©lmĂ©nyt kiváltĂł tevĂ©kenysĂ©gek keresĂ©se) Ă©s Ă©rtelemkeresĹ‘ boldogságot (az Ă©letesemĂ©nyeket magyarázĂł Ă©rtelmezĂ©si keret keresĂ©se, illetve meglĂ©te). CĂ©l: Tanulmányunk cĂ©lja a Boldogság OrientáciĂł Skála magyar nyelvű változatának elkĂ©szĂtĂ©se, illetve reliabilitás- Ă©s validitásvizsgálatának elvĂ©gzĂ©se volt. MĂłdszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 596 fĹ‘ (296 fĂ©rfi, 300 nĹ‘) töltötte ki a kĂ©rdĹ‘Ăvcsomagot. A skála validálására a pozitĂv Ă©lmĂ©nyek feldolgozási mĂłdját, az Ă©lettel valĂł elĂ©gedettsĂ©g, illetve az Ă©let Ă©rtelmessĂ©gĂ©vel kapcsolatos skálákat alkalmaztunk. EredmĂ©nyek: A kĂ©rdĹ‘Ăv magyar változata megfelelĹ‘ megbĂzhatĂłságĂşnak Ă©s validnak bizonyult. Az Ă©lettel valĂł elĂ©gedettsĂ©get az áramlatkeresĹ‘ Ă©s az Ă©rtelemkeresĹ‘ boldogság jĂłsolta be szignifikánsan, az Ă©lvezetkeresĹ‘ boldogság nem. A legmagasabb szintű elĂ©gedettsĂ©get a három orientáciĂł egyĂĽttes jelenlĂ©te (az Ăşn. „teljes Ă©let”) eredmĂ©nyezte. KövetkeztetĂ©sek: A skála megfelelĹ‘ mĂ©rĹ‘eszköze a boldogságorientáciĂł mĂłdjainak. JövĹ‘beli kutatásoknak kell tisztáznia a boldogságorientáciĂłk eredetĂ©t, stabilitását Ă©s változtathatĂłságát.
|
Background: The Orientations to Happiness Scale (Peterson, Park, & Seligman, 2005) makes a distinction between three types of happiness orientation: Life of Pleasure (search for hedonistic experiences and positive stimulus), Life of Engagement (search for flow activities), and Life of Meaning (search for meaning in daily experiences). Aim: The aim of our study was the adaptation of the Hungarian version of the Orientations to Happiness Scale (OTH). Method: Data from our cross-sectional study (N = 596, 296 male, 300 female) were analyzed. To examine the validity of the scale, we used instruments measuring savoring, satisfaction with, and meaning in life. Results: The Hungarian version of the scale seems to be reliable and valid measure of the three happiness orientations. The level of satisfaction with life was predicted by the Engagement and Meaning scores but not by the Pleasure score. The joint presence of all three orientations (called “full life”) goes with the highest level of life satisfaction. Conclusions: The scale is a valid measure of happiness orientations. Further studies have to clarify the origin, the stability, and the variability of the happiness orientations
