A sötét hármas megjelenése egyetemi hallgatók körében

L

A humánerőforrás motivációjának vizsgálata Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben egy empirikus vizsgálat alapján = Motivation analysis of human resources in Hajdú-Bihar and Szabolcs-Szatmár-Bereg counties based on an empirical research

Regional competitiveness is influenced by several factors. Human resources fill in an important position in it. In order to explore the quality of the human capital and its impact on the social and economic cohesion of the Hungarian–Romanian border area, a joint research was conducted by Satu Mare branch of “Vasile Goldiş” Western University of Arad and University of Debrecen, Faculty of Economics and Business Administration. The study “The impact of the human capital quality on the economic and social cohesion in the border area” was implemented in the framework of HU-RO/0901/264/2.2.2 project. In this study questions, related to motivation were analysed from the survey which was filled in by 111 companies from Hajdú-Bihar and Szabolcs-Szatmár-Bereg counties. We surveyed the frequency of the use of 27 motivational tools, their perceived effectiveness, the occurrence of situations which often cause employee dissatisfaction, and the views of respondents about the attitude of employees’ job change. Since the questionnaires were filled in by organizational leaders, their views were analysed in this study. I can conclude that external motivational tools are more frequently used then internal ones. Almost the same items were selected as the most effective and least effective motivation techniques than the most and least frequently used ones. The occurrence of situations which cause employee dissatisfaction is rear. The majority of respondents (64%) believe, that employees rarely think about changing their jobs. Although it is not possible to generalize, the results of this research suggest that the studied organizations are able to retain their employees by using the more traditional external motivational tools

A szervezeti változások menedzselése

A szerző áttekintést ad a szervezeti változások menedzselésével kapcsolatos kutatási eredményekről, bemutatja a gyakorlatban is használt változásmenedzselési eljárásokat, és összefoglalja a szakirodalom sikeres változtatásokkal kapcsolatos megállapításait

Szervezeti változások jellemzőinek empirikus vizsgálata

In my study I present one part of the results of a questionnaire survey carried out in 2014 with the involvement of third-year bachelor students in Business Administration and Management at University of Debrecen, Faculty of Economics and Business Administration. The students visited organizations which went through significant changes over the past 5 years and invited their leaders or deputies responsible for managing change to answer questions. The organizations were located mainly at the middle-eastern part of Hungary and were at least medium-sized organizations. In this paper I present the results of one question block. This part of the questionnaire contains 16 opposing statement-pairs about the features of change, the way they were managed and about their successfulness. Respondents had to define on a 6-point Likert scale how much they agree with the statements. In my work I analyse the responses of 105 managers/HR managers from which it is possible to conclude the change management practice and success of the organizations in the sample. With factor analysis I disclosed the latent structure behind variables, which explained change processes

Szervezeti változások jellemzőinek empirikus vizsgálata

In my study I present one part of the results of a questionnaire survey carried out in 2014 with the involvement of third-year bachelor students in Business Administration and Management at University of Debrecen, Faculty of Economics and Business Administration. The students visited organizations which went through significant changes over the past 5 years and invited their leaders or deputies responsible for managing change to answer questions. The organizations were located mainly at the middle-eastern part of Hungary and were at least medium-sized organizations. In this paper I present the results of one question block. This part of the questionnaire contains 16 opposing statement-pairs about the features of change, the way they were managed and about their successfulness. Respondents had to define on a 6-point Likert scale how much they agree with the statements. In my work I analyse the responses of 105 managers/HR managers from which it is possible to conclude the change management practice and success of the organizations in the sample. With factor analysis I disclosed the latent structure behind variables, which explained change processes

Business students' attitudes toward corporate social responsibility

L

Változás-vezetés

L

A változásmenedzsment és a tulajdonosi szerkezet összefüggései – empirikus tapasztalatok

A tanulmány 105 magyarországi szervezettel készített kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodva vizsgálja a szervezetek változásmenedzselési magatartását a tulajdonosi struktúra (hazai vagy külföldi, magán- vagy köztulajdon, cégcsoporthoz tartozás) függvényében. Az eredmények azt mutatják, hogy e három tulajdonlási jellemző a következő esetek kivételével nem áll jelentős összefüggésben az alkalmazott változásvezetési stratégiákkal és módszerekkel. A döntően külföldi tulajdonban lévő szervezetek hajlamosabbnak mutatkoztak a pre- és proaktív stratégiák alkalmazására, tanácsadók bevonására, rendszereik megváltoztatására és folyamatelemzési módszerek használatára, ugyanakkor alkalmazottaik ellenálló hozzáállását jellemzőbbnek ítélték, mint a döntően magyar tulajdonban lévők. A köztulajdon domináns aránya azzal járt együtt, hogy a jogszabály-változások és/vagy a személyi változások többször jelentek meg a változás előtt, mint a magántulajdonú szervezetek esetében, a piaci verseny erősödése, a piaci igények változása, az új technológiák pedig ritkábban. Maga a változás ezeknél a szervezeteknél ritkábban jelentett új piacra lépést és az elemzési módszerek közül ritkábban alkalmazták a tanácsadókkal folytatott csoportos megbeszéléseket. A csoporthoz tartozó szervezetek többször alkalmaztak tanácsadókat, gyakrabban vonták be őket a célok meghatározásába és csoportos megbeszélésekbe. A változás módjában, a különböző szereplők bevonásának mértékében egyik tulajdonlási jellemző alapján sem találtak a szerzők jelentős különbséget a minta elemei között