Úton az információs társadalom felé: tudjuk-e, hová tartunk?

A szerző egy történettel vezeti be tanulmányát. Egy tanár kollégája arra a kérdésre, hogy szerinte mi az információs társadalom, így válaszolt: „az, amikor az embereknek van otthon internetük … meg ilyenek”. Ennél pontosabb és részletesebb fogalom-meghatározásra törekedve a kérdést több szempontból is meg kell vizsgálni. Tanulmányában a szerző az információs társadalom fogalmának öt meghatározó jelentőségű aspektusát elemzi. A technológia, a tudományos gondolkodás, az erőforrások, a gazdasági modellek és a tudás aspektusain keresztül szemlélteti, hogy az információs társadalom fogalma mindenképpen túlmutat az információ-technológián és a digitális infrastruktúrán

Az elektronikus humánerőforrás-menedzsment és a HR-outsourcing értelmezési és kapcsolati rendszere

Több cikk jelent meg az elmúlt években e-HRM témában, melyekben technológiaszemléletű megközelítés uralkodott. Vagyis az e-HRM – vagy a virtuális HR – lényegében mint a HR-tevékenység elektronikus, webalapú innovatív támogatása szerepelt a szakkifejezések között. Furcsa módon, amíg az e-HRM megjelenésével kapcsolatban a 90-es évek végén és az ezredfordulón az elemzők és a szakértők pont a HR megerősödését, stratégiai szemléletű HR-tevékenység előtérbe kerülését várták, mára kiderült, hogy ennek éppen ellenkezője jellemezte az elmúlt pár év üzleti folyamatait. Virágzik a HR-outsourcing, azaz HR-tevékenység kiszervezése. Ez paradox módon pont az e-HRM-alkalmazásoknak köszönhető, hiszen az infokommunikációs technikák és az elektronizált HR-rendszerek lehetőséget teremtettek a HR-outsourcingra. A cikk bemutatja, hogy az e-HRM fogalmában az „e” hangsúlya eltolódik. Nem az „elektronikus” HRM-mel kell foglalkoznunk, hanem humánerőforrás-menedzsmenttel egy „e” világban. Az írás elemzi a Bondarouk (University of Twente, Hollandia) által vezetett kutatócsoport e-HRM-definíciós kísérletét, és annak Harvard modellbe való adaptációját, és végül, de nem utolsósorban modellszerű magyarázatot ad a HR-outsourcingra

A digitalizáció az Óperencián és az üveghegyen is túl : az Ipar 4.0-hoz vezető út online kurzusokon keresztül

A felsőoktatási piacokon belül nem csak az oktatási portfólió és az intézményrendszer van mozgásban 2010 óta, de átalakulóban van a tartalom fogyasztása is. A tanteremmel és a tanári jelenléttel leírható elsődleges fogyasztási mintázatok a digitális transzformáció mentén, a tömeges személyre szabás eszközrendszerével üzemszerűen működtethetők az online térben is: több tíz millió hallgatója van az online kurzusoknak világszerte. A cikkben egy generalista megközelítés mentén azt mutatom be, hogyan alakult ki ennek platform gazdasági modellje, kik ennek legnagyobb üzleti szereplői, milyen jellemző volumenekkel találkozhatunk. A magyarázó változók feltárása mellett bemutatásra kerül, hogy miért lehet sikeres egy MOOC (Massive Open Online Course) alapú képzési portfólió hosszabbtávon, és milyen átmeneti hibrid megoldások állnak előttünk annak érdekében, hogy az Ipar 4.0 megvalósításához szükséges oktatási transzformáció mozgásba lendüljön Magyarországon is. Higher education has experienced changes not only in announced courses and institutional system since 2010, but consumption has also been transformed. Primary patters characterized by a classroom and the presence of a teacher change through digital transformation. Webinars and online courses can be operationally implemented on the internet by the instrument of mass personalization. Today, online courses have tens of millions of students worldwide. The article presents how its platform business model has developed, who its major business actors are and what volumes we can find. In addition to exploring the explanatory variables, I describe why an MOOCbased (Massive Open Online Course) education can be successful and sustainable. On this basis, it is practical to develop hybrid solutions even in the short term to facilitate the educational system required for the implementation of Industry 4.0 in Hungary