Pedagógushivatás – személyiségfejlesztés. Pszichodráma a tanárképzésben és -továbbképzésben
A tánctanulási folyamatok megértését csak interdiszciplinális módon lehet kezelni. Az uralkodó demonstráló-imitáló modell beválik azok között a gyerekek (és felnőttek) között, akik eleve jó mozgásfelfogó és -visszaadó képességgel rendelkeznek. Kimondottan kudarc viszont azoknak a körében, akik ezzel a képességgel nem rendelkeznek, és ezek vannak többségben
Az Otthonnal való Elégedettség Skála kidolgozása és pszichometriai jellemzői
ElmĂ©leti háttĂ©r: Az otthon szociofizikai tere a szemĂ©ly szubjektĂv jĂłllĂ©te Ă©s elĂ©gedettsĂ©ge szempontjábĂłl kiemelt Ă©letterĂĽlet. Az otthonnal valĂł elĂ©gedettsĂ©g mint terĂĽletspecifikus jellemzĹ‘ összefĂĽggĂ©seinek vizsgálata az Ă©lettel valĂł elĂ©gedettsĂ©grĹ‘l alkotott kĂ©pet árnyalja. CĂ©l: A tanulmányban bemutatjuk a Diener-fĂ©le Élettel valĂł ElĂ©gedettsĂ©g Skála mintájára megalkotott Otthonnal valĂł ElĂ©gedettsĂ©g Skála (SWHS) elmĂ©leti hĂ©tterĂ©t Ă©s pszichometriai elemzĂ©sĂ©t. MĂłdszer: Házas-, illetve egyĂĽtt Ă©lĹ‘ párok kĂ©rdĹ‘Ăves keresztmetszeti vizsgálata során (N = 270 pár; Ă©letkor: 39,8 ± 10,5 Ă©v a fĂ©rfiaknál, 37,6 ± 9,9 Ă©v a nĹ‘knĂ©l) az otthonnal valĂł elĂ©gedettsĂ©g mellett mĂ©rtĂĽk az Ă©lettel valĂł elĂ©gedettsĂ©get, az Ă©let Ă©rtelmessĂ©gĂ©t, az önĂ©rtĂ©kelĂ©st Ă©s a párkapcsolattal valĂł elĂ©gedettsĂ©get is. EredmĂ©nyek: Az otthonnal valĂł elĂ©gedettsĂ©g az Ă©lettel valĂł elĂ©gedettsĂ©ggel összefĂĽggĹ‘ (r = 0,610 Ă©s 0,552 a fĂ©rfiaknál Ă©s a nĹ‘knĂ©l), de attĂłl konfirmatĂv faktorelemzĂ©sben jĂłl elkĂĽlönĂĽlĹ‘ konstruktum. A szociodemográfiai háttĂ©rtĂ©nyezĹ‘k közĂĽl lineáris regressziĂłelemzĂ©sben egyedĂĽl a szubjektĂv anyagi helyzet jelezte elĹ‘re az otthonnal valĂł elĂ©gedettsĂ©get (bĂ©ta = 0,419 Ă©s 0,557). Az otthonnal valĂł elĂ©gedettsĂ©g szignifikánsan összefĂĽgg továbbá az Ă©let Ă©rtelmessĂ©gĂ©nek megĂ©lĂ©sĂ©vel (r = 0,197 Ă©s 0,128), az önĂ©rtĂ©kelĂ©ssel (r = 0,267 Ă©s 0,268) Ă©s a párkapcsolati elĂ©gedettsĂ©ggel is (r = 0,369 Ă©s 0,202). KövetkeztetĂ©sek: Az Otthonnal valĂł ElĂ©gedettsĂ©g Skála megbĂzhatĂłan Ă©s Ă©rvĂ©nyesen ragadja meg az elĂ©gedettsĂ©g önállĂł magyarázĂł erĹ‘vel bĂrĂł jellemzĹ‘jĂ©t, az otthonnal valĂł elĂ©gedettsĂ©get, ezĂ©rt a pozitĂv lelki egĂ©szsĂ©g általános mutatĂłi mellett is jĂłl alkalmazhatĂł az elĂ©gedettsĂ©g egy terĂĽletspecifikus jellemzĹ‘jĂ©nek mĂ©rĂ©sĂ©re Ă©s segĂtheti az ezen a terĂĽleten vĂ©gzett kutatásokat.
