Az árkos erózió szerepe Magyarország jelenkori felszínfejlődésében = The role of gully erosion in the present-day relief development of Hungary

A kutatás célja egy országos vízmosás kataszter, adatbázis készítése és kiértékelése, valamint az árkos erózió folyamatainak mintaterületi vizsgálata volt. Az 1:10 000 méretarányú térképek felhasználásával elkészült az ország vízmosás sűrűség térképe. A kataszterben közel 112.000 vízmosás szerepel, amelyek teljes hossza 22.000 km. A kataszter alapján veszélyeztetettségi térkép készült, eszerint az ország területének közel 5%-a tartozik az erősen veszélyeztetett kategóriába. Az országos és a mintaterületi vizsgálatok az árkos eróziót befolyásoló tényezők sokoldalú szerepét tárták fel. E tényezők hatása együttesen érvényesül. A földhasználat szerepe is sokarcú. Megállapítottuk, hogy a vízmosások nem elsősorban a legmeredekebb lejtőkön, nem a hegységek központi régióiban alakulnak ki, mivel e területeket jórészt erdő borítja. Érdekes ugyanakkor, hogy a vízmosások többsége erdőben található. Ez nem jelenti azt, hogy ott is alakult ki. A szántóföldön kialakult vízmosásokat vagy elegyelgetik, vagy ha ez már nem lehetséges ezek idővel beerdősödnek. A szántóföldi időszakos vízmosások nem szerepelnek a felhasznált topográfiai térképeken, ezeken csak a nagyobb, állandó vízmosások vannak feltüntetve. Megállapítottuk, hogy a vízmosások kialakulását a földhasználat mellett főként a domborzat és a talajképző kőzet befolyásolja, a talajtulajdonságok szerepe kevésbé fontos. A mintaterületi vizsgálatok a fenti megállapításokat árnyalják. | The objective of the project was the preparation and analysis of a national gully cadastre and database as well as the investigation of gully erosion processes in sample areas. 1:10 000 topographic maps were used for the compilation of the gully density map of Hungary containing 112 000 gullies with a total length of 22 000 km. A gully erosion risk map was also prepared and according to it high risk is present on nearly 5 % of the country area. The manifold role of the factors controlling gully erosion was revealed by the nationwide and the sample area investigations. These factors have a combined effect on gully development. Even the role of land use is multifaceted. It was established that in most cases gullies do not develop on the steepest slopes, i.e. in the central parts of the mountains because these areas are covered by forest. It is interesting, however, that most gullies can be found in the forest. It doesn’t mean that they were formed in the forest. Gullies on arable land will usually be levelled or if it is not possible any more, they will be forested after a time. Ephemeral gullies on arable land are not illustrated on topographic maps, only large and stable gullies are represented on them. It was established that gully formation beside land use the formation of gullies is controlled by relief and parent rock conditions and the role of soil characteristics is less important. Investigations in sample areas revealed the nuances of the above statements

A vonalas és lepelerózió arányának vizsgálata vízgyűjtő léptékben

A talajerózió hatása a termőföldek mennyiségi és minőségi romlására közismert. Az elhordott, majd máshol lerakott talaj káros hatásairól valamivel kevesebb szó esik, pedig e folyamatok szintén jelentős problémákat okozhatnak. A szántóföldön eltemetik a növényeket, betakarják az utakat, feltöltik a csatornákat, tavakat, csökkentik a sankolóterek kapacitását, sőt közvetlen veszélyt jelentenek lakóépületekre, esetenként egész falvakra. Jellemzően a felszínen elmozduló talaj nem tesz meg nagy távolságot, jelentős része néhány 100m-en belül lerakódik. Bizonyos esetekben azonban a hordalék nagy távolságot képes megtenni és a pusztuló felszíntől távol halmozódik fel. Ahhoz, hogy a hordalék ellen hatékonyan tudjunk védekezni, szükséges az elhordott talaj eredeti helyzetének megállapítása. Egy durva csoportosítás szerint egy talajszelvényt két fő részre bonthatunk: a felső, kb. 20cm-es rétegre és az alatta fekvő, a talajművelés által szinte alig bolygatott részre. E felső réteg kiváló nyomjelzője a Cs-137 izotóp, mely kizárólag a közelmúlt légköri kihullásából származik és a talajhoz jól kötődik. A felületi rétegerózió, a csepperózió és a vonalas erózió egyes fajtái kizárólag csak a felszíni néhány cm-es réteget pusztítják. Egyedül az árkos erózió és a szuffózió erodálja a talajok mélyebb rétegeit is. A vízgyűjtő kifolyásánál felhalmozódó altalaj ez utóbbi két eróziós forma jelenlétére, minőségére és arányára utal. A Tetves-patak vízgyűjtő területe a Balaton D-i részvízgyűjtőjéhez tartozik. A völgyben hosszabb ideje folynak részletes talajeróziós mérések és kutatások. E területen vizsgáltuk a felhalmozódási térszíneken felgyűlt szedimentet. A sankoló nagymennyiségű hordalékot tartott vissza, feltöltődése szakaszosan, különböző szemcseösszetételű rétegekkel zajlott. A hordalék a sankolóban szétterülve nem osztályozódott a távolság függvényében. A minimális növényi keverés és átrétegződés ellenére a Cs-137 izotóp aktivitása vízszintesen és függőlegesen is nagy szórást mutatott a sankolótérben. A Cs-137-es módszer segítségével kimutattuk, hogy a sankolóban lerakott talaj nem csak a felületi rétegerózió hatására lepusztult feltalaj, hanem jelentős mennyiségű altalaj, illetve homokos lösz is. A vízgyűjtőn tehát jelentős a szerepe a vonalas eróziónak

Changes in Mechanical Properties of Metallic Pipes Subjected to Accelerated Corrosion Test

One of the most significant current discussions in fluid transport industry is how to prolong the service life of a metallic pipeline system under severe physical and chemical conditions. Electrochemical corrosion is a persistent problem, causing material degradation and sometimes resulting in serious consequences. Here more than 150 three-point bending tests were done on 82 corroded carbon steel pipes to examine their remaining strength. The current work proposes an artificial protocol to accelerate the electrochemical corrosion of ferrous tubes in a controllable system and analyzed correlations between removed iron mass, the depth of corroded sites, and the deterioration in the mechanical properties of the sample pipes. Based on these correlations, a rough estimate for the retirement life of pipelines is put forward as a referable option