How dog owners perceive public space when walking their dogs?

In my study I present the urban environment as a space for walking a dog from the perspective of the dog owner. I analyze the activity of walking a dog as the most characteristic manifestation of the contact between public space and the dog owner, and using the method of mental mapping I explore how dog owners perceive public space when walking their dogs. The initial hypothesis of my research was that dog owners use public spaces differently from others when they try to construct and satisfy the (assumed) needs of another creature from their viewpoint. During walks, owners use public spaces in a way that, according to their conception, suits their dogs the most. We could also say that they aim to use space from the dog’s perspective, as they can conceive of this. Urban dog keepers vary in terms of motivation, dog-keeping practices and lifestyle, thus we cannot speak about them in general. However, through examining different individuals and groups it is possible to identify some features of the “dog lifestyle.” This is important as there is a growing need to identify and understand this specific lifestyle model. In today’s urbanism, the role of multifunctional spaces is increasingly significant as such spaces are being created not to the detriment of the different sub-social groups, but by taking specific needs into consideration

Exact Solution for the Transverse Field Sherrington-Kirkpatrick Spin Glass Model with Continuous-Time Quantum Monte Carlo Method

We construct the first complete exact numerical solution of a mean field quantum spin glass model, the transverse field Sherrington-Kirkpatrick model, by implementing a continuous-time quantum Monte Carlo method in the presence of full replica symmetry breaking. We extract the full numerically exact phase diagram, displaying a glassy phase with continuous replica symmetry breaking at small transverse fields and low temperatures. A paramagnetic phase emerges once thermal and quantum fluctuations melt the spin glass. We characterize both phases by extracting the order parameter, as well as the static and dynamical local spin susceptibilities. The static susceptibility shows a plateau in the glassy phase, but remains smooth across the phase boundary, while the shape of dynamical susceptibility varies upon crossing the glass transition by reducing quantum fluctuations. We qualitatively compare these results to a.c. susceptibility measurements on dipole-coupled Ising magnets in a transverse magnetic field. Our work provides a general framework for the exact numerical solution of mean field quantum glass models, constituting an important step towards understanding glassiness in realistic systems.Comment: 20 pages, 13 figures (including Appendix

Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia = Cross-border regional social resilience

Mára a rezilienciát a komplex (térbeli) rendszerek egyik sajátosságaként is tekinthetjük. De vajon meddig szélesíthető a vizsgálat köre? Beszélhetünk-e általánosságban egy térség társadalmi rezilienciájáról, amikor jól láthatóan térben és időben hullámzó az alkalmazkodás hatékonysága és a működőképesség paraméterei, valamint a településenként különböző társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok eltérő alkalmazkodási stratégiákat hívhatnak életre. Vajon az egyes csoportok társadalmi rezilienciája jelentheti-e egy egész település sikeres alkalmazkodását is egyben? Úgy tűnik, hogy a térségi szintű változások megértéséhez nem elegendő a jelen társadalmi folyamataiból kiindulnunk, történelmi léptékű holisztikus képet kell feltárnunk, és így nem könnyű a reziliencia folyamatának időbeli behatárolása sem. Tanulmányomban ezekre a kérdésekre és sajátosságokra igyekszek válaszokat keresni, amikor a térségi szintű társadalmi reziliencia kérdéskörét a nagyváradi központú történelmi bihari térség ártándi határátkelőjéhez közeli településeire fókuszálva igyekszem áttekinteni. Abból indulok ki, hogy a trianoni határmegvonás krízisét oldotta a határ szerepének európai uniós csatlakozást követő átértékelődése, ám az egyes települések esetében is sajátos, folyamatosan változó, egymást váltó, vagy egy időben zajló alkalmazkodási stratégiák sikeréről, esetleg kudarcáról beszélhetünk. | Today, resilience can also be seen as a property of complex (spatial) systems. But how far can the scope of the investigation be extended? Can we talk in general terms about the social resilience of a region when the effectiveness of adaptation and the parameters of its functioning are clearly fluctuating in space and time, and different social, economic, and political conditions in different settlements can give rise to different adaptation strategies? Can the social resilience of individual groups also mean the successful adaptation of an entire settlement? It seems that in order to understand changes at the regional level, it is not enough to start from the social processes of the present: we need to explore a holistic picture on a historical scale, and thus it is not easy to delimit the process of resilience over time. In my study, I seek answers to these questions and peculiarities in looking at the issue of social resilience at the regional level in the historical region of Bihar (Bihor) centered around Oradea, focusing on the settlements near the border crossing of Ártánd. I start from the assumption that the crisis of the Trianon border demarcation was solved by the reassessment of the role of the border after accession to the European Union, but we can also talk about the success or failure of specific, constantly changing, alternating or simultaneous adaptation strategies in the case of individual settlements

The use of public spaces in relation to dogs in the city of Debrecen

In my study I present the urban environment as a space for walking a dog from the perspective of the dog owner. I analyze the activity of walking a dog as the most characteristic manifestation of the contact between public space and the dog owner, and using the method of mental mapping. I explore how dog owners perceive public space when walking their dogs. The initial hypothesis of my research was that dog owners use public spaces differently from others when they try to construct and satisfy the (assumed) needs of another creature from their viewpoint. During walks, owners use public spaces in a way that, according to their conception, suits their dogs the most. We could also say that they aim to use space from the dog’s perspective, as they can conceive of this. Urban dog keepers vary in terms of motivation, dog-keeping practices and lifestyle, thus we cannot speak about them in general. However, through examining different individuals and groups it is possible to identify some features of the “dog lifestyle.” This is important as there is a growing need to identify and understand this specific lifestyle model. In today’s urbanism, the role of multifunctional spaces is increasingly significant as such spaces are being created not to the detriment of the different sub-social groups, but by taking specific needs into consideration

Adatok a Dél-Nyírség és peremterületei flórájához

Dolgozatunkban a Dél-Nyírség és a Berettyó–Kálló köze egy florisztikai értelemben jellemzően alulreprezentált településének, Monostorpályinak a flórájához szolgáltatunk adatokat, más- részt közzéteszünk néhány érdekesebb florisztikai megfigyelést Debrecen környékéről. Összeállítá- sunkban 58 növényfajról szolgáltatunk adatokat. Az enumerációban felsorolt fajok között találunk a térségből korábban egyáltalán nem jelzett taxonokat (Lathyrus nissolia, Gagea villosa, Catabrosa aquati- ca, Potamogeton lucens, P. pusillus). Összesen 16 védett növényfaj újabb előfordulási adatait tesszük közzé, melyek általában jellemzőek a nyírségi természetes élőhelyekre, ugyanakkor véleményünk sze- rint összességében visszaszorulófélben vannak (pl. Hottonia palustris, Dianthus superbus, Cirsium rivu- lare, Lychnis coronaria). Adatot szolgáltatunk néhány országszerte ritka vagy ritkulóban lévő gyomfaj elterjedéséhez (Anthemis cotula, Myagrum perfoliatum, Agrostemma githago), emellett megerősítjük néhány kevéssé ismert növényfaj korábbról ismert előfordulását (Luzula pallidula, Carex hordeistichos); továbbá felhívjuk a figyelmet néhány idegenhonos faj terjedésére is (Broussonetia papyrifera, Phyllostachys sp.)