|
Background: The socio-physical space of the home is a key domain with respect to personal well-being and satisfaction. Therefore, the examination of satisfaction with the home as a domain-specific characteristic may contribute to a better understanding of life satisfaction in general. Aim: We present the theoretical background and psychometric analysis of the Satisfaction with Home Scale (SWHS), a newly developed measure that was based on Diener’s Satisfaction with Life Scale. Method: In a cross-sectional questionnaire study of cohabiting and married couples (N = 270 couples; age: 39.8 ± 10.5 years for male and 37.6 ± 9.9 years for female respondents) satisfaction with home was assessed together with life satisfaction, meaning in life, and self-esteem. Results: Satisfaction with home and general life satisfaction were interrelated constructs (r = 0.610 and 0.552 for men and women, respectively); however, confirmatory factor analytic results showed that they possessed distinctive characters. Among sociodemographic factors, subjective financial status was the only significant predictor for SWHS (beta = 0.419 and 0.557). Moreover, SWHS correlated with presence of meaning in life (r = 0.197 and 0.128), self-esteem (r = 0.267 and 0.268) and relationship satisfaction (r = 0.369 and 0.202) significantly. Conclusions: The Satisfaction with Home Scale is a reliable and valid measure of a unique dimension of general life satisfaction, that is, the satisfaction with the home. Therefore, as a domain-specific measure, it may be applied together with more general measures of positive mental health and become a useful tool for the research on this domain
Az Ă©letcĂ©l kĂ©rdĹ‘Ăv magyar változatának jellemzĹ‘i = Purpose in Life Test – Characteristics of the Hungarian Adaptation
Tanulmányunkban a Crumbaugh Ă©s Maholick-fĂ©le ÉletcĂ©l KĂ©rdĹ‘Ăv (Purpose in Life Test – PIL) magyarországi adaptáciĂłjának eredmĂ©nyeit mutatjuk be. A vizsgálatban 343 fĹ‘ vett rĂ©szt, átlagĂ©letkoruk 33 Ă©v volt. A validáláshoz a RövidĂtett Beck DepressziĂł KĂ©rdĹ‘Ăvet, a RövidĂtett AspiráciĂłs Indexet, az Élettel ValĂł ElĂ©gedettsĂ©g Skálát, Ă©s egy további, az adaptálni kĂvánt kĂ©rdĹ‘Ăvvel azonos konstruktumot mĂ©rni hivatott, de hazánkban mĂ©g nem validált mĂ©rĹ‘eszközt, az Egzisztencia-skála rövidĂtett verziĂłját használtuk. Az ÉletcĂ©l KĂ©rdĹ‘Ăv belsĹ‘ megbĂzhatĂłsága igen jĂłnak bizonyult. Noha a pusztán statisztikai szempontbĂłl Ă©rtelmezett fĹ‘komponens-elemzĂ©s 4 faktort is kimutatott, az eredmĂ©nyek gyakorlati szempontbĂłl mĂ©gis inkább a kĂ©rdĹ‘Ăv unidimenzionalitásának irányába mutatnak. A kĂ©rdĹ‘Ăv az elvárásoknak megfelelĹ‘ irányĂş, közepes erĹ‘ssĂ©gű kapcsolatot mutatott az összes, validáláshoz használt mĂ©rĹ‘eszközzel. A kĂ©rdĹ‘Ăv magyar változata a kĂĽlföldi adatokkal összevetve is megbĂzhatĂł Ă©s Ă©rvĂ©nyes mĂ©rĹ‘eszköznek bizonyult az Ă©let – Viktor Frankl fogalmának megfelelĹ‘en Ă©rtelmezett – Ă©rtelmessĂ©gĂ©nek mĂ©rĂ©sĂ©ben.
|
Results of the Hungarian adaptation of Crumbaugh and Maholick’s Purpose in Life Test (PIL) are presented in the article. Study sample consisted of 343 persons with a mean age of 33 years. Shortened Beck Depression Scale, Shortened Aspiration Index, the Satisfaction with the Life Scale and the shortened version of the Existence Scale were used for the validation. Internal consistency of the Purpose in Life test proved to be excellent. Although principal component analysis revealed 4 components, results suggest a one-dimensional solution for practical use. Correlations of the scale were as predicted and of medium size with all of the validating measures. Considering these results and also those reported in foreign studies with the test, the Hungarian adaptation proved to be valid and reliable measure for assessing meaning of life according to Viktor Frankl’s concept
Vallásosság Ă©s poszttraumás növekedĂ©s : egy többdimenziĂłs megközelĂtĂ©s = Religiosity and posttraumatic growth: A multidimensional approach
A poszttraumás növekedĂ©s (PTN) Ă©s vallásosság kapcsolatának eddigi vizsgálatai során a vallásosságot tĂşlnyomĂłrĂ©szt nĂ©hány itemmel Ă©s egydimenziĂłs jelensĂ©gkĂ©nt mĂ©rtĂ©k. Vizsgálatunkban figyelembe vettĂĽk, hogy mind a PTN, mind a vallásosság multidimenzionális termĂ©szetű, Ă©s az egyes jellemzĹ‘k közötti kapcsolatokat komplexitásukban kĂvántuk megragadni. FeltĂ©teleztĂĽk továbbá, hogy a PTN egyik összetevĹ‘je, a spirituális növekedĂ©s közvetĂteni fog a vallásosság dimenziĂłi Ă©s a PTN további tartományai között. KĂ©rdĹ‘Ăves vizsgálatunkban 282 egyetemista Ă©s fĹ‘iskolás hallgatĂł vett rĂ©szt, akik bevallásuk szerint valamennyien megĂ©ltek jelentĹ‘s negatĂv Ă©letesemĂ©nyt a vizsgálatot megelĹ‘zĹ‘ öt Ă©vben. Ezzel az esemĂ©nnyel kapcsolatban töltöttĂ©k ki a Poszttraumás növekedĂ©s kĂ©rdĹ‘Ăvet. A vallásosságot a Kritika utáni vallásosság skálával, az Intrinzik Ă©s extrinzik vallásosság kĂ©rdĹ‘Ăvvel Ă©s a Vallásos keresĂ©s kĂ©rdĹ‘Ăvvel mĂ©rtĂĽk. A vallásosságskálák pontĂ©rtĂ©kein fĹ‘komponens-elemzĂ©st vĂ©geztĂĽnk, Ă©s a következĹ‘ három faktort kaptuk: hit, vallásos keresĂ©s Ă©s vallásos konformitás. EredmĂ©nyeink szerint a spirituális változás a hit Ă©s a további növekedĂ©sdimenziĂłk kapcsolatát mediálta, a másik kĂ©t vallásosságfaktor tekintetĂ©ben viszont nem bizonyult közvetĂtĹ‘ változĂłnak. A vallásosságfaktorok közvetlen utakkal is kapcsolĂłdtak a növekedĂ©s egyes dimenziĂłihoz. Ă–sszessĂ©gĂ©ben az adatok arra utalnak, hogy a vallásosság kĂĽlönbözĹ‘ jellemzĹ‘i Ă©s a PTN összetevĹ‘i között sokrĂ©tű, de alapvetĹ‘en pozitĂv kapcsolat van, Ă©s az itt mĂ©rt hitfaktor a PTN legerĹ‘sebb elĹ‘rejelzĹ‘je.
|
In a previous research focusing on the relationship between posttraumatic growth and religiosity, religiosity was measured predominantly with single items and as a unidimensional construct. The present study regarded both posttraumatic growth (PTG) and religiosity multidimensional and aimed at capturing their relationships in their complexity. Spiritual growth, one aspect of PTG was assumed to mediate between dimensions of religiosity and further aspects of PTG. Self-report data was gathered from 282 university and college students, who stated that they had experienced a significant negative life event during the past 5 years. Posttraumatic Growth Inventory was used to assess PTG as a corollary of the event. Religiosity was measured with the Post-Critical Belief Scale Shortened Version, the Age Universal I-E Scale and the Quest Scale. Principal component analysis on items of these scales revealed three factors: faith, religious quest and religious conformity. Results show that spiritual growth may have a mediating role only between faith and aspects of PTG but not for the other two religious factors. The religious factors had also direct pathes towards certain dimensions of growth. In summary, data suggest that the relationship between different aspects of religiosity and PTG is multidimensional and basically positive, and tha factor of faith is the strongest predictor of PTG
Az aspiráciĂłs index rövidĂtett változatának pszichometriai jellemzĹ‘i hazai mintán = Psychometric Characteristics of the Shortened Aspiration Index in Hungarian Sample
Tanulmányunkban bemutatjuk az AspiráciĂłs Index rövidĂtett, 14 tĂ©teles változatát. A kĂ©rdĹ‘Ăv a hosszĂş távĂş, általános cĂ©lok felmĂ©rĂ©sĂ©re szolgálĂł mĂ©rĹ‘eszköz, mely az intrinzik (fejlĹ‘dĂ©s, kapcsolatok, közössĂ©gi elkötelezettsĂ©g), az extrinzik (gazdagság, hĂrnĂ©v Ă©s jĂł megjelenĂ©s), illetve az egĂ©szsĂ©ggel kapcsolatos motiváciĂłkat tĂ©rkĂ©pezi fel. A rövidĂtett kĂ©rdĹ‘Ăv megbĂzhatĂłságát Ă©s Ă©rvĂ©nyessĂ©gĂ©t egy 518 fĹ‘s Ă©s egy 341 fĹ‘s mintán ellenĹ‘riztĂĽk. A validáláshoz a RövidĂtett Beck DepressziĂł KĂ©rdĹ‘Ăvet, az ÉletcĂ©l KĂ©rdĹ‘Ăvet, az Élettel ValĂł ElĂ©gedettsĂ©g Skálát alkalmaztuk, valamint az ÉletcĂ©l Ă©s Kapcsolatok alskálát a Rahe-fĂ©le Stressz Ă©s MegkĂĽzdĂ©s KĂ©rdĹ‘ĂvbĹ‘l. Az extrinzik Ă©s intrinzik cĂ©lok egymástĂłl nagy mĂ©rtĂ©kben fĂĽggetlen változĂłknak bizonyultak, s kĂĽlönbözĹ‘ mĂłdon viszonyulnak az egĂ©szsĂ©gmagatartás Ă©s lelki egĂ©szsĂ©g mutatĂłihoz is. Az intrinzik cĂ©lok fontossága pozitĂvan járt egyĂĽtt az Ă©let Ă©rtelmessĂ©gĂ©nek Ă©rzĂ©sĂ©vel, illetve az Ă©lettel valĂł elĂ©gedettsĂ©ggel, Ă©s negatĂvan a depresszĂv tĂĽnetek gyakoriságával, az extrinzik cĂ©lok fontossága viszont nem mutatott összefĂĽggĂ©st ezekkel a változĂłkkal. Az egĂ©szsĂ©ggel kapcsolatos cĂ©lok nem kĂ©peztek fĂĽggetlen faktort, de nem is voltak egyĂ©rtelműen besorolhatĂłk az extrinzik illetve intrinzik cĂ©lok közĂ©. Az adatokbĂłl kiderĂĽl továbbá, hogy a cĂ©lok fontosságának Ă©rtĂ©kelĂ©se összefĂĽgg olyan szociodemográfiai változĂłkkal, mint a nem, a kor, a kĂ©pzettsĂ©g Ă©s a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mĂ©rĹ‘eszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tĂ©nyezĹ‘knek a szerepĂ©t Ă©rdemes figyelembe venni. EredmĂ©nyeink megerĹ‘sĂtik, hogy a RövidĂtett AspiráciĂłs Index megfelelĹ‘ mĂ©rĹ‘eszköz, mely jĂłl használhatĂł akár nagy mintán vĂ©gzett adatfelvĂ©telek során is. SegĂtsĂ©gĂ©vel feltĂ©rkĂ©pezhetĹ‘k az általános, gyakran elĹ‘fordulĂł cĂ©lokhoz kapcsolĂłdĂł szemĂ©lyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, Ă©s Ăgy a testi Ă©s lelki egĂ©szsĂ©get is befolyásolják.
|
The shortened, 14-item version of the Aspiration Index and its psychometric qualities are presented in the article. The original questionnaire was designed to measure attitudes toward general life goals representing intrinsic (growth, affiliation community contribution), extrinsic (wealth, fame, physical appearance) and health-related motivations. The reliability and validity of the shortened version were verified in two samples consisting of 518 and 341 persons. The validity was checked against the Shortened Beck Depression Scale, the Purpose in Life Scale, the Satisfaction with Life Scale and the Life Meaning Subscale from R. Rahe's Brief Stress and Coping Inventory. Extrinsic and intrinsic goals proved to be largely independent and they were also related differently to health behavior and mental health. Importance of intrinsic goals correlated positively with meaning in and satisfaction with life and negatively with frequency of depressive symptoms, whereas importance of extrinsic goals did not show any connection with the aforementioned measures. Health related goals did not produce an independent factor but could not be clearly classified as intrinsic or extrinsic either. Furthermore, data analysis revealed that importance of goals is connected with sociodemographic factors like gender, age, education and religiosity. Results indicate that these factors are to be considered in future use of the scale. Our study confirms that the Shortened Aspiration Index is a valid measure for assessing the personal attitudes toward life goals widely pursued in the contemporary society
